|
 A hét minden napján rendőrökkel megerősítve vigyázzák a természetvédők a rajzó kérészeket a Tiszán. Az ezekben a napokban virágzó Tiszát a kérészeket begyűjtők is százával keresik fel. A tiszavirág, azaz a Palingenia longicauda azonban védett faj, egy példányának eszmei értéke 3000 forint. A közös ellenőrzések célja egyrészt az illegális gyűjtés megakadályozása, másrészt éppen a tájékoztatás, hiszen sokan nincsenek tudatában a tiszavirág védett státuszával.
Látványos nászuk előtt a kérészek három évig lárvaállapotban nevelkednek a víz alatt, az agyagos partoldalba vájt üregeikben. Ez idő alatt húszszor vedlenek. Életük nem habos torta kirepülés előtt sem, hiszen a halak kedvenc csemegéi, a kecsegék például hosszú orrukkal sokat kibányásznak közülük. Rosszul tűrik a víz szennyezettségét, az oxigénhiányt, talán ezért is volt meglepő, hogy érzékenységük ellenére a ciánszennyezés nem tizedelte meg az állományt.
Életük utolsó napján a felszínre úsznak, utolsó vedlésükkel gyönyörű repülő rovarrá válnak. A hímek kirepülés után a parton újra vedlenek. Ez talán a rajzás legmegkapóbb jelenete, a víz környékén, a köveken, bokrokon, de még a bámészkodók ruháján is rovarok ezrei bújnak ki kinőtt ruhájukból. A tiszavirág nem csíp, nem rúg, és nem harap. Tilos bántani.
Repülés közben a rovarok a levegőben párzanak, majd a nőstény 20- 30 métert feljebb repül, és a vízre rakja megtermékenyített petéit. Így azok a víz folyása miatt pontosan oda érkeznek, ahol anyu nevelkedett. Aztán a kérészek elfáradnak, vízre hullanak. Tetemeik vastag szőnyegként borítják a vizet. Döbbenetes látvány a bíbor naplementében haldokló ezernyi kérész. A csoda csak néhány napig tart, tessenek megnézni, az előadás 18 órától sötétedésig tart.
TafficLight
 |
