CanadaHun - Kanadai Magyarok Fóruma

A turistáknak és az üzleti vendégeknek akkor is fel kell majd jutniuk a Budai Várba, amikor a Miniszterelnökség javaslatára teljesen kitiltják az autóbuszokat. Ennek a problémának az orvoslására fedett mozgójárda-ötlettel állt elő egy szakmai szervezet.

Biztató tárgyalásokat folytat a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) Csepreghy Nándorral, a Miniszterelnökség államtitkárával arról, hogy 2018 januárjától – a turistabuszok teljes kitiltásának várható időpontjától –megvalósulhasson az az elképzelés, miszerint a busszal érkezők a Palota úton hajthatnának fel a Lovas utca torkolatáig (ahol a hajtűkanyar felett állnak a sorompók), onnan pedig fedett mozgójárdával mehetnének tovább a Dísz-térig – mondta Erdei Bálint, a MUISZ elnöke a Magyar Aranykulcs legutóbbi szakmai estjén.

Közölték, a javaslat alapötlete a buszos fuvarozókat tömörítő NiT Hungary egyesülettől származik. A szakmai szervezet anyaga szerint az említett hajtűkanyarban elfér egy optimális busz-fordulókör, így...

A kis kanadai városka hirtelen népszerű turistalátványosság lett az óriási jéghegy miatt.

Az Új-Fundland-i városka, Ferryland mellett még az autópálya is bedugult húsvétkor, annyi fényképész akarta látni az idei első jéghegyek egyikét - írja a BBC.

Új-Fundland és Labrador környékét nem véletlenül hívják „jéghegy sikátornak”: rengeteg jéghegy sodródik ide az Északi-sarkról minden tavasszal. Már idén is jéghegyek százai jelentek meg a „sikátorban” – sokkal több, mint ilyenkor megszokott.

A jéghegyek sokszor a tengeri jéghez kötődnek, ami csak koranyárig marad meg, ám ez a jéghegy úgy tűnik, hogy egy helyben marad – mondta a városka polgármestere.

A városka jéghegye elég nagy – ráadásul köztudott, hogy a jéghegyeknek a legnagyobb része a víz alatt van, ezért sokan megfeneklenek a part közelében. Ez jó hír a fotósoknak, hiszen még sokáig látható lesz a csodás képződmény.

Megvásárolták Alaszkát - Százötven éve, 1867. március 30-án írta alá az Egyesült Államok kormánya azt a szerződést, amelynek értelmében Alaszkát 7,2 millió dollárért megvásárolta Oroszországtól.

A hajósok évszázadokon át keresték az úgynevezett északkeleti átjárót, amely Szibéria északi partvidéke mentén az Atlanti-óceánról a Csendes- óceánra vezet. Hosszú ideig még azt sem tudták, van-e szárazföldi összeköttetés Ázsia és Amerika között. 1728-ban az orosz szolgálatban álló Vitus Bering dán tengerész egyértelműen megállapította, hogy a két kontinens között nincs szárazföldi kapcsolat (a két földrészt elválasztó szoros ma az ő nevét viseli).

Bering egy újabb expedíció során 1741-ben partra szállt egy alaszkai öbölben, s ezzel megkezdődött a terület orosz birtokba vétele. Alaszka az északamerikai kontinens északnyugati részén fekszik, területe 1,7 millió négyzetkilométer.

Az első emberek mintegy 12 ezer éve jelentek meg itt, feltételezhetően az akkor még létező földhídon...

Olaszország első számú közellensége lett egy magyar férfi, Fehér Norbert – írta a Borsonline. A lap szerint a szabadkai születésű Fehér április 1-jén a bevételért megölte egy budriói bár kocsmárosát, majd menekülés közben egy önkéntes mezőőrre támadt, aki a helyszínen szintén életét vesztette. Fehér az őr társát is megsebesítette, de ő szerencsére túlélte.

Fehért kettős gyilkosság miatt keresik, a Bors olasz lapinformációkra hivatkozva azt írja, hogy ezer kommandós van a férfi nyomában. Tizenhét napja folyik ellene hajtóvadászat, Bolognát, Ferrarát és Ravennát is átkutatták már, de egyelőre hiába.

A gyilkosság előtt Fehér állítólag nyaralókat rabolt ki, volt bűntársai szerint nagyon szívós, jól bírja a szélsőséges körülményeket, hetekig elél az erdőben abból, amit talál. Bogyókkal és gyümölcsökkel is...