Fűszerek boltja

[szanté]

____Fűszerek boltja______

Szegfűbors

A szegfűbors öt, a mirtuszfélék Pimenta nemzetségébe tartozó fafaj,
illetve azok fűszerként használt termése. A borsot kereső Kolumbusz
Kristóf fedezte fel a Karib-szigeteken, és haláláig nem jött rá tévedésére.
Első európai importját 1601-ben dokumentálták. "Pimientának" nevezte,
mert ez a bors neve spanyolul, és számos nyelvben ezt a nevet vették át.
Napjainkban néha az angolos "pimento" néven említik, ami számos
félreértést szül, mert gyakran hívják így a pimiento paprikafajtát is.
Európában használata csak a XVI.-XVII. század fordulójától jellemző.
A második világháború előtt sokkal több szegfűborsot termesztettek és
használtak, mint napjainkban, de a háború alatt sok fát kivágtak, és ezeket
csak részben pótolták. Közeli rokonuk a babér (Pimenta racemosa Mill.).

Származása, élőhelye
Nyugat-Indiában, Jamaicában, illetve Közép-Amerikában honos, de
Indiában is kiterjedten termesztik.
Két faja:
Pimenta officinalis B.,
Pimenta dioica L.
sokfelé termesztik is. A termés latin neve: pimentea fructus, magyar
népies neve: amomummag, angol fűszer, jamaicai bors, piment.
Eredeti termőhelyükön a többi faj, különösen a:
Pimenta acris (Sw.) Lindl.
termését is használják, ez a faj európai üvegházakban is előfordul.
A kereskedelemben ennek a kérgét is forgalmazzák, és szegfűcimetnek
v. cassia caryophyllatának nevezik.
Megjelenése
Az örökzöld fák 9–10 m magasra nőnek. Szürke kérgük jó illatú, miként
a sötétzöld, bőrszerű, átellenesen növő levelek is; ezekből az illatanyag
a fonákjukon található apró légzőnyílásokból párolog ki. Álernyős, zöldes-
fehér virágaik a levelek tövéből fakadnak, és már-már elviselhetetlenül
illatosak. Az apró virágokból fejlődik a kehelybe burkolódzó termése –
egy zöldről sötétvörösre érő, lédús bogyó, amelyben két, borsó méretű
magot hoz. Az érett mag puha, zöld és hosszúkás. Burka szegfűszegillatú,
illatosabb, mint maga a mag.
Felhasználása
A termést zölden szedik le, és addig szárítják, amíg héja megbarnul,
megráncosodik, és benne a magvak zörögni kezdenek. Az aszalt
szegfűbors kemény, ráncos, bors-, illetve borsószem méretű; tetejét
a négymetszetű kehely maradéka koronázza. Egy-egy fáról évenként
mintegy 50 kg száraz szegfűbors nyerhető. A többi szárított fűszerhez
hasonlóan célszerű száraz, hűvös, fénytől védett helyen tárolni.
Íze a borséra emlékeztet, illatában mintegy a szegfűszegé, a
szerecsendióé és a fahéjé keveredik. Ráncos héja sötét- vagy
vörösesbarna, illata aromás, íze gyengén égető. Illóolajat, gyantát,
zsíros olajat tartalmaz.
Csak mérsékelten, más fűszerekkel együtt szabad használni, mert egyes
fűszereket kiemel, másokat könnyen elnyomhat. Pácok, szószok,
pástétomok, halételek, vagdalt húsok, saláták, sütemények kolbász- és
húsáruk, gyógyteák, likőripari termékek illatosítására, ízesítésére.
Fűszerkeverékek alkotórésze lehet.
Skandináviában és Németországban heringételekhez, Európa többi
országában főleg édességek, befőttek, karácsonyi sütemények
ízesítésére használjuk. A forralt borban a szegfűszeg alternatív fűszere.
A chutney szószokba és egyes currykbe és a potpourri fűszerkeverékbe
is teszik.
Szükség esetén helyettesíthetjük egy rész szerecsendió, 2 rész fahéj és
2 rész szegfűszeg keverékével.
Ízesítenek vele likőröket és más szeszes italokat is – Jamaicában például
a rumot. Ez a Benediktiner és a Chartreuse likőr alapanyaga is. Termését
a maja indiánok a halottak balzsamozásához használták. Illóolaját
illatszerekben alkalmazzák.

