Bocs, ha félreérthető voltam, én az utolsó mondatra kérdeztem, hogy mit akarsz vele mondani. Hiszen az maga a speciális relativitáselmélet „parasztosan” megfogalmazva, és mivel erre már hivatkoztál korábban, azt hittem, ismered is. De az utóbbi hozzászólásaidból úgy tűnik, hogy még a „klasszikus” fizikával is problémáid vannak. Tehát még egyszer: a spec.rel szerint a tömeg nem megmaradó mennyiség, de némi matematikai bűvészkedéssel levezethető belőle egy általában „nyugalmi tömeg” néven ismert megmaradó mennyiség, ami definíció szerint egyenlő a nyugvó (==egyenletes, egyenes irányú mozgást végző) test tömegével. Ehhez jön még egy sebességtől függő összetevő, amit ilyen szövegkörnyezetben általában „relativisztikus tömegnek” neveznek.Azt kívántam pedzegetni, hogy a tömeg az tkp. sebesség. Egy 0 sebességű "tömegnek" 0 kg a tömege. Tehát van egy általunk nem észlelhető sebességtartomány, amely minden anyag sajátja, amely hozzárendeli a tömeget. Csak példaképpen mondom - minden példa rossz - a fény is felbontható különféle hullámhosszúságú színekre, vagyis a fény is egy csomag, a fénysebesség ennek a csomagnak az átlagsebessége. De csupán azért, hogy jobban megbonyolítsam a témát, visszatérek a jó öreg Galileo Galileihez. A szabadesésben (vákuumban) s=1/2*g/t^2 vagyis szó nem esik a tömegről. A szabadesés tömegfüggetlen. Ugyanakkor, amikor ez a zuhanó test már "koppan" máris tömeggel kezd rendelkezni a súlya m*g. A súly az erő.
Az előző hozzászólásomban azért tettem idézőjelbe a „fénysebesség” szót, hogy megpróbáljam elkerülni a most felbukkant másik félreértést. Ott ugyanis az általában ezen a néven ismert természeti állandóról volt szó, ami ideális esetben megegyezik a „fénycsomag átlagsebességével”. Ez utóbbi viszont lehet kisebb, vagy némi bűvészkedéssel akár nagyobb is az előbbinél.
Ami a szabadesést illeti: hogy a pillanatnyi sebesség nem függ a szabadon eső test tömegétől, az nem jelenti azt, hogy nincs is neki. (A szőke nő intelligenciája sem függ a lábméretétől, de ez nem jelenti azt, hogy nincs is lába.) Ráadásul a szabadesés nem egyenletes, hanem gyorsuló mozgás, és a gyorsító erő éppen m*g-vel, a test súlyával egyenlő. Hogy pl. a Hold esetében az egyensúlyi állapotot leíró egyenletből kiegyszerűsíthető a Hold tömege, szintén nem jelenti azt, hogy nincs is neki. Az „omega” pl. függ tőle, ha a Hold tömege kisebb lenne, az egyensúlyi pálya szögsebességének is kisebbnek kellene lennie, és vice versa.