Elmélkedés a netes ismerkedésről...

Published by KóborAngyal in the blog KóborAngyal blogja. Megtekintés: 550

[​IMG]
Azt hiszem mindenkiben felmerült már a kérdés, hogy kialakulhat-e egy szerelem netkapcsolaton belül megismert valakivel, akit igatán nem is ismer?
Igennel kell válaszolnom. Mindannak ellenére, hogy sok mindent tudsz róla, mégsem ismered igazán. Arctalanul, hangtalanul, csak a másik stílusát látod, esetleg egy küldött kép társaságában. A stílus maga az ember, mégis más, mint az élő beszélgetés, ahol látod a másik mimikáját, szemvillanásait, félmosolyát... Eljön a telefonálás ideje is, ami azért fontos, mert a hang sok mindent elárul a másikról, fontossá válik a hangsúly, az ahogy kimondott szó.
A neten -legyen az chat, msn, blog- sok időt töltesz el a másikkal, gyakran többet, mint amennyit a valós életben töltenél, hiszen nincs felesleges körítés, bármikor leülhettek a géphez, nem baj, ha kócos vagy, ha a konyhában fő az ebéd közben, ha csak egy szál bugyi/alsó van rajtad, friss pattanást fedezel fel a homlokodon...és szinte nullára redukálható a lebukás veszélye.
Gyakran olyan titkok tudója leszel, amiről talán nem is beszélnétek élőben, vagy csak jóval később. Az arctalanság oldottabbá tesz mindenkit, feltárod a lelked, az addig féltve őrzött titkaidat, a meg nem valósult szexuális ábrándjaidat, és persze a hétköznapjaid jelentéktelen történéseit is.
Egyszerre azt veszed észre, hogy hiányoznak a beszélgetések, majdnem közömbössé válik a másik külleme, kinézete, mert leginkább a lelkébe szerettél bele, lelkével együtt elfogadod a testét is. Vágysz a közelségére, arra, hogy megérinthesd valósan is, hogy megfogja a kezedet, és te megsímogasd a fejét. Életszerűvé kezd válni a valótlan. Furcsa vonzódás ez, mert az életben többnyire a testet látod meg először, van, aki a szemet, a lábat, feneket, melleket, vagy a kezet részesíti előnyben. A lelket csak később fedezed fel. A virtuális világban fordítva működnek a dolgok. Persze mindenkit isten óvjon a csalódástól, néha nem egyszerű szembesülni a valós képpel.
Mindegy! Szeretni jó dolog, mert egy kicsit magunkat is szerethetjük a másikban...
  • Rózsakvarc
  • Mester126Mari
Hozzászólnál? Jelentkezz be...