 Nagyon hideg háborút indított Oroszország azzal, hogy az Északi-sark alatti óceántalapzaton elhelyezte zászlaját és ezzel bejelentette igényét a tengerfenéki olaj-, és földgázkincsre. Kanada egyenesen középkori gyarmatosításnak nevezte Moszkva területi igényeinek efféle bejelentését. A globális felmelegedés miatt olvadó Északi-sark egy részére Kanada, az Egyesült Államok, Dánia és Norvégia is igényt tart.
Középkori gyarmatosítónak nevezte Oroszországot Kanada külügyminisztere, Peter MacKay, miután a Kreml két mini-tengeralattjárót küldött az Északi-sark alatti óceánfenékre és területi igényének jelzéseként elhelyezte az orosz zászlót. "Ez nem a 15. század. Nem tűzhetünk ki zászlókat szerte a világban és mondhatjuk, hogy ez a terület az enyém!" - mondta MacKay.
Az Oroszországgal szomszédos más országokat is felháborított a lépés, amelyet egyszerű földrablásnak neveztek. A földrablás jelen esetben azonban sajátos körülmények között történt: a globális felmelegedés miatt olvadó északi-sarki jégtakaró alá küldtek két mini-tengeralattjárót, amelyeknek először sikerült a tengerfeneket elérniük.
Moszkva azt mondja, hogy a Lomonoszov-hátság - egy sarkvidéki, tengeralatti hegyvonulat - szárazföldi területéhez tartozik. Az ENSZ 2001-ben elutasította Moszkva igényét az óceánfenékre, amely Oroszország szerint a kontinentális talapzathoz tartozik, és a nemzetközi jog értelmében így orosz terület. Most egy 135 orosz kutatóból álló testület, Vlagyimir Putyin orosz elnök személyes megbízottjával az élükön, fel akarja térképezni.
Az orosz média most az expedíció csütörtöki sikerétől hangos. "Ez az expedíció újabb tudományos bizonyítékául szolgál törekvéseinknek" - mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, de hozzátette, hogy a területi vitát a nemzetközi jognak megfelelően fogják rendezni. Ha az orosz érvelést elfogadják, Moszkva az Arktikus-óceán tengerfenekének felét - és a hatalmas kőolaj- és földgázkincset - birtokolhatná.
 |
