Az elmúlt héten több független orosz hírforrás is megerősítette, hogy Vlagyivosztok környékén egy ugyancsak szokatlan, könnyűfémből készült szerkezetet találtak.
Yulia Zamanskaya, a Voice of Russia újságírójának tudósításából kiderül, hogy a különös leletre egy vlagyivosztoki lakos bukkant, miközben az egyik hideg éjszakán szenet lapátolt a kandallójába. A fűtéshez használt nagy halom feketeszénből került elő a furcsa tárgy.
A férfit nem hagyta nyugodni a maroknyi fémdarab, ezért néhány nappal később az egyik közeli kutatóintézethez fordult, hátha ott segítenek neki beazonosítani a különös tárgyat. Miután az intézet munkatársai alaposan áttanulmányozták a leletet, kiderült, hogy az alumíniumból készült eszköz hozzávetőleg háromszáz millió éves és az első tesztek azt valószínűsítik, hogy szó sincs természeti képződményről, a különös szerkezetet minden bizonnyal valaki mesterségesen hozta létre.
- Hihetetlenül hangzik, de ez az alumíniumdarab leginkább egy olyan fogasléchez hasonlít, amelyet különféle mechanikus, vagy elektromechanikus berendezéseknél használnak - mondja a vizsgálatot végző egyik kutató.
A szén, amelyben a különös tárgyat megtalálták, a közelben fekvő Khakasia régióban lévő Csernogordski bányákból származik. A környék geológusai előtt ismert tény, hogy az ottani földben lévő szénkészlet mintegy háromszáz millió éves lehet, amely alátámasztani látszik a szénizotópos kormeghatározás eredményeit.
Valerij Brier biológus és anomáliakutató, a fémdarabból kapott apró mintán végzett röntgenvizsgálatot, amelynek eredménye szerint a lelet anyaga igen nagy tisztaságú alumínium, de néhány százalékban magnéziumot is tartalmaz, vagyis elképzelhető, hogy a tárgy annak idején a világűrből érkezett a Földre.
(Fotó: Valerij Brier)
Létezik ugyanis az alumíniumnak egy földönkívüli, úgynevezett 26-os izotópja, amely a Föld légkörébe jutva 26-os magnézium izotóppá bomlik le. Ha ez a magnézium izotóp akár csak két százalékban is megtalálható egy adott ötvözetben, akkor az igen nagy valószínűséggel a világűrből érkezhetett.
A Szentpétervári Atomfizikai Intézet is hozzájutott egy, az alumíniumtárgyból származó kisebb mintához, amelyen Igor Okunev, az intézet egyik vezető munkatársa mindenekelőtt a korának meghatározására irányuló teszteket végzett. Ezeknek az eredményei egyértelműen megerősítették, hogy a különös szerkezet körülbelül háromszázmillió éves lehet.
Egyáltalán nem példa nélküli, hogy a föld mélyéből kibányászott széndarabok közül különös tárgyak kerülnek elő. 1851-ben az egyik Massachusetts környéki bányában dolgozó munkások egy cinkkel és ezüsttel bevont vázát hoztak a felszínre. A világ legrégebbi vázájaként számon tartott lelet keletkezését a szakértők a kambriumi korszakra teszik, vagyis körülbelül 534 millió éves lehet.
1974-ben egy romániai kőfejtőből került elő egy ismeretlen eredetű alumínium eszközdarab, amely kalapácsra, vagy még inkább az Apollo űrhajók egyik "lábára" emlékeztet azok szerint, akik közelről látták.
Az alábbi képen látható mechanikus eszközre pedig Jurij Golubev régész vezetésével a Szentpétervári Egyetem kutatói bukkantak, egy négyszáz millió évesre becsült vulkanikus kőzetben, a távoli Kamcsatka-félsziget, Peninsula nevű tartományában, egy Tigil nevű falucskától kétszázötven kilométerre. A lelet valódiságát később több tudós is megerősítette.
