David
Merlini rémálma
-Búcsú buli, táncolj Teri-ordította a tömeg:kicsik,
nagyok, ateisták, papok, öregek, fiatalok, stricik, homokosok, kúrvák,
gengszterek, tanárok, fegyver nepperek, gyógyszerészek, mérnökök, árvák,
hajléktalanok, terhes kismamák, nagy- és dédimamák, macskák, kutyák, egerek,
legyek, fenyvesk, füzek, bélférgek, tetvek, íróasztalok, konyhapultok, boros-
és sörösüvegek, villanykörték, budi kefék, bundás kenyerek, sajtok és kövek!
Mindenki Terit buzdította. A nem minden
napi eset eljutott a CNN fülébe is. Azonnal három, négy helikopter jelent meg
az eseményen és mind Terit vette. Így az egész világ láthatta mi is történik
itt nálunk. Teri eljutott Azerbajdzsánba, Pekingbe, Tokióba, a Backinghem
Palotába és minden kis tiroli faházba. Teri, megérezve a világ súlyát, tudta
nincs mese, cselekedni kell. Szemüvegét gondosan orrnyergére tolta,
nyakkendőjét középre igazította, majd miután haját végig simította előre lépett
scHiller Pestához, karon fogta és az emelvény közepére húzta.
Mélyen a szemébe nézett,
olyan igazi szenvedéllyel, és bele csaptak a tüzes táncba. Talán a Pase
Doble-val már nem emlékszem pontosan, majd azt hiszem Tangó, Tarantella,
kán-kán, Csacsacsa, s egy csöppet megizzadva áttértek a méltóságteljes Bécsi-,
Angol-, Kékduna- és gyertyafénykeringőre.
A tömeg tombolt, fütyült, a
fák hajlongtak, az üvegek csilingeltek, a villanykörték eldurrantak…
Teri, a tömeg ovációját
látva, elmosolyodott és végre először az életben Embernek érezte magát, nem
naplopólitikusnak*. Ez az érzés furcsa melegséggel töltötte el és valami belső
késztetés újra táncra perdítette. Szteppelni kezdett. Csak csapta a sarkát,
csak csapta és a félmilliós cipő csak kopogott, csak kopogott. A kelta tigris
farkát behúzva, a sarokba menekülve maga alá szart, mikor a tévében meglátta
Terit.
És Teri csak ropta, csak
ropta, a cipő füstölt, a tömeg hullámzott, a cipő egyre jobban füstölt, a tömeg
teljesen megbolondult. A cipő hamuvá lett és Teri a vérhólyagos talpát csapta
és csapta és csak csapta, míg végül a lába is füstölni kezdett, majd bokáig
elkopott, de csak ropta, csak ropta.
A tömeg sírt. A kicsik nagyok
lettek, a nagyok eltörpültek, az ateisták megtértek, a papok elkárhoztak, az
öregek embrióvá, majd spermává váltak, a fiatalok megvénültek, majdan porrá
lettek, a stricik kúrvák, a homokosok heterok, a kúrvák szüzek lettek, a
gengszterek három müszakban dolgoztak, a tanárok analfabétává, a fegyver
nepperek fagylalt árussá, a gyógyszerészek beteggé, a mérnökök segédmunkássá
váltak, az árváknak anyjuk és apjuk, a hajléktalanoknak házuk lett, a kismamák
elvetéltek, a nagy- és dédimamák unokák és dédunokák, a macskák egerek, a
kutyák macskák, az egerek egérfogók, a legyek légycsapók, a fenyvesek
tisztások, a füzek füvek, bélférgek belek, a tetvek hajak, az íróasztalok
nyerőautomaták, a konyhapultok vécé deszkák, a sörös- és borosüvegek cumik, a
budikefék evőkanalak lettek, a bundás kenyerek megették az embereket, a sajtok
tejekké, a kövek hegyekké váltak amikor Terinek már csak három hajszála maradt,
de az is elfüstölt.
David Merlini, ezt a bravúros
köddé válást a CNN élő adásában végig nézve, könnyekkel küszködő szemekkel
elbotorkált a fürdőszobába, kiengedett egy kád meleg vizet, beleült és felvágta
ereit. A málnaszörp szépen, egyenletesen fodrozódva terjedt a kádban és David
egyre álmosodott, amikor…
…hirtelen fölébredt a szoba
padlóján, megnézte csuklóit és a kövér izzadság cseppeket letörölte homlokáról.