Csokiparfé szegfűborssal
Hahtóanyagai
Tartalmaz illóolajat (eugenol, cineol, fellandrén, kariofillén), zsíros olajat
és gyantát. A magokból sajtolt olaj 70%-a eugenol: ez van a szegfűszegben,
a fahéjban és a szerecsendióban is, ez az olaj ad jellegzetes ízt a
Chartreuse-nek és a többi, évszázadok óta vele ízesített likőröknek.
Gyógyhatása
Teája gyomorgyengeség és felfúvódás megszüntetésére használható.
Fájdalomcsillapító, érzéstelenítő hatása is ismert. A népi gyógyászatban
borogatásokban az ízületi gyulladások enyhítésére használták; bár, mivel
tannint tartalmaz, irritálhatja a bőrt, ha közvetlenül hozzáér.
Erős aromája nagyon illékony, ezért jól zárható edényben kell tárolni.

 

[szanté]

__Fűszerek boltja______

Kurkuma

A kurkuma (Curcuma longa) fűszer- és gyógynövény. Angol neve:
turmeric, míg a magyar népies neve: kurkunna gyökér, indiai sáfrány.
Hazája Ázsia, Kína és az indiai szigetek.
A fűszert, a sárga színű, gyömbérre emlékeztető gyöktörzse, és gumója
(Curcumae rhizoma) a méregmentes, sárga festékanyaga (kurkumin)
adja, és sajátos aromája, sárga festőszíne miatt kedvelik.

Felhasználása:
Általában az erőteljesen fűszerezett fogások kedvelői között népszerű,
mivel aromája igen sajátos. Az élénkvörös színű kurkuma őrlemény kis
mennyiségben narancsra és gyömbérre emlékeztető zamatot kölcsönöz
ételnek, ám töményen igen csípős és kesernyés. A világszerte ismert és
kedvelt Currys fűszerkeverék, valamint a Worchester mártás fontos
alkotórésze. Európában leginkább méregmentes sárga festékanyaga
miatt kedvelik, melynek köszönhetően természetes ételszínezékként
(pl. likőrök megfestésére) használható. Kellemes ízt és színt biztosít a
párolt rizsnek, a húslevest pedig aranysárgává varázsolja. Erőteljes
aromája miatt csak mértékkel adjuk az ennivalóhoz!

A kurkuma mint gyógynövény
Áldásos hatásait már évezredek óta ismeri az emberiség. A hetvenes
évek óta tudományos kísérletek sokaságával próbálják bizonyítani a
benne található kurkumin jótékony tulajdonságait. Többek között az
Alzheimer-kór és a rák „ellenszerét” is felfedezni vélték benne, ám az
eddigi kutatások még nem hoztak egyértelmű eredményeket. Annyi
bizonyos, hogy ez a gyógynövény különböző gyulladások (pl. ízületi-
gyulladás, hasnyálmirigy-gyulladás) kezelésére alkalmas. Ezen kívül
kiváló fájdalomcsillapító, vértisztító, májvédő, vérkeringés javító,
valamint gátolja a vérrögök kialakulását és elősegíti a sebgyógyulást.
Ismeretes még étvágy- és emésztésjavító hatása. Állatkísérletek során
a kurkuminról az is bebizonyosodott, hogy képes csökkenteni a vér
koleszterin szintjét.

 

[szanté]

____Fűszerek boltja_____

Boróka

A nemzetség alapvetően holarktikus, de képviselői voltaképpen az egész
északi féltekén: az Egyenlítő körüli hegyvidékektől az Arktiszig
előfordulnak. Egy faja: a közönséges boróka (Juniperus communis) a
Kárpát-medencében is gyakori. A mérgező nehézszagú boróka (Juniperus
sabina) főleg templomkertekben nő, további négy faj jóval ritkább.
Örökzöld; az egyes fajok fák vagy cserjék; leveles ágacskáik szögletesek
vagy hengeresek. Többnyire kétlaki; a hím- és nőivarú egyedeknek
gyakran még az alakja is különbözik. Egyes fajok egyértelműen
elfekvőek, de a legtöbbnek elfekvő és oszlopos növésű típusa is van:
utóbbiból gyakran kertészeti változatokat nemesítenek ki.
Kétféle levele van:a fiatal tűlevelek és a kifejlett pikkelylevelek.
A két levélfajta aránya fajonként más és más.Virágai nem feltűnőek.
Termésszerű képződménye az elhúsosodott falú tobozbogyó.
A különféle tájakról származó borókák hazánkban nagyon különböző
módon viselkedhetnek, az egyes növények igényei fölöttébb különbözőek
lehetnek. A szennyezett levegőt általában rosszul tűrik, emellett gyakran
tetvesednek, atkásodnak. Fényigényesek.
A kis-ázsiai fajok jól tűrik a szárazságot. Ivartalanul a megújított
anyatövekről hajtásdugványokkal jól szaporítható. Termése a
egy–két év alatt érik be.

Felhasználása
Fája kemény, de könnyen munkálható. Mivel sok benne az olaj és a
gyanta, a rovarkártevőknek ellenáll.
A nemzetség több faja fűszer- és gyógynövény, mások viszont
mérgezőek. Legtöbbet használt faja a közönséges boróka, amiből
borókapálinka (borovicska, genever, illetve gin) készül.

 

[szanté]

Fűszerek boltja

Szegfűszeg

A szegfűszeg (Syzygium aromaticum) már 18. századig csak őshazájában,
a Maluku-szigeteken termett, és halálbüntetés járt annak, aki ki akarta
csempészni. Manapság főleg a trópusi Afrikában, Zanzibáron és
Madagaszkáron termesztik.
Ennek a 15–20 méter magasra is megnövő, meleg és vízigényes
mirtuszfélének a levelei lándzsásak, örökzöldek. Halványlilás-rózsaszínű
virágai a hajtások csúcsain nyílnak.
A fűszert a pirosló virágbimbókból készítik: a zsenge bimbókat
pálmalevélbe csomagolva szárítják, amíg a közismert barnára nem
sötétednek. A fiatal bimbók a legillatosabbak. Alakjuk szögre emlékeztet,
innen a szegfűszeg név.
Trópusi, meleg- és vízigényes növény. Magvetéssel szaporítható.
A magoncok csak 9—12 éves korukban kezdenek virágozni.

Felhasználása
Kesernyés, kicsit égető, erősen aromás ízét a sok illóolaj adja: ezt a
likőriparban és kozmetikai szerek gyártásához is felhasználják. A jó
minőségű szegfűszeg szétnyomva olajat enged, vízbe téve fejjel lefelé
süllyed. Pikáns mártások, paradicsomos és boros ételek, páclevek és
főleg sütemények ízesítésére használják. Savanyúságokba is tehető,
finom, különleges íz árnyalatot ad a savanyúságnak. Fahéjjal kombinálva
többféle, főleg gyümölcsös, illetve alkoholos italt ízesítenek vele.
Nemcsak a szárított bimbót használják, de a virágot is – Indonéziában
például cigaretta illatosítására is. A bimbójából, szárából, leveléből és
magjából sajtolt illatos olajat a gyógyászatban alkalmazzák.
A szegfűszegolajban sok (15% körül) az eugenol, ami a vanillin egyik fő aromaanyaga.
A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Caryophylli flos néven hivatalos drog

Szegfűszeges rumos koktél

 

[szanté]

____Fűszerek boltja______

Kapor

A kapor ismert kerti zöldfűszer, de talán nem tudunk róla annyit,
amennyit megérdemelne, és a kelleténél ritkábban is használjuk, pedig
különleges, finom íze mellett jótékonyan hat szervezetünkre is.
A kapor őshazáját valahová a Földközi-tenger környékére, talán a Közel-
Keletre teszik, innen terjedt el az egész világon. Az biztos, hogy már az
ókorban ismert volt Európában, hiszen a görögök és a rómaiak egyik
kedvenc fűszere volt, ráadásul fejfájás és gyomorpanaszok ellen is
használták gyógynövényként.