(kp.ua)
Yulia Zamanskaya, a Voice of Russia újságírójának tudósításából kiderül, hogy a különös leletre egy vlagyivosztoki lakos bukkant, miközben az egyik hideg éjszakán szenet lapátolt a kandallójába. A fűtéshez használt nagy halom feketeszénből került elő a furcsa tárgy.
A férfit nem hagyta nyugodni a maroknyi fémdarab, ezért néhány nappal később az egyik közeli kutatóintézethez fordult, hátha ott segítenek neki beazonosítani a különös tárgyat. Miután az intézet munkatársai alaposan áttanulmányozták a leletet, kiderült, hogy az alumíniumból készült eszköz hozzávetőleg háromszáz millió éves és az első tesztek azt valószínűsítik, hogy szó sincs természeti képződményről, a különös szerkezetet minden bizonnyal valaki mesterségesen hozta létre.
- Hihetetlenül hangzik, de ez az alumíniumdarab leginkább egy olyan fogasléchez hasonlít, amelyet különféle mechanikus, vagy elektromechanikus berendezéseknél használnak - mondja a vizsgálatot végző egyik kutató.
A szén, amelyben a különös tárgyat megtalálták, a közelben fekvő Khakasia régióban lévő Csernogordski bányákból származik. A környék geológusai előtt ismert tény, hogy az ottani földben lévő szénkészlet mintegy háromszáz millió éves lehet, amely alátámasztani látszik a szénizotópos kormeghatározás eredményeit.
Valerij Brier biológus és anomáliakutató, a fémdarabból kapott apró mintán végzett röntgenvizsgálatot, amelynek eredménye szerint a lelet anyaga igen nagy tisztaságú alumínium, de néhány százalékban magnéziumot is tartalmaz, vagyis elképzelhető, hogy a tárgy annak idején a világűrből érkezett a Földre.
(Fotó: Valerij Brier)
Létezik ugyanis az alumíniumnak egy földönkívüli, úgynevezett 26-os izotópja, amely a Föld légkörébe jutva 26-os magnézium izotóppá bomlik le. Ha ez a magnézium izotóp akár csak két százalékban is megtalálható egy adott ötvözetben, akkor az igen nagy valószínűséggel a világűrből érkezhetett.
A Szentpétervári Atomfizikai Intézet is hozzájutott egy, az alumíniumtárgyból származó kisebb mintához, amelyen Igor Okunev, az intézet egyik vezető munkatársa mindenekelőtt a korának meghatározására irányuló teszteket végzett. Ezeknek az eredményei egyértelműen megerősítették, hogy a különös szerkezet körülbelül háromszázmillió éves lehet.
Egyáltalán nem példa nélküli, hogy a föld mélyéből kibányászott széndarabok közül különös tárgyak kerülnek elő. 1851-ben az egyik Massachusetts környéki bányában dolgozó munkások egy cinkkel és ezüsttel bevont vázát hoztak a felszínre. A világ legrégebbi vázájaként számon tartott lelet keletkezését a szakértők a kambriumi korszakra teszik, vagyis körülbelül 534 millió éves lehet.
1974-ben egy romániai kőfejtőből került elő egy ismeretlen eredetű alumínium eszközdarab, amely kalapácsra, vagy még inkább az Apollo űrhajók egyik "lábára" emlékeztet azok szerint, akik közelről látták.
Az alábbi képen látható mechanikus eszközre pedig Jurij Golubev régész vezetésével a Szentpétervári Egyetem kutatói bukkantak, egy négyszáz millió évesre becsült vulkanikus kőzetben, a távoli Kamcsatka-félsziget, Peninsula nevű tartományában, egy Tigil nevű falucskától kétszázötven kilométerre. A lelet valódiságát később több tudós is megerősítette.
(kp.ua)
úgy látom a muszkák kedzik utolérni a nagy ellenfelüket, hiába no, Glasztnoszty, Peresztrojka, előre a Gorbacsovi úton, még mindig jobb, mint az elpusztíthatatlan Putyinról szóló sok sok bárgyú sztori
