|
|
|
Magyar szabadkőművesek: küzdünk a nacionalizmus ellen! |
|
|
|
|
2007. április 26. |
 Több száz éve nyírja őket az egyház, pedig ők csak szebb világot szeretnének teremteni. Veres András, a Magyarországi Nagyoriens szabadkőműves páholy nagymestere mesélt a STOP-nak arról, mik a szervezet évszázados titkai, és hogyan kell elképzelni a szabadkőművességet ma.
Hogyan lesz valakiből szabadkőműves nagymester?
- Talán a kérdés inkább úgy merül fel: hogyan lesz valaki szabadkőműves. Ritkább, hogy valaki jelentkezik; gyakoribb, hogy a szabadkőművesek megkeresik, és felajánlják, lépjen be közéjük. Azután hosszabb idő telik el, mire mesterré válhat, mert kipróbálják, hogy milyen feladatok megoldására képes. A nagymesteri tisztséget pedig csak demokratikus választás útján lehet elnyerni.
- Mit képvisel egy szabadkőműves?
- A mozgalom céljait ma is annak az emberbaráti, filozófiai hagyománynak a szellemében igyekszünk megfogalmazni, melynek szellemiségét a "Szabadság, Egyenlőség, Testvériség" hármas jelszava foglalja össze legtömörebben. Kevesen tudják, hogy a nagy francia forradalom révén elhíresült értékeket elsőként a szabadkőművesek kapcsolták össze.
- Mindez nagyon szép, de mit jelent a gyakorlatban?
- Valamikor a szabadkőművesek elsősorban az egyház befolyását akarták visszaszorítani, sokat tettek a szekularizáció, az elvilágiasodás megvalósulásáért. Szabadkőműves volt az a Wekerle Sándor is, akinek miniszterelnökségéhez fűződik a polgári házasságkötés törvénybe foglalása. A fejlődés árnyoldalaként jelentkező nagyvárosi elszegényesedést úgy próbálták enyhíteni, hogy a szervezett jótékonykodás egyik központjává váltak. A magyar szabadkőművesek nagyobb szabású tettei közé tartozik a fővárosi Vakok Intézetének alapítása és a mentőszolgálat megszervezése.
- Nem csak a szabadkőművesek jótékonykodnak.
- Így van. És nem csak ők szorgalmazták a szekularizációt. De mint egy befolyásos mozgalom részesei igen sokat tehetnek. Nem annyira az eredetiség vezeti őket, mint inkább a jó ügyek felkarolása és megvalósítása.
- Miben rejlik a mozgalom ereje? Abban, hogy a tagjai befolyásos emberek, illetve gazdagok? Vagy abban, hogy egymás között jó kapcsolatokat ápolnak?
- Nem baj, ha a szabadkőművesek között akadnak befolyásos és gazdag emberek. Vagy olyan kiváló tehetségek, mint Voltaire és Mozart, Ady és Kosztolányi, Kossuth és Churchill. De a mozgalom erejét mindenekelőtt tagjainak összetartása, a testvériség eszméjének követése jelenti. Nem elhanyagolható a tagság létszáma sem. Például francia testvérrendünk ötvenezer tagot számlál, ami önmagában elegendő ahhoz, hogy befolyásos legyen. Jól mutatja ezt, hogy most, a francia elnökválasztás előtt, több jelölt is felkereste őket, és bemutatkozott a szabadkőműveseknek.
- Miért fontos, hogy a mozgalom titkos, ha úgy tetszik: diszkrét legyen?
- Azt gondolom, hogy a diszkréció elsősorban a szabadkőművesek védelmét szolgálja, és talán a működésük hatékonyságát is. E közösséghez tartozni ugyanis nem mindig veszélytelen, a magyar történelemből nem egy elrettentő példát lehetne felhozni. A szabadkőműves mozgalom ma már korántsem olyan titokzatos, céljairól és rituális munkájáról bőséges irodalom áll rendelkezésére bármely érdeklődőnek. A testvérek sokszor ki is lépnek a nyilvánosság elé, amikor felhívják a figyelmet valamilyen társadalmi bajra és orvoslásának módjára. Más kérdés, hogy a rituális munka része az önmeghatározásnak és a közösségteremtésnek, más szóval a beavatásnak.
- De akkor miért nem ismerhetik meg a kívülállók a rituálékat? Miért nem nyilvános egy-egy szabadkőműves páholy gyűlése?
- A rituálékat könyvekből bárki megismerheti. De a páholyok munkája kizárólag a tagokra tartozik. Nem csak azért, mert - mint minden közösség életében - csak az szólhat bele az ügyek intézésébe, aki felelősséget vállal érte. Hanem azért is, mert a szabadkőművesek számára a közös munka egy belső, szellemi fejlődés alkalma és színtere. Leképezi az ember útját a világ megismerésén át önmaga megismeréséhez. A szabadkőműves szimbólumokban és metaforákban megkülönböztetett jelentősége van az építésnek, ami egyúttal önépítést is jelent.
- Ha minden nyílt titok, akkor miért lengi körül mégis ezt a társaságot egyfajta homály?
- Talán mert a szabadkőművesség ellenfelei hatásos érvnek gondolják, hogy efféle legendákat gyártsanak és terjesszenek. Mellesleg ha van mozgalom, amely érdekeltnek tartja magát a homály oszlatásában, hát az éppen a felvilágosodás eszméiben gyökerező szabadkőművesség.
- Tele van a padlás profibbnál profibb civil kezdeményezéssel. Nem járt le a
szabadkőművesség ideje az internet korában? Hogy lenne képes hatékonyan működni egy több száz éves szervezet?
- A civil kezdeményezések jól megférnek egymás mellett. Az egyik szervezet nem váltja ki a másikat. Ha már létezik egy nagy hagyománnyal rendelkező mozgalom, botorság volna elhajítani csupán azért, mert időközben újabb mozgalmak születtek. Az igazi kérdés nem ez, hanem az, hogy a szabadkőművesség tud-e válaszokat találni az új kihívásokra.
- És tud? Mi a mozgalom szerepe a mai világban?
- Én úgy gondolom, hogy meg tud újulni. Legutóbbi nemzetközi találkozónkon például Közép- és Kelet-Európa hat szabadkőműves rendje cserélt eszmét a tennivalóinkról. Elfogadtunk egy közös nyilatkozatot. Kiderült, hogy térségünkben még az olyan hagyományos szabadkőműves feladatok is új értelmet nyerhetnek, mint a szekularizáció és a szociális bajok enyhítése.
Természetesen országonként más a helyzet, de szükségesnek tartjuk szavunkat felemelni a térségünkben teret nyert nacionalizmus és populizmus ellen. A szabadkőművesek szemében különösen fontos erény, a türelem. Szerintünk ez lehet a legjobb módszer a konfliktusok kezelésére.
- Jelenleg vannak ismert politikusok a szabadkőművesek között?
- Akadnak. De nem csak rajtuk múlik a dolog.
- És ismert személyiségek?
- Természetesen.
Szerző: HPG
 |
|
