|
 Két újabb ország született, ahol rendben vannak az emberi jogok. Az ENSZ szerint Kuba és Fehéroroszország is felszabadult! Ugyanis az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa levette Kubát és Fehéroroszországot arról a listáról, amely azokat az országokat tartalmazza, ahol az emberi jogok helyzetének alakulása különös vizsgálatot igényel.
Technikai okokból?
Az emberi jogok és különösen a politikai jogok megsértésével vádolt Kuba és Fehéroroszország tulajdonképpen annak köszönheti lekerülését a listáról, hogy az ENSZ új emberjogi szervezet tagjai hosszas, kimerítő vita eredményeként egyeztek meg működési elveiknek szabályzatáról. Ennek értelmében összesen tíz referens tájékoztatja a testületet az emberi jogok megsértéséről. Ezeknek a referenseknek a mandátuma azonban Kubára és Fehéroroszországra immár nem terjed ki.
Nem ez az első eset, hogy a tavaly megalakult, 53 tagú, erősen diszkreditált ENSZ Emberi Jogi Bizottságát pótolni hivatott szervezet sajátos, üzenetértékű döntést hoz emberi jogi kérdésekben. Március végén Irán és Üzbegisztán emberi jogi állapotának vizsgálatát állították le, holott nincs olyan felmérés, amely szerint bármit is javult volna a súlyos helyzet e két országban, sőt.
A 47 tagállamot tömörítő genfi székhelyű szervezet a működési szabályzatáról kötött kompromisszum kapcsán állapodott meg erről. Így jelenleg kilenc olyan országot – köztük Észak-Koreát, Kambodzsát és Szudánt – tart számon, amelyek a testület szerint erre a listára valók. A tanács a palesztin területekkel kapcsolatban is úgy véli, hogy szükséges a további vizsgálatok és jelentések elkészítése az emberi jogok helyzetéről.
"Ez a döntés egy katasztrófa. Azt üzeni, hogy az államok nyugodtan elnyomhatják polgáraikat, nem kell félniük az ENSZ Emberi Jogi Tanácsától" – fogalmazott Aaron Rhodes, a nemzetközi Helsinki Szövetség igazgatója. A bizottság Zimbabwe (amely nem is tagja a testületnek), Azerbajdzsán és Banglades javaslatát fogadta el ily módon, ráadásul zárt ajtók mögött, tehát máig nem publikusak a tagállamok érvei és ellenérvei.
Iszlámisták diktálják a napirendet
Május első napjaiban tekintélyes emberi jogi szervezetek, köztük a Freedom House és a genfi székhelyű UN Watch "mélységes csalódását" fejezte ki a Tanács eddigi teljesítménye miatt. Szemére vetik egyebek mellett, hogy a tanácsba való felvételre váró országok között van Angola, Fehéroroszország, Egyiptom és Katar, amelyek "nem ütik meg a kívánt mértéket a politikai és állampolgári szabadságjogok, a sajtószabadság, az intézmények működése, valamint ezen országok képviselőinek a különböző ENSZ-szervekben emberi jogi kérdésekben tanúsított magatartása terén".
Június elején pedig a Bizottság az 57 tagú Iszlám Konferencia Szervezetének (OIC) javaslatára – nyilvánvalóan válaszként a Mohamed prófétáról szóló dán karikatúrákra – határozatban ítélte el a vallás "gyalázásának" minden fajtáját – konkrétan megnevezve azonban csak a muszlim vallás volt. A határozat megállapítja, hogy a szólás szabadságát "felelősséggel" kell gyakorolni, és azt a mindenkori törvények limitálhatják, miközben az OIC-nek olyan tagjai vannak, mint Szaúd-Arábia, ahol szabadon gyalázható a keresztény és a zsidó vallás.
A tanács, amelyet a rossz emlékű Bizottság megreformált alternatívájaként igyekezezett az ENSZ prezentálni, most pontosan ugyanazokat a jeleket mutatja, mint elődje. A 47 tagú új ENSZ-szervezetben – amelynek tagjait három évre delegálják és amelynek a nemzetközi közvélemény figyelmének felkeltésén túl nincs sok jogosítványa – a nem éppen demokratikus jegyeket felmutató afrikai és muzulmán országok vannak túlsúlyban.
A Tanács annak idején 12 határozatot hozott, ebből kilenc Izraelt ítélte el, de egyszer sem tört pálcát valódi diktatúrák fölött. A Bizottság már nyíltan kiállt Kína és Kuba mellett, most pedig formálisan is levettek a vizsgálandók listájáról két olyan országot, ahol napi szinten sértik meg az ember jogait.
Mindezek ellenére az Amnesty International tavaly úgy értékelte a Tanács létrejöttét, hogy az "győzelem az emberi jogok védelme számára."
Forrás [Independent Media Center]
TL
 |
