A posztszovjet országok építészeti ötleteire egyszerűen nincsenek szavak.
Az egykori Szovjetunió nagyvárosainak építészete már évtizedek óta ejti ámulatba és okoz erős fejtörést az utazóknak – legyen szó akár a ma a Grúz Nemzeti Banknak otthont adó, Tbilisziben álló Jenga-toronyról, vagy az erős személyi kultuszt kiépítő kazah vezető, Nurszultan Nazarbajev által a semmiből felépített új kazah főváros, Asztana üvegcsodáiról.
A lista alsó fokára jó eséllyel a százötvenezres grúz nagyváros, Batumi kapaszkodhat fel, hiszen a Műszaki Egyetem kétszáznyolcvan méter magas, első látásra átlagos New York-i felhőkarcolónak tűnő tornyát körbejárva óriási meglepetés érheti a szemlélődőt:
az öt évvel ezelőtt megnyílt épület közepén, száz méteres magasságban ugyanis egy jókora óriáskerék kapott helyet.
A nyolc légkondicionált kabinban összesen negyven ember élvezhetné a sokszínű főváros látványát – feltéve persze, ha a kerék működne, vagy legalább az épület ne lenne elhagyatott.
A torony ugyanis immár két éve, 2015 óta üresen áll, de az azt megelőző három évben sem volt benne túl sok mozgás – főleg, mivel még az egyetemet sem sikerült megnyitni.
A belvárost díszítő épületet persze megépíteni sem volt nehéz, hiszen a Fekete-tenger partján álló város egy földrengésekben gazdag zónában áll, az óriáskerék biztonságos elhelyezéséhez pedig szélcsatornában tett tesztek egész sorára volt szükség. A tervek publikálása után azonnal megjelentek az első ellenzők, akik megalapozott érvekkel próbálták alátámasztani, hogy egy hasonló torony teljesen alkalmatlan arra, hogy egyetemi oktatás folyjon bennük. Az építtetőt ez persze nem érdekelte.
A legutóbbi tulajdonoscsere után pletykák röppentek fel arról, hogy a torony a jövőben hotelként működik majd, de a munkáknak továbbra sincs semmi nyoma.
Vincze Miklós
Az egykori Szovjetunió nagyvárosainak építészete már évtizedek óta ejti ámulatba és okoz erős fejtörést az utazóknak – legyen szó akár a ma a Grúz Nemzeti Banknak otthont adó, Tbilisziben álló Jenga-toronyról, vagy az erős személyi kultuszt kiépítő kazah vezető, Nurszultan Nazarbajev által a semmiből felépített új kazah főváros, Asztana üvegcsodáiról.
A lista alsó fokára jó eséllyel a százötvenezres grúz nagyváros, Batumi kapaszkodhat fel, hiszen a Műszaki Egyetem kétszáznyolcvan méter magas, első látásra átlagos New York-i felhőkarcolónak tűnő tornyát körbejárva óriási meglepetés érheti a szemlélődőt:
az öt évvel ezelőtt megnyílt épület közepén, száz méteres magasságban ugyanis egy jókora óriáskerék kapott helyet.
A nyolc légkondicionált kabinban összesen negyven ember élvezhetné a sokszínű főváros látványát – feltéve persze, ha a kerék működne, vagy legalább az épület ne lenne elhagyatott.
A torony ugyanis immár két éve, 2015 óta üresen áll, de az azt megelőző három évben sem volt benne túl sok mozgás – főleg, mivel még az egyetemet sem sikerült megnyitni.
A belvárost díszítő épületet persze megépíteni sem volt nehéz, hiszen a Fekete-tenger partján álló város egy földrengésekben gazdag zónában áll, az óriáskerék biztonságos elhelyezéséhez pedig szélcsatornában tett tesztek egész sorára volt szükség. A tervek publikálása után azonnal megjelentek az első ellenzők, akik megalapozott érvekkel próbálták alátámasztani, hogy egy hasonló torony teljesen alkalmatlan arra, hogy egyetemi oktatás folyjon bennük. Az építtetőt ez persze nem érdekelte.
A legutóbbi tulajdonoscsere után pletykák röppentek fel arról, hogy a torony a jövőben hotelként működik majd, de a munkáknak továbbra sincs semmi nyoma.
Vincze Miklós
