Mémek és a boldogtalanság

Published by ed-na in the blog ed-na blogja. Megtekintés: 961

kommunikacio_shutterstock_48423133.jpg

A tudatosság fogalma ma a divatos, sőt a nagyon divatos fogalomkörbe tartozik. Csakhogy van ezzel egy kis probléma. A tudatosság szó lassan elértéktelenedik attól, hogy minden létező médium kihasználja. Szándékosan használom ezt a szót: kihasználás. A szó ebben elveszíti valódi jelentéstartalmát és átalakul.

Jelen esetben a tudatosság, mint fogalom, mémmé alakul, és a mémmé alakulással egy időben elveszíti valódi jelentéstartalmát. Már nem a tudatosság belső, békés útjára térés a cél, hanem egy csoporthoz tartozni, a többiekhez: úgy élni, szórakozni, ugyanazt vásárolni, használni.

A mémek vírusként viselkedő, agyról agyra terjedő fogalmak. Többségük megnehezíti az emberi élet letisztulását, az igazi önvaló megjelenését, mivel a valódi, tartalmas és boldog élethez nem szükségesek, inkább energia és gondolatrablók, amelyek megakadályozzák az egyén életfeladatainak megvalósítását.

Minden mém egy kulturális információs csomag. Mém a dallam, a divat, a siker, a vallás, a nagy autó, a jó állás, a gazdagság. A mémek vágyat generálnak, és az emberek a vágyaik beteljesítéséért dolgoznak, harcolnak, vagy feláldoznak minden egyebet. A leggyakoribb életút ma egy folyamatos vágyakozás az újabb és újabb mémek után. De a mémek nem lehetnek univerzálisak, hiszen minden ember más. Mindenkinek más a genetikai determináltsága, más kell legyen az életútja.

Hogyan is tudnál kilépni a kollektív időből, ha folyamatosan a társadalmat fertőző mémek után vágyakozol, és meg is teszel mindent a vágyaid eléréséért?

Az emberi génállomány meghatározza magának az embernek a fizikai összességét, amelyből majd élete folyamán kinevelődik egy cselekvő, érző, gondolkodó lény. De nem a gének határozzák meg az embert, mint összetett egészt, hanem az ember határozza meg önmagát. Vannak akik egész életükben képtelenek a valódi önmeghatározásra, mivel folyamatosan csak mások szemén keresztül hajlandóak önmagukra tekinteni. Ezek az emberek kizárólag mások cselekedeteinek, gondolatainak, érzéseinek, mémjeinek tükrében képesek a saját életüket definiálni.

Minden ember boldogtalan?

Igen. (Ez a mémek túlélési taktikája.) Van aki időben (néha, gyakran, akkor amikor nem vagy velem, stb),, van aki térben (távol, ott ahol nem figyelnek rám, stb), van aki mennyiségileg (kicsit, nagyon,stb ) és van aki okkal; van aki ok nélkül, és vannak akik határtalanul, és létezik még számtalan kategória és ezek variánsai.

Ezért a mémek okolhatók. Mindenkinek csak a saját, valódi motivációja alapján kellene bejárnia életútjait, de amíg nem tud kilépni a kollektív időből, térből, mémek fertőzöttségéből, nem fog tudatára ébredni, hogy mit is akar ő, mint egyszeri és megismételhetetlen létező.



A tudatosság tehát nem a másoktól átvett mém kell hogy legyen, hanem az ember képessége a számára káros vagy jelentéktelen mémek elutasítására és a fejlődését, boldoggá, megelégedetté válását szolgáló gondolatok, érzések, kapcsolatok és cselekedetek megteremtésére.
Hozzászólnál? Jelentkezz be...