Feladva korábbi elutasító álláspontját a lengyel kormány kész befogadni a háborús övezetekből érkező menekülteket. Varsó eddig a helyszínen, menekülttáborokban és kórházakban nyújtott segítséget, elsősorban pénzügyi támogatást a rászorulóknak.
A lengyel külügyminiszter, Witold Waszczykowski nagy meglepetést okozott a Die Weltnek adott interjújával - írja Rzeczpospolita című lengyel lap. Azt mondta ugyanis, hogy Lengyelország be akar fogadni a háborúval sújtott területekről érkező menekülteket. Korábban a lengyel kormány képviselői és a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) pártja többször is kijelentette, hogy nem fogad menekülteket.
Váratlan támadás Orbán ellen
A lengyel kormány kész befogadni Lengyelországba azokat a háborúk elől menekülő embereket, akik az ország határaihoz érkeznek. Ne felejtsük el, hogy Lengyelországba már sokan érkeztek Ukrajnából, és humanitárius folyosó létesítéséről is tárgyalunk - nyilatkozta a német napilapnak a lengyel diplomácia vezetője.
Humanitárius vízum
Mint mondta, úgy segítenének, hogy humanitárius vízumot adnának a sebesült embereknek és a gyermekeknek, akik háborús trauma miatt szenvednek. Az ilyen személyek Lengyelországba utazhatnának, és gyógykezelést kapnának a kórházakban. A vízum egy éven keresztül lenne érvényes.
A kérdésről ugyan még nem született konkrét döntés, ezért a miniszter szerint még korai számokról beszélni, nevezetesen arról, hogy hány személyt fogadna be Lengyelország ezzel a módszerrel.
Az interjú meglepetést okozhatott még Waszczykowski kollégájának, Mariusz Blaszczak belügyminiszternek is, aki egy másik lapinterjúban még a humanitárius folyosót sem említette. Csak elismételte a varsói kormány korábbi álláspontját, miszerint Lengyelország a háborús övezetekben a helyszínen segít - például a pápai "egyház a szükségben" szervezet munkájába bekapcsolódva Aleppóban már 50 gyereket támogatott.
Kicsi vita a németekkel
Waszczykowski a Die Weltnek adott interjújában kitért a lengyel-német kapcsolatokra is, amelyeket jónak nevezett, de jelezte, hogy a német fél sok kérdésben nem hajlandó kompromisszumot kötni. Azt is szeretnénk, ha a lengyel érdekeket Németország, Franciaország és más európai államok is tiszteletben tartanák - fejtegette.
A lengyel diplomácia vezetője arra utalt, hogy a lengyel kormány politikáját hasonló bírálatok érik, mint a magyarét. Mindkét országban veszélyben látják a demokratikus intézményeket, amelyek ellensúlyt képezhetnének a kormánnyal és a parlamenttel, azaz az aktuális többségi hatalommal szemben.
Gyengéd figyelmeztetés
Nem véletlen, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök legfőbb szövetségesét a lengyel kormányban látják, amely például biztosan megvétózná azt a kezdeményezést, hogy az uniós alapszerződés 7. cikkelyének szellemében vonják meg Magyarország EU-s szavazati jogát.
Waszczykowski óvott a kétsebességes unió létrehozásától, szerinte ugyanis az eurózóna pénzügyminiszterének kinevezése és közös büdzséjének elfogadása megoszthatja Európát. Ez ügyben is azonos véleményen van Varsó és Budapest. Úgy tűnik azonban, hogy a menekültek befogadásának merev elutasításában az utóbbi magára marad.
A lengyel külügyminiszter, Witold Waszczykowski nagy meglepetést okozott a Die Weltnek adott interjújával - írja Rzeczpospolita című lengyel lap. Azt mondta ugyanis, hogy Lengyelország be akar fogadni a háborúval sújtott területekről érkező menekülteket. Korábban a lengyel kormány képviselői és a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) pártja többször is kijelentette, hogy nem fogad menekülteket.
Váratlan támadás Orbán ellen
A lengyel kormány kész befogadni Lengyelországba azokat a háborúk elől menekülő embereket, akik az ország határaihoz érkeznek. Ne felejtsük el, hogy Lengyelországba már sokan érkeztek Ukrajnából, és humanitárius folyosó létesítéséről is tárgyalunk - nyilatkozta a német napilapnak a lengyel diplomácia vezetője.
Humanitárius vízum
Mint mondta, úgy segítenének, hogy humanitárius vízumot adnának a sebesült embereknek és a gyermekeknek, akik háborús trauma miatt szenvednek. Az ilyen személyek Lengyelországba utazhatnának, és gyógykezelést kapnának a kórházakban. A vízum egy éven keresztül lenne érvényes.
A kérdésről ugyan még nem született konkrét döntés, ezért a miniszter szerint még korai számokról beszélni, nevezetesen arról, hogy hány személyt fogadna be Lengyelország ezzel a módszerrel.
Az interjú meglepetést okozhatott még Waszczykowski kollégájának, Mariusz Blaszczak belügyminiszternek is, aki egy másik lapinterjúban még a humanitárius folyosót sem említette. Csak elismételte a varsói kormány korábbi álláspontját, miszerint Lengyelország a háborús övezetekben a helyszínen segít - például a pápai "egyház a szükségben" szervezet munkájába bekapcsolódva Aleppóban már 50 gyereket támogatott.
Kicsi vita a németekkel
Waszczykowski a Die Weltnek adott interjújában kitért a lengyel-német kapcsolatokra is, amelyeket jónak nevezett, de jelezte, hogy a német fél sok kérdésben nem hajlandó kompromisszumot kötni. Azt is szeretnénk, ha a lengyel érdekeket Németország, Franciaország és más európai államok is tiszteletben tartanák - fejtegette.
A lengyel diplomácia vezetője arra utalt, hogy a lengyel kormány politikáját hasonló bírálatok érik, mint a magyarét. Mindkét országban veszélyben látják a demokratikus intézményeket, amelyek ellensúlyt képezhetnének a kormánnyal és a parlamenttel, azaz az aktuális többségi hatalommal szemben.
Gyengéd figyelmeztetés
Nem véletlen, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök legfőbb szövetségesét a lengyel kormányban látják, amely például biztosan megvétózná azt a kezdeményezést, hogy az uniós alapszerződés 7. cikkelyének szellemében vonják meg Magyarország EU-s szavazati jogát.
Waszczykowski óvott a kétsebességes unió létrehozásától, szerinte ugyanis az eurózóna pénzügyminiszterének kinevezése és közös büdzséjének elfogadása megoszthatja Európát. Ez ügyben is azonos véleményen van Varsó és Budapest. Úgy tűnik azonban, hogy a menekültek befogadásának merev elutasításában az utóbbi magára marad.