Népies nevét, az uborkafüvet azért kapta, mert a savanyúságok
elengedhetetlen hozzávalója, hiszen nemcsak jellegzetes íze van,
de tartósító hatása is ismert. Egyes népek (például az oroszok vagy
az olaszok) ma is sok kaprot fogyasztanak levesekhez, töltelékekhez.

Kovászos uborka_________________________Kapros-túrós rétes
A növény egy-másfél méter magasra is megnő, a kiskertekben elszóródó
magokból ültetés nélkül is sok kapor kel ki. Érdemes belőle felaprítva
télire is fagyasztani, így bármikor használhatjuk. Két-három
vajasdoboznyi kapor egész télen elég lehet a családnak. Főzelékek,
húsételek, sütemények ízesítésére használhatjuk. Érdemes gyakrabban
használni, hiszen jó hatással van emésztésünkre, továbbá
étvágygerjesztő hatása is van – kisgyerekeknek különösen jót tesz.

 

[szanté]

____Fűszerek boltja______

Citromfű

A citromfű (Melissa officialis), az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó, kellemes, citromra emlékeztető illatú, fehér virágú, évelő növény. A Közel-Keletről származik, a mediterrán éghajlatot kedveli. Vadon csak szórványosan fordul elő, de kertekben sokfelé megtalálható. Népies neve: orvosi citromfű, citromszagú melissza, méhfű, mézfű, igaz nádrafű, macskaméz, mézelke.
Hajtásait (Melissae herba) és levelét (Melissae folium) érdemes szedni, a leveleket virágzása kezdetén, július-augusztus hónapokban.
A növény latin neve, Melissa görög eredetű női név, jelentése: „mézelő méh”. A növény virágaiban ugyanis különösen sok a nektár, ezért a méhek fölöttébb kedvelik, amint erről már idősebb Plinius római író-polihisztor is beszámol. Virágaiból citromfűolajat (Aetheroleum melissae) desztillálnak.

Dél-Európában a görögök terjesztették el, nyugat-európai kolostorkertjeikbe a Benedek-rendi szerzetesek vitték át. Nagy Károly császár 810 táján rendeletben (Capitulare de vilis) írta elő termesztését. Nyugat-Európában csak az ültetvényeken található; Magyarországon és Észak-Amerika egyes részein meg is honosodott.
A citromfű levelei magassága elérheti a 150 cm-t. Levelei tojásdad alakúak, enyhén csipkézettek, fűrészesek, citromillatúak. A levelek a négyélű száron keresztben átellenesen állnak. A gyógyszerészek az orvosságként használt leveleket Melissae folium-nak nevezik. Apró, fehér vagy enyhén pirosas virágai tízesével-húszasával a levélhónaljakban nyílnak, július-augusztusban. A növényre jellemző a pelyhesség és a kissé bozontosan szőrös szár is.
Meleg, napos helyen érzi jól magát. Április elején magról vetik vagy májusban palántázzák. Cserépben, balkonládában is nevelhetjük, akár a konyhaablakban is.
A citromfű leveleinek hatóanyagai az illóolajok (citronellál, citrál), a cseranyagok, a flavonoidok, a kávésav, a gyanta és a szaponin.
Alkalmazása – gyógynövényként
Vírusölő tulajdonsága miatt a belőle készített krém jól alkalmazható az ajakherpesz (Herpes simplex) helyi kezelésére. Teája és illóolaja is ideg- és szívnyugtató, görcsoldó. Serkenti az emésztést, és gyakran alkalmazzák fejfájás, álmatlanság, alvászavarok esetén is. Enyhíti az idegességet, így idegerősítőként kiváló gyógynövény. Szerepe van a depresszió oldásában is. Gyomorrontás, gyomorsavtúltengés, hányinger, puffadások idején különösen jó a citromfű. Izzasztó, szélhajtó, epeműködést serkentő hatása is ismert. Emellett javítja az emésztést, csökkenti a vérnyomást és a fejfájást és általános görcsoldó szer.
A karmelitavíz néven ismert "csodaszernek", amit a svájci Paracelsus készített el elsőként, egyik fő hatóanyaga a citromfű volt.
Illóolaját az illatszeripar is hasznosítja különböző parfümök alkotórészeként.
Mivel távol tartja a szúnyogokat, ezért nyári estéken érdemes virágcserépben az ablakba helyezni.

Homár citromfűvel
A citrom illatára emlékeztető friss levelét saláták, mártások, főzelékek, töltelékek, gyümölcslevesek, gyümölcssaláták, gomba-, hal-, szárnyas- és vadételek, halak és rákok,fűszerecetek ízesítésére használjuk. Kiváló desszertek, valamint limonádé, tea, Martini-koktél és vaníliapuding ízesítésére is.

 

[szanté]

____Fűszerek boltja______

Fekete üröm

A fekete üröm (latin neve: Artemisia vulgaris L.), egy Magyarországon is
gyakori gyom-, és fűszernövény, a fészkesek (Asteraceae) családjába
tartozik. Európában és Észak-Afrikában a legelterjedtebb.
Népies nevei: anyafű, közönséges üröm, mátrafű, taplóüröm, veres üröm.
Fűszerként virágzó hajtásának felső, legfeljebb 40 cm hosszú részét
(esetleg a gyökerét) gyűjtik. A majdnem mindenhol előforduló növény
virágzó hajtását (Artemisiae herba) sültek készítésénél használják a
majoránna pótlására. Illóolajat, keserűanyagot, gyantát tartalmaz.

Felhasználható zsírosabb szárnyasok (liba, kacsa), disznó-, vaddisznósültek,
valamint káposzta- és gombaételek ízesítésére is. Emésztést segítő
hatása miatt a nehezen emészthető ételek általános fűszere. Amióta az
Európai Unió 1991-ben újra engedélyezte az abszint gyártását, de
korlátozta a tujon (a fehér üröm egyik hatóanyaga) abban megengedhető
mennyiségét, több gyártó is áttért a fekete üröm használatára, mivel
abban nincs tujon.

 

[Vas]

Nagyon jó ez a rovat - köszi szanté.

 

[Nyuszibogyó]

Nagggggyon jóóóóó!!!!!
Köszi szépen, hogy ezt létrehoztad!

A héten vettem ki könyvtárból ilyen témájú könyveket, lenne rá igény, hogy lefotózzam őket és feltöltsem ide?

Pusz!

 

[szanté]

Nagggggyon jóóóóó!!!!!
Köszi szépen, hogy ezt létrehoztad!

A héten vettem ki könyvtárból ilyen témájú könyveket, lenne rá igény, hogy lefotózzam őket és feltöltsem ide?

Pusz!

Nyuszibogyó Kedves!
Természetesen szívesen várjuk, mert tudod a fűszerekből mindig
az nincs otthon amit éppen használni szeretnénk.

 

[szanté]

____Fűszerek boltja______

Fekete üröm

A fekete üröm (latin neve: Artemisia vulgaris L.), egy Magyarországon is
gyakori gyom-, és fűszernövény, a fészkesek (Asteraceae) családjába
tartozik. Európában és Észak-Afrikában a legelterjedtebb.
Népies nevei: anyafű, közönséges üröm, mátrafű, taplóüröm, veres üröm.
Fűszerként virágzó hajtásának felső, legfeljebb 40 cm hosszú részét
(esetleg a gyökerét) gyűjtik. A majdnem mindenhol előforduló növény
virágzó hajtását (Artemisiae herba) sültek készítésénél használják a
majoránna pótlására. Illóolajat, keserűanyagot, gyantát tartalmaz.

Felhasználható zsírosabb szárnyasok (liba, kacsa), disznó-, vaddisznósültek,
valamint káposzta- és gombaételek ízesítésére is. Emésztést segítő
hatása miatt a nehezen emészthető ételek általános fűszere. Amióta az
Európai Unió 1991-ben újra engedélyezte az abszint gyártását, de
korlátozta a tujon (a fehér üröm egyik hatóanyaga) abban megengedhető
mennyiségét, több gyártó is áttért a fekete üröm használatára, mivel
abban nincs tujon.

 

[szanté]

____Fűszerek boltja______

Oregánó

A szurokfű vagy oregánó (Origanum vulgare L.) a szurokfüvek
nemzetségébe tartozó fűszer és gyógynövény.
Egész Európában ismerik és használják, de fűszerként főleg a mediterrán
konyhára jellemző (gyakran bazsalikommal és rozmaringgal
kombinálva). Hazánkban is gyakori, a száraz gyepek, hegyoldalak és
erdőszélek növénye. Leginkább a meszes talajokat kedveli.
Nevezik még közönséges szurokfűnek, vadmajoránnának, újabban oregánónak is.
A 30–80 cm-t is elérő, aromás illatú, évelő növény. Szára gazdagon
elágazó, négyélű; keresztben átellenes állású levelei tojásdadok,
szőrösek. Kétcimpájú, apró, bíborszínű, ajakos virágai hosszú kocsányon,
a levél hónaljából kifejlődő álörvekből fejlődnek ki.

Felhasználása
Frissen leszedett leveleit salátákhoz adják. Virágzó hajtásait vágva vagy
morzsolva árusítják. Mióta a zacskókon a „szurokfű” feliratot „oregano”
váltotta fel, rendkívül divatos fűszerré vált. Nemcsak az olaszos
fogásokhoz, de különféle egyéb levesekhez, töltelékekhez, paradicsomos,
burgonyás, halas, babos ételekhez, pástétomokhoz, mártásokhoz is használják.
Levelét megszárítják, és nyugtató hatású teát főznek belőle.
Nem azonos rokonával, a kerti majorannával (Origanum majorana).
Felhasználásuk ugyan hasonló, de a szurokfű sokkal aromásabb.

Illóolajat, cseranyagot, keserű anyagot és gyulladáscsökkentő thymolt
tartalmaz. Teája (forrázata) étvágygerjesztő, idegnyugtató, köhögéscsillapító hatású.

Lazacfilé oregánóval

 

[szanté]

____Fűszerek boltja______

Medvehagyma

A medvehagyma (Allium ursinum) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának,
spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, a hagymafélék (Alliaceae)
családjába tartozó faj, egész Európában elterjedt, a nedves, árnyas
erdőkben érzi jól magát. Hazánkban főleg a gyertyános, tölgyes vagy
bükkös erdők aljnövényzetében nő tömegesen.

Jellemzése
A medvehagyma évelő növény. Fehér hagymájából két nagy, tojásdad,
a végén kihegyesedő tőlevelet hoz. Virágrügyeit két hártyaszerű, barna
buroklevél védi, amelyek kinyílva fehérek, háromszögletű tőkocsányon,
tömött ernyőkben nyílnak. Három rekeszű toktermése van. Erősen
fokhagymaillatú levelei, melyek kora tavasszal jelennek meg, a nyár
közepére elszáradnak.
Gyűjtése
Leveleit tavasszal szedjük, és frissen használjuk fel, mert szárítva
gyógyhatása gyengül. Hagymájának használata a fokhagymáéval megegyező.
Március elejétől már látható hajtásai vannak. Tömeges tenyészhelye a Mecsek,
legkorábban Orfű környékén, illetve a Misina déli lejtőin jelenik meg.
Felhasználása
Nagyon sokféle bántalomra használható. Nyersen feldarabolva vajas
kenyérre szórva vagy salátákhoz keverve. Leveseket, burgonyás
ételeket fűszerezhetünk vele, vagy főzhetünk belőle medvehagyma-
krémlevest (egy krumpli, hagyma, fokhagyma és tejszín hozzáadásával),
illetve a hűtőszekrényben tárolható pestóként (olajjal, parmezán sajttal,
sóval és magokkal összeturmixolva), ami rizses és tésztaételek
szószaként is finom. A jellegzetesen túlságosan erős illatát az ételekbe
keverve elveszti, így nagyon kellemes aromát ad az ételeknek.
További felhasználási lehetőség, ha a spenóthoz hasonlóan készítjük el
főzelékként. Rántás nem szükséges hozzá, illetve enyhén párolva, majd
összeturmixolva, igazán finom étel.

Gyógyhatása
Kedvezően hat a gyomorra, a bélrendszerre, krónikus hasmenés és
szorulás ellen jó hatású, a szédülést, fejfájást enyhíti, a magas
vérnyomást csökkenti, tisztítja a vesét és a húgyhólyagot, elősegíti
a vizeletürítést, vértisztító hatású.

 

[szanté]

____Fűszerek boltja______

Levendula

A levendula (Lavandula angustifolia) az árvacsalánfélék családjába
tartozó, a Földközi-tenger mellékéről származó, nálunk is termesztett
félcserje. Virágai kékeslilák vagy mélylilák, a növény felső részén
virulnak. Elég csak megfogni őket, és kezünk egész nap illatos marad.
A levendula illata átható, tiszta és üde, egyszerre élénkít és nyugtat.
Tartalomanyagai: illóolaj (1-3%), fő összetevői a linalol (20-25%) és
linalilacetát (30-40%), cserzőanyagok, rozmaringsav, kumarinok, flavonoidok.

Felhasználása:
Provance fűszerkeverék, gyros egyik alapfűszere
Gyógyászati felhasználása
Idegerősítő, ezért alkotórésze olyan nyugtató gyógyteakeverékeknek,
melyek még nem erős idegnyugtatók, hanem csak segítenek áthangolni
a pozitív működésre. Bazsalikom, rozmaring és szurokfű hozzáadásával
fokozni lehet a hatását.
Ezen kívül szárított állapotban a szekrénybe helyezve molyírtóként is használható

 

[szanté]

____Fűszerek boltja______

Szagosmüge

A szagos müge (Galium odoratum) kis termetű, évelő, lágy szárú növény.
Európa és Ázsia bükkös és gyertyános tölgyeseiben fordul elő.
Négyélű, sima, zöldes szárán minden csomónál 2 tojásdad alakú,
kocsánytalan levél helyezkedik el átellenesen, 4-6 a levelekkel azonos
méretű pálmalevéllel együtt. Fehér virágai a szár végén sátorozó
bogernyőt alkotnak. Apró, gömb alakú iker kaszattermését horgas
szőrök borítják.

Felhasználása
Hatóanyagai melitozoid, aszperulozid és egyéb iridoid-glikozidok,
kumarin. Föld feletti részeit a népi gyógyászatban neurotikus állapotok
(idegesség, álmatlanság, fokozott ingerlékenység) és görcsök, valamint
emésztési zavarok (renyhe emésztés, felfúvódás, böfögés) tüneti
kezelésére alkalmazzák. Szárított hajtásait teakeverékekben ízjavítóként
is alkalmazzák. Az orvostudomány vénás megbetegedéseknél használja
kivonatait, a kumarin gyulladáscsökkentő, keringésjavító hatásai miatt.
Gyógyhatása
A szagos mügének görcsoldó és idegnyugtató hatása van.
Jelenleg semmilyen mérgező hatása nem ismert, és a belőle készült
teaforrázat gyermekeknek is adható.

 

[szanté]

____Fűszerek boltja______

Gyömbér

A gyömbér (Zingiber officinale) egy fűszer- