Bartha Gabriella: A kirándulás, 2008. április 22. Sajnos, a közepĂ©t csak nehezen lehetett elolvasni, de lehet, hogy az Ă©n gĂ©pemmel van a baj.
Megható történet, amely elárulja, hogy az író mélyen érző ember.

  Bartha Gabriella, 2008. április 22. SzĂ©pen ábrázoltad az elesettsĂ©gĂ©ben is Ă©rzĂ©keny embert. RemĂ©lem, elegendĹ‘ lesz a novella vĂ©gĂ©n kapott ajándĂ©k - az ĂşjrakezdĂ©sre!

  Ruder Jana: ÉrintĂ©s, 2008. április 21. Finom, mint a csipke! Manapság, amikor az az erkölcsi mĂ©rce... No, nem rĂ©szletezem! Sajnálom ezt az asszonyt, mert inkább becsĂĽletesnek kell maradnia, minthogy boldog merne lenni, mert ebbĹ‘l a helyzetbĹ‘l nem lehet sĂ©rĂĽlĂ©s nĂ©lkĂĽl elĹ‘bbre lĂ©pni.
Nagyon tetszett az írás.

  Takács DezsĹ‘: A szĂ©gyen, 2008. április 21. Az utolsĂł mondat nagyon szĂ©pre, elgondolkodtatĂłra sikerĂĽlt. Az az Ă©rzĂ©sem, a szĂ©gyent fel fogja váltani a lelkifurdalás, amiĂ©rt nem ment el a temetĂ©sre.

  Takács DezsĹ‘: A fĂ©lkör, 2008. április 21. Érdekes Ă©letet mutattál be, kemĂ©nyet, önpusztĂ­tĂłt. Mert nemcsak a káros szenvedĂ©lyek hatnak rombolĂłan, de a mĂ©rtĂ©ktelen munka is. Hajnali Ă©rzĂ©s! Pedig Nevena a maga mĂłdján elkĂĽldte a figyelmeztetĂ©sĂ©t.
Mi lesz a vége? Kap még második figyelmeztetést? Vagy elgondolkodik az elsőn. Kívánom, hogy így legyen!