Kazahsztán a tankönyvekben jövőre áttér cirillről a latin betűkre – jelentette be Nurszultan Nazarbajev. A posztszovjet országot 32 éve irányító elnök a teljes átállást 2025-re tervezi.
A látszólag nyelvészeti kérdés komoly figyelmeztetés Moszkvának a hozzá leglojálisabb – bár saját földgáz- és kőolajvagyona révén és meglehetősen önjáró – közép-ázsiai országtól. Igaz, Nazarbajev hangsúlyozta, hogy a döntés nem most született, már a 2012-ben megfogalmazott hosszútávú programban is benne volt.
A szovjet éra előtt arab betűket használt a későbbi közép-ázsiai tagköztársaságok mindegyike – bár a húszas évek végétől 1940-ig több helyen áttértek a modernizáció jegyében a latin betűkre, ahogyan ezt megtette Kemal Atatürk Törökországa is. (Ilyen törekvések léteztek a bolsevik hatalomátvétel utáni korai szovjet-orosz szakaszban az orosz nyelvet ielletően is, ekkor tértek át az oroszországi finnugor és észak-kaukázusi népek írásai is a latinra, amíg ezt az utat Sztálin le nem zárta. A latin betűk csak a II. világháború során bekebelezett balti államokban maradhattak meg.)
A Szovjetunió felbomlása után a románhoz nagyon közeli nyelvet beszélő Moldávia tért vissza a latin betűkhöz – Románia a cirillt a 19. században hagyta el –, majd Közép-Ázsiában elsőként Türkmenisztán, és Üzbegisztán döntött így.
Hogy ez mennyire politikai kérdés – és máshol sem volt más a történelemben – azt jelzi, hogy a posztszovjet Oroszország a kétezres években törvényben tiltotta meg az ország területén használt nyelvek esetében a latin betű használatát. Ez érintette az oroszországi finnugor nyelveket is, de valójában a tatár nyelvre irányult, Moszkva ugyanis attól tartott, hogy a tatár autonóm köztársaság függetlenségi törekvéseit erősítheti.
Közép-Ázsiában cirill betüt jelenleg már csak a térség egyetlen nem türk, hanem az indoeurópai családba tartozó újperzsával rokon tadzsik nyelvet használó Tadzsikisztán alkalmaz, valamint Kirgizisztán. Utóbbi viszont, mivel nyelvileg, kulturálisan és gazdaságilag is Kazahsztánhoz áll közel, valószínűleg maga is hamarosan áttér a latin írásra.
Az orosz nyelv azonban széles körben elterjedt, hivatalokban is használható, noha az oroszok aránya rohamosan csökken:
A 2,7 millió négyzetkilométeres Kazahsztánban a függetlenné váláskor 16,6 millióan éltek, ebből 6,6-ot adtak a kazahok, 6,2-t az oroszok, csaknem egymillió német,ugyanennyi ukrán, 0,3 millió tatár és 200 ezer ujgur mellett. Jelenleg a 17,6 millió lakosból 11-et adnak a kazahok, 3,6 milliót az oroszok, a németekből viszont csak 181 ezer maradt az országban.
NYG.
A látszólag nyelvészeti kérdés komoly figyelmeztetés Moszkvának a hozzá leglojálisabb – bár saját földgáz- és kőolajvagyona révén és meglehetősen önjáró – közép-ázsiai országtól. Igaz, Nazarbajev hangsúlyozta, hogy a döntés nem most született, már a 2012-ben megfogalmazott hosszútávú programban is benne volt.
A szovjet éra előtt arab betűket használt a későbbi közép-ázsiai tagköztársaságok mindegyike – bár a húszas évek végétől 1940-ig több helyen áttértek a modernizáció jegyében a latin betűkre, ahogyan ezt megtette Kemal Atatürk Törökországa is. (Ilyen törekvések léteztek a bolsevik hatalomátvétel utáni korai szovjet-orosz szakaszban az orosz nyelvet ielletően is, ekkor tértek át az oroszországi finnugor és észak-kaukázusi népek írásai is a latinra, amíg ezt az utat Sztálin le nem zárta. A latin betűk csak a II. világháború során bekebelezett balti államokban maradhattak meg.)
A Szovjetunió felbomlása után a románhoz nagyon közeli nyelvet beszélő Moldávia tért vissza a latin betűkhöz – Románia a cirillt a 19. században hagyta el –, majd Közép-Ázsiában elsőként Türkmenisztán, és Üzbegisztán döntött így.
Hogy ez mennyire politikai kérdés – és máshol sem volt más a történelemben – azt jelzi, hogy a posztszovjet Oroszország a kétezres években törvényben tiltotta meg az ország területén használt nyelvek esetében a latin betű használatát. Ez érintette az oroszországi finnugor nyelveket is, de valójában a tatár nyelvre irányult, Moszkva ugyanis attól tartott, hogy a tatár autonóm köztársaság függetlenségi törekvéseit erősítheti.
Közép-Ázsiában cirill betüt jelenleg már csak a térség egyetlen nem türk, hanem az indoeurópai családba tartozó újperzsával rokon tadzsik nyelvet használó Tadzsikisztán alkalmaz, valamint Kirgizisztán. Utóbbi viszont, mivel nyelvileg, kulturálisan és gazdaságilag is Kazahsztánhoz áll közel, valószínűleg maga is hamarosan áttér a latin írásra.
Az orosz nyelv azonban széles körben elterjedt, hivatalokban is használható, noha az oroszok aránya rohamosan csökken:
A 2,7 millió négyzetkilométeres Kazahsztánban a függetlenné váláskor 16,6 millióan éltek, ebből 6,6-ot adtak a kazahok, 6,2-t az oroszok, csaknem egymillió német,ugyanennyi ukrán, 0,3 millió tatár és 200 ezer ujgur mellett. Jelenleg a 17,6 millió lakosból 11-et adnak a kazahok, 3,6 milliót az oroszok, a németekből viszont csak 181 ezer maradt az országban.
NYG.
