Általános vélekedés, hogy a fiatalok könnyebben és gyorsabban tanulnak, mint az életük delénél tartók vagy azon már túl is lépők. Az utóbbi időben azonban a felnőttek oktatásában részt vevő tanárok mind többször jelzik, hogy az idősek gyorsabban értenek meg és sajátítanak el elméleti, vagy gyakorlati tananyagot. Erről is szól az Egyesült Államokban a közelmúltban megjelent, Progress in Brain Research (Előrehaladás az agykutatásban) című neurológiai összefoglaló szakkönyv, amelyben különböző, egyetemeken, főiskolákon tanítók és a felnőttképző oktatásban résztvevők tapasztalatát, véleményét foglalták össze és értékelték.

Közismert, hogy az idősödéssel sokaknál jelentkezik a felejtés, a demencia, az Alzheimer-kór, de a többségnek épen marad a tanulóképessége és készsége.

A Harvard-egyetem pszichológus kutatója, Shelley H. Carson ennek igazolására főiskolai hallgatóival és hatvan évnél idősebb felnőttekkel érdekes igazoló kísérletet végzett. Többoldalas szöveget kellett gyorsan végigolvasniuk és felismerni a sorok közé becsempészett, a mondanivalóhoz nem tartozó kakukktojás-szavakat. Azután azokat ki kellett onnan gyűjteniük és a helyükre egy, a szöveget helyessé kiegészítőt beilleszteniük. Végül meg kellett határozniuk, hogy az idegen szavak milyen okból kerülhettek oda.

A végigolvasással és a hibás, nem odavaló szavak kijelölésével a főiskolai hallgatók jóval hamarabb végeztek. Ám az oda való újak kitalálásában és beillesztésében, majd a kiemeltek odakerülése okának kiagyalásában az idősebbek voltak gyorsabbak. Olyannyira, hogy a teljes feladatot végül is jóval hamarabb oldották meg.

Az ok: az idősek már ismert és tárolt szókincse és a tárgykörökre vonatkozó ismerete természetesen jóval gazdagabb, mint az ismereteket csak most tanuló, gyakorlatban még kevéssé alkalmazó fiataloké. Carson professzor - a különösen gyengén teljesítő fiatalokat alaposabban vizsgálva - kiderítette, hogy a homloki agykéregüket, a cortexüket korábban valamilyen külső ok, például baleseti sérülés, vagy betegség károsította.

A torontói egyetem (Kanada) pszichológus professzora, Lynn Hasher tapasztalatai is hasonlóak. Szerinte az idősebbek bizonyos tennivalókra vonatkozó utasításokat a fiataloknál lassabban értenek meg, ám a "parancs" helyesen végrehajtásának módját - emlékezve hasonló megoldást kívánó korábbi eseteikre - nemcsak gyorsabban, hanem célszerűbben is határozták meg. Az ok egyszerű: az idősebbek életük során rengeteg adatot, tennivalót ismertek meg és a memóriájukból azokat "hívták elő" segítségül. Egy idegen lakásban például a fiatalok gyorsan eligazodnak, ám az ott már többször járt idősebb persze, hogy gyorsabban találja meg mosdót. Ez a megszerzett tudásuk, ismeretük előny a frissességük révén újat gyorsan tanuló fiatalokkal szemben.

A michigani egyetem kutató pszichológus-professzora, Jacqui Smith szerint viszont nem kell sokat kertelni: az egészséges idősebbek tapasztaltabbak, ezért egyszerűen okosabbak. Közöttük pedig akadnak rendkívül jó memóriájú, mindenre emlékező, mindent tudó, gyorsan gondolkodó és döntő egyedek, akikkel a még jóval kevesebb ismeretet összegyűjtött fiatalok természetesen nem versenyezhetnek. Nem véletlen, hogy az őskori elődeink védték és tisztelték a tapasztalt öregjeiket.

A kutatások eredménye nyomós érv a napjainkban divattá lett jelszó, az életfogytig tanulás mellett. Az összefoglaló szakkönyvben azonban kiemelik, hogy kivételt képez a számítógép-kezelés, amelyben a tinédzsereknek óriási előnye, hogy ők már kisgyermek korukban is elektronikai szerkezetekkel játszva sajátították el a komputerkezelés alapjait. A számítástechnikával csak élemedett korban ismerkedő felnőtteknek viszont egy, a korábbi ismereteikre semmiben sem hasonlító szerkezettel és annak kezelésével kell megbirkózniuk.