Kedves reikisek! Találtam egy nagyon jó bejegyzést Maszaki Nisina jikiden reiki mester blogján. Ebből két bekezdést lefordítottam, nem szószerint csak hanyagul tartalmilag. Az eredeti link: [HIDE]http://messia.com/reiki/jikiden/jp_vs_western.php[/HIDE]
Egyébként a cikk, sokkal hosszabb, szerintem arra vár, hogy egy alkalmas magyar jikidenes lefordítsa nekünk. Ha már angolul olvasható, akkor magyarul miért ne láthassa a nagyközönség.
Hol keressük az erőt?
Azt gondolom a nyugati ember hajlamos a jót saját magán kívül keresni. Az egyik ilyen dolog a „felsőbb-én”. Úgy érzik, énük csodálatos részei rajtuk kívül helyezkednek el, általában tőlük elválasztva. Egyfajta elválasztottság érzettel rendelkeznek az átlagos énjükre és a „jó-énjükre” vonatkozóan. Olyan emberekkel találkozom, akik valami távoli, felsőbb dologra vágynak. Ennek az okát kér jelenségben látom.
A nyugati országokban az emberek általában a Biblia erős befolyása alatt nőnek fel. Ennek ellenére arra kényszerülnek, hogy lássák, a világ, amiben élnek távol áll attól, amit a Biblia ír. Folyamatosan arra figyelmeztetik őket, hogy nem azt csinálják, amit a Biblia tanít.
A másik ok az úgy nevezett „eredendő bűn”. A keresztény felfogás szerint mindenki az eredendő bűn terhe alatt született és megváltásra van szüksége. Születésünktől fogva egyfajta bűnözőnek tekintik őket, erőtlennek és gyengének érzik magukat. Aggódás és szorongás kíséri az életüket amiatt, hogy ha nem élnek erkölcsös életet, akkor pokolra jutnak. Központi kérdés tehát a kegyelem a nyugati világban, erről szeretnék a továbbiakban beszélni.
Senki sem tökéletes. Bárki érezheti magát erőtlennek és érezheti, hogy egyedül maradt, nincs segítsége. Átélhet nehéz időszakokat, amikor úgy érezheti, nem fog menni egyedül. Még az is lehet, hogy teljesen elvéti az utat, amit kigondolt saját maga számára. Ilyenkor az irgalmasság és a megértés lehet a külvilág számára az egyik megoldás, hogy segítsen az illetőn. Azt gondolom, hogy a nyugati reiki nagyon jó ebben. A hagyományos japán kultúrában, az emberről gyakran feltételezik, hogy saját erőből, önfejlesztéssel, önképzéssel elég erős állapotba tud kerülni, hogy megoldja sokféle baját. A busidó (szamuráj szellemiség) ennek az egyik jó példája. A hagyományos japán reiki technikák ezt az önfejlesztést bátorítják. Gondoljunk például a gokaira; ez az öt mondat (az öt reiki alapelv) az eredeti nyelven nagyon erősen és határozottan hallatszik, mint a szokásos fordításokban. A gokai azt feltételezi, hogy az ember képes irányítani saját magát, legalább valamilyen szinten, illetve képes kell, hogy legyen. Egy másik ilyen példa a szeheki kotadama („mantra”). Ez két határozott részből áll és sokkal erősebb japánul, mint a fordírásokban (kb. pl. magyarul: spirituális nyugalom). A szeheki kezelés feltételezi, hogy az illető képes a saját elméjét irányítani. A tradicionális gondolkodásmód több belső erősítő eljárást használ, mint kér külső segítséget. Gondolhatos, hogy nem vagyunk ennyire erősek. Persze ez függ attól, hogy az adott embernek ténylegesen mennyi külső segítség kell. Usui mester a szeheki kezelésbe beépítette az ezerkezű Kannon (a kegyelem buddhista istennőjének japán megfelelője) hatását. Ez a gyakorlat a kegyelem és a belső erő keveréke.
Ezek után a mester méltatja mind a nyugati, mind a keleti reiki módszereit, rámutat arra, hogy meg kell egymás módszereit ismernünk, hiszen ez csak a javunkra válhat.
Egyébként a cikk, sokkal hosszabb, szerintem arra vár, hogy egy alkalmas magyar jikidenes lefordítsa nekünk. Ha már angolul olvasható, akkor magyarul miért ne láthassa a nagyközönség.
Hol keressük az erőt?
Azt gondolom a nyugati ember hajlamos a jót saját magán kívül keresni. Az egyik ilyen dolog a „felsőbb-én”. Úgy érzik, énük csodálatos részei rajtuk kívül helyezkednek el, általában tőlük elválasztva. Egyfajta elválasztottság érzettel rendelkeznek az átlagos énjükre és a „jó-énjükre” vonatkozóan. Olyan emberekkel találkozom, akik valami távoli, felsőbb dologra vágynak. Ennek az okát kér jelenségben látom.
A nyugati országokban az emberek általában a Biblia erős befolyása alatt nőnek fel. Ennek ellenére arra kényszerülnek, hogy lássák, a világ, amiben élnek távol áll attól, amit a Biblia ír. Folyamatosan arra figyelmeztetik őket, hogy nem azt csinálják, amit a Biblia tanít.
A másik ok az úgy nevezett „eredendő bűn”. A keresztény felfogás szerint mindenki az eredendő bűn terhe alatt született és megváltásra van szüksége. Születésünktől fogva egyfajta bűnözőnek tekintik őket, erőtlennek és gyengének érzik magukat. Aggódás és szorongás kíséri az életüket amiatt, hogy ha nem élnek erkölcsös életet, akkor pokolra jutnak. Központi kérdés tehát a kegyelem a nyugati világban, erről szeretnék a továbbiakban beszélni.
Senki sem tökéletes. Bárki érezheti magát erőtlennek és érezheti, hogy egyedül maradt, nincs segítsége. Átélhet nehéz időszakokat, amikor úgy érezheti, nem fog menni egyedül. Még az is lehet, hogy teljesen elvéti az utat, amit kigondolt saját maga számára. Ilyenkor az irgalmasság és a megértés lehet a külvilág számára az egyik megoldás, hogy segítsen az illetőn. Azt gondolom, hogy a nyugati reiki nagyon jó ebben. A hagyományos japán kultúrában, az emberről gyakran feltételezik, hogy saját erőből, önfejlesztéssel, önképzéssel elég erős állapotba tud kerülni, hogy megoldja sokféle baját. A busidó (szamuráj szellemiség) ennek az egyik jó példája. A hagyományos japán reiki technikák ezt az önfejlesztést bátorítják. Gondoljunk például a gokaira; ez az öt mondat (az öt reiki alapelv) az eredeti nyelven nagyon erősen és határozottan hallatszik, mint a szokásos fordításokban. A gokai azt feltételezi, hogy az ember képes irányítani saját magát, legalább valamilyen szinten, illetve képes kell, hogy legyen. Egy másik ilyen példa a szeheki kotadama („mantra”). Ez két határozott részből áll és sokkal erősebb japánul, mint a fordírásokban (kb. pl. magyarul: spirituális nyugalom). A szeheki kezelés feltételezi, hogy az illető képes a saját elméjét irányítani. A tradicionális gondolkodásmód több belső erősítő eljárást használ, mint kér külső segítséget. Gondolhatos, hogy nem vagyunk ennyire erősek. Persze ez függ attól, hogy az adott embernek ténylegesen mennyi külső segítség kell. Usui mester a szeheki kezelésbe beépítette az ezerkezű Kannon (a kegyelem buddhista istennőjének japán megfelelője) hatását. Ez a gyakorlat a kegyelem és a belső erő keveréke.
Ezek után a mester méltatja mind a nyugati, mind a keleti reiki módszereit, rámutat arra, hogy meg kell egymás módszereit ismernünk, hiszen ez csak a javunkra válhat.