 Egy torontói építész nemrég megjelent "A hét város szigete" című könyve heves vitát váltott ki arról, hogy valóban a kínaiak voltak-e az első idegen telepesek Kanadában. A történészek és régészek cáfolják az ötletet, bár a feltárások hiánya miatt egyelőre nem szolgálnak kézzelfogható bizonyítékokkal.
Autodidakta történészek fantasztikus felfedezései
Paul Chiasson könyve Gavin Menzies "1421" című írásának nyomdokain jár, amelyről korábban többször írtunk a Múlt-koron is. Menzies szerint 1421-ben egy kínai flotta már elérte Észak-Amerika partjait, Paul Chiasson pedig egy kanadai helyszínre építi elméletét, amely szerinte egy kínai település romjait őrzi.
Chiasson és Menzies között sok hasonlóság van. Mindketten véletlenül bukkantak a szenzációs témára, Chiasson például egy hegyi túra alkalmával. Egyikük sem tartozik a hivatásos történészek közé - Menzies nyugdíjas hajóskapitány, Chiasson pedig építész Torontóban -, mindkettőjük könyve tele van személyes anekdotákkal és leírásokkal arról, hogyan is bukkantak az elméletüket alátámasztó dokumentumokra, térképekre és helyszínekre.
Chiasson állításainak középpontjában egy Cape Dauphin nevű sziklás domb áll, amely Kanada délkeleti részén, az amerikai-kanadai határhoz közel eső Cape Breton-sziget északi csúcsán található. A kanadai építész 2001 nyarán barangolt arrafelé, és ekkor fedezett fel néhány rendezetten elhelyezkedő követ, amelyet emberi településnek vélt.
Történelmi kutatásai során arra a következtetésre jutott, hogy a kövek a legendás Hét város szigetét rejtik, amelyről már Kolumbusz és John Cabot (Giovanni Caboto) korában is heves viták folytak Európában, de amelynek pontos helyét sosem tudták meghatározni. Néhány közvetett bizonyíték alapján Chiasson úgy véli, hogy e település lakói kínaiak voltak.
A két kutató hamar egymásra talált, hiszen Menzies a Hét város szigetének szakértője. Elolvasta Chiasson kéziratát, és hasznos javaslatokkal illetve kritikai észrevételekkel látta el az írót. Chiasson és Menzies először 2005-ben találkoztak, majd Menzies egy konferencián megkapta a tanulmányt, és a könyv azzal zárul, hogy a két amatőr kutató együtt mászik fel Cape Breton-szigeten lévő romokhoz. Chiasson megmutatja Menziesnek a temetkezési domboknak vélt helyeket, mire Menzies lágyan megjegyzi: "Ming korabeli sírok. Azt hiszem, a Ming dinasztia idejéből való sírokat látunk, amelyek érintetlenek és elfeledettek. Bámulatos."
Chiasson jól tudja, hogy néhány hivatásos történész lenézi Gavin Menziest, aki viszont szeret túlozni. "Kijelentéseit gyakran még az alapos vizsgálatok előtt a legjobbnak, legnagyobbnak tartja." Chiasson sokkal visszafogottabban fogalmaz, bár a két író közvetlen elbeszélő stílusa igen hasonlít egymáshoz.
Tudományos cáfolatra várnak
A könyvnek azonban más vetülete is van. Az író megemlíti, hogy kutatásai kezdetén HIV-fertőzést diagnosztizáltak nála, és az elején visszautasította a gyógyszeres kezelést, majd elfogadta. Nem teljesen világos, hogy ezek az események miért kerültek a könyvbe. Az író talán ezzel akarja hangsúlyozni, hogy a mű sokkal inkább személyes számadás, mint a történelem egy darabja. Ezt a magyarázatot igazolja a családi étkezések, a saját szakértelemmel kapcsolatos kétségek, valamint a mindig megújuló lelkesedés leírása is.
Ha a Google-ben rákeresünk a könyvre, rengeteg gúnyos kommentárt találhatunk vele kapcsolatban. Rob Ferguson blogjában azt állítja, hogy a Cape Dauphinről készült légi fotó 1953-ban készült, nem pedig 1929-ben, ahogy Chiasson írja. A többi fénykép pedig olyan utakat ábrázol, amelyeket egy tervezett, de meg nem valósult kőfejtőhöz építettek.
A könyv sok bizonyítékot felsorol, így figyelemreméltóak az amerikai micmac indiánok nyelvére gyakorolt esetleges kínai hatás, valamint a kínai építkezési technikák és szokások mellett felhozott érvek. Ez utóbbiak különböztetik meg Cape Dauphin romjait a viking, portugál vagy más építési stílustól - legalábbis az író szerint.
Érthetetlen viszont, hogy miért nem ásták már ki az itt található állítólagos sírokat, és miért nem végeztek mitokondriális DNS összehasonlító vizsgálatot az emberi maradványokon - vetik fel egyesek. A tudományos vizsgálati eredmények ugyanis megcáfolhatnák az interneten keringő vádakat, miszerint a Kanadai Könyvtár és Levéltár (Library and Archives Canada), amely a történelmi művek közé sorolta a könyvet a fiktív művek helyett, hozzájárul a közönség becsapásához.
Mindent egybevetve a kutatás jelenlegi állása szerint, valamint a korlátozott bizonyítékok miatt a kínaiak Észak-Amerikába érkezése az európaiak előtt elképzelhető, de nem bizonyított - számolt be róla a kanadai sajtó.
 |
