- egy alvó ember, kinek elfogyott álma
titokban madárként mesze szállna
s lebegne házak felet, ahol látszik az út
melyen járt már, és most nincs visszaút
- eltörik az ásó nyele, ha megfagynak a földek,
elalszik a madár, ha megint sötét közeleg,
közeledik a Hold is, ablakom alá, most benéz
Itt vagyok az ágyon, mégis aludni oly nehéz...
- egy alma, mit Éva Ádámnak átadott
Azóta lett a világ ennyire átkozott;
Én egész lényemet adtam egy nőnek,
s talán, a világ ettő valamennyire színesebb.
Tájékoztatunk, hogy oldalunk a jobb felhasználói élmény érdekében sütiket használ.
A CanadaHun.com további használatával ezt elfogadod. Az adatvédelmi (GDPR) törvény értelmében, valamit kötelező megjelenítenünk. Valószínű, hogy már 100+ másik ilyet elfogadtál...rajta hát.