Miért drága a megújuló energia?
A Nap ingyen süt, és a szél ingyen fúj, a megújuló „zöld” villamos energia azonban mégis annyira drága, hogy a hasznosításához állami támogatás szükséges. Valójában nem a napenergia és szélenergia kerül pénzbe, hanem annak a technológiai folyamatnak a működtetése, amely ezekből a primer energiákból villamos energiát csinál. Pénzbe kerül ugyanis egy erőmű felépítése, üzemeltetése, karbantartása, majd az üzemidejének, vagyis az élettartamának lejárta után vissza maradó hulladékok ártalmatlanítása. Ha mindezen költségek összegét elosztjuk a teljes élettartam alatt megtermelt hasznos energiával, kiderül, hogy a kilowattórára vonatkoztatott költség meglehetősen nagyra adódik. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a pénzben kifejezhető költségek mellett környezetterheléssel, üvegházgáz és egyéb káros anyag kibocsátással is számolni kell, és ha ezeket is rávetítjük a megtermelt energiára, kiderülhet, hogy a „zöld” energia már nem is olyan nagyon „zöld”. Szél és naperőművek esetén azt is figyelembe kell venni, hogy ezek gazdaságossága a különféle földrajzi adottságok mellett jelentősen eltérő lehet. Ha egy szélerőmű a holland tengerparton vagy egy naperőmű Észak-Afrikában gazdaságosan működhet, nem biztos, hogy ugyanez a megoldás a magyar alföldön is be fog válni. Ráadásul a Nap és szélerőművek teljesítménye kiszámíthatatlan módon ingadozik, és ennek kompenzálásához a befogadó energia elosztó hálózatban további költséges műszaki megoldások alkalmazása szükséges.
A Nap ingyen süt, és a szél ingyen fúj, a megújuló „zöld” villamos energia azonban mégis annyira drága, hogy a hasznosításához állami támogatás szükséges. Valójában nem a napenergia és szélenergia kerül pénzbe, hanem annak a technológiai folyamatnak a működtetése, amely ezekből a primer energiákból villamos energiát csinál. Pénzbe kerül ugyanis egy erőmű felépítése, üzemeltetése, karbantartása, majd az üzemidejének, vagyis az élettartamának lejárta után vissza maradó hulladékok ártalmatlanítása. Ha mindezen költségek összegét elosztjuk a teljes élettartam alatt megtermelt hasznos energiával, kiderül, hogy a kilowattórára vonatkoztatott költség meglehetősen nagyra adódik. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a pénzben kifejezhető költségek mellett környezetterheléssel, üvegházgáz és egyéb káros anyag kibocsátással is számolni kell, és ha ezeket is rávetítjük a megtermelt energiára, kiderülhet, hogy a „zöld” energia már nem is olyan nagyon „zöld”. Szél és naperőművek esetén azt is figyelembe kell venni, hogy ezek gazdaságossága a különféle földrajzi adottságok mellett jelentősen eltérő lehet. Ha egy szélerőmű a holland tengerparton vagy egy naperőmű Észak-Afrikában gazdaságosan működhet, nem biztos, hogy ugyanez a megoldás a magyar alföldön is be fog válni. Ráadásul a Nap és szélerőművek teljesítménye kiszámíthatatlan módon ingadozik, és ennek kompenzálásához a befogadó energia elosztó hálózatban további költséges műszaki megoldások alkalmazása szükséges.