Egy whiskyízlelő mester nemcsak azt tudja megítélni, hány éves a szóban forgó ital, hanem azt is, hogy hol vágták ki azt a tölgyfát, amelyből az érlelésére használt hordó készült - árulta el Ian Millar, a világ egyik leghíresebb skótwhisky-szakértője

A skót malátawhisky más fajtával nem kevert (szakmai nevén: single malt), egyedi desztillációjú, közvetlenül a hordóból palackozott whisky, míg a kevert azaz az árpából is készült a blended jelzőt viseli.

Nem mindegy persze milyen hordóban érlelik: európai vagy amerikai tölgyfából készítették-e azt és hol? Az igazi hordókat még mindig skót falvakban kézzel készítik. Az is megesik, hogy olyan hordóba öntik át egy idő után a whiskyt, amelyben amerikai rum érett – ez speciális zamatot ad neki.

Az érlelési idő hossza nagyon fontos. A legolcsóbb a 12 évig érlelt ital. Ekkor a Glenfiddich márkájú whisky például friss körtés illatú, enyhe fenyőfás és tőzeges jellegű, utóíze kerek, lassú lecsengésű. A 15 éves már más jellegű: illata a mézre és a vaníliára emlékeztet, lágy, gazdag ízű, gyümölcsös, fűszeres. A 18 éves illata az almával és a fával keveredik, robosztus, testes, érett, enyhén édeskés, érezhető a maláta- és a tölgyjelleg.

A 21 évig érő whisky zamata nagyon összetett és intenzív: banán, kávé, bőr, tölgy illata jut eszébe annak, aki kortyolja. Utóíze füstös, borsos, lime-os, fűszeres. A nagyon ritka 30 éves malátawhisky már édes sherrys jegyeket is mutat, utóíze hosszú, mézes, meleg.

Ian Millar 30 éve foglalkozik a whiskyvel, különös szakértője a skóciai Speyside vidékről származó nemes italnak. Az itteni Glenfiddich gyár 1887 óta van családi tulajdonban.

MTI

Hozzászólások (0)