Miért kerülik a repülők, hogy a Csendes-óceán felett szálljanak?

Igen könnyű beleszaladni az interneten olyan kijelentésbe, hogy a repülőgépek próbálnak minél kevésbé a Csendes-óceán felett szállni.

Ha tisztába akarjuk tenni a kérdést, akkor először is az nem állja meg a helyét, hogy a Csendes-óceán felett nem közlekednek kereskedelmi járatok. Az igaz viszont, hogy a repülés kezdetén a járatokat inkább az Atlanti-óceán fölé szervezték, elsősorban azért, mert a transzatlanti útvonal kötötte össze Nyugat-Európát az Egyesült Államok keleti felével – és a két terület között akkor nagyon szoros volt a történelmi/kulturális kapcsolat. Igaz az is, hogy a Csendes-óceán felett rizikósabb volt repülni, mivel baj esetén kevesebb helyen lehet biztonsággal letenni a madarat, ugyanakkor a második világháborúban már ezekre az útvonalakra is koncentráltak kénytelen-kelletlen. Az akkor bejáratott útvonalakat pedig a légitársaságok is használták. Ma már viszont számtalan légitársaság üzemeltet rutinszerűen gépeket a Csendes-óceán felett, és hála a modern repülési technológiának, jellemzően nagyobb katasztrófák nélkül teszik ezt.

Akkor viszont mi a fenti kijelentés alapja? Annyi igaz az állításból, hogy néhány kivételtől eltekintve a legtöbb kereskedelmi járat egy Ázsiát az Egyesült Államokkal összekötő útvonal kidolgozásakor nem a Csendes-óceán feletti direkt átrepülést részesíti előnyben, hanem olyan "görbe" légifolyosót dolgoz ki, amely nagyobb szárazföldi területek felett húzódik. Ha most figyelembe vesszük a fenti kijelentést, tehát hogy a repüléstechnika mára elég megbízható ahhoz, hogy ne kelljen tartani attól, hogy a gép a semmi közepén fog landolásra kényszerülni, akkor a józan ész azt sugallná, hogy a vállalatok érdeke a minél rövidebb útvonal, amely gyorsabb és üzemanyag-takarékosabb. Ezen feltételezéshez pedig elég előhívnunk a régi emlékeinket a matekórákról, melyek szerint két pont között az egyenes a legrövidebb távolság.

A helyzet az, hogy részben igazunk is van: az ebben az értelemben vett biztonság, mint szempont valóban nem elsődleges.

Tudom, tudom, ne csigázzam tovább a tisztelt olvasót, áruljam már el, mi áll a háttérben: UFO-k, elsüllyedt kontinensek? Nos, a válasz már fentebb elhangzott: a két pont közötti legrövidebb távolság, amely időt spórol az utasnak és a légitársaságnak, valamint kevesebb üzemanyag-felhasználással is jár, ami a vállalatnak és a környezetnek is jó. Az előbbi okoskodásunk ugyanis annyiban hibázott, hogy két pont között valóban az egyenes a legrövidebb távolság, de csak síkban. Amint ugyanis térbeli testről beszélünk, már nem ez a helyzet. Vagyis egy kiterített térképen az USA és Ázsia közt valóban a Csendes-óceán feletti egyenes lesz a legrövidebb. Más a helyzet azonban egy gömbbel (és hát a Föld, mint tudjuk, gömb alakú), mivel a térgeometriában nem az egyenes a legrövidebb út. Emiatt látszik úgy például a FlightRadar24 honlapján, amely egy kétdimenziós térkép, hogy a hosszabb távon közlekedő járatok mintha kerülőket tennének, vagyis egy félkörnek tűnő útvonalon közlekednek. Mivel azonban a bolygó gömb alakú, így valójában éppen ez – a síkban görbének látott útvonal a legrövidebb. (A légiforgalmi irányításban ezt a Nagy Görbe elméletének nevezik egyébként.)

A gömb geometriájában a legrövidebb távolság két pont között ugyanis az ortodroma, ami síkban ábrázolva görbének néz ki. Ezt egyébként mi is ellenőrizhetjük otthon: vegyünk egy földgömböt, valamint egy azzal méretarányos síktérképet és cérnaszálat! A cérnát először a földgömb két tetszőleges földrajzi pontja között feszítsük ki, majd a cérnavégeket helyezzük a síktérképen jelölt ugyanazon két pontra – egyből látható lesz a görbület. Minél hosszabb az út, annál nagyobb a jelentősége, hogy a gép az ortodromán repül, nem pedig a két dimenzióban egyenesnek látszó utat követi. Ez az oka tehát annak, hogy a Csendes-óceán helyett sokszor a járatok a térképen hosszabbnak tűnő útvonal felett szállnak. Manapság egyébként a Computer Fly Planning rendszerek tervezik meg az útvonalakat, és ezek rengeteg tényezőt vesznek figyelembe, így az ortodromát is.

repulo_ocean_airplane.jpg
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönöm szépen a legújjab fordításod !
nkatalin wrote on bsilvi's profile.
Szia! Nagyon szépen köszönöm a renegát akseli kiborgot már nagyon vártam, lesz folytatása? Lehet tudni hány rész lesz még? Mit fordítasz következőnek? Köszi, ha válaszolsz!Szép napot!
Horváth Csilla Judit wrote on Melitta's profile.
Kedves Melitta!
Szeretnék hozzáférést a Legális E-bookok fórumhoz!
Előre is köszönöm: Judit
B Szabó Imre wrote on favorit82's profile.
Köszönöm szépen a Dolina.mp3 -at!
koby11 wrote on Recsi70's profile.
Szia! Érdekelne engem is a hiányzó oldal, ha el tudod küldeni. Köszi előre is!

Statisztikák

Témák
38,148
Üzenet
4,806,686
Tagok
615,962
Legújabb tagunk
Koviubii
Oldal tetejére