Hiányzó kedvesemnek
Béke és nyugalom borult szívemre,
Most már vigyen is utam akármerre,
Boldog leszek,
Bármit teszek.
Boldogságom nem felhőtlen,
Néha úgy érzem, lelkem kietlen
Sivatag,
S ingatag.
Mert a magány rám tör néha
Nélküled, hiányzol, még ha
Tudom,
S gondolom,
Te is rám gondolsz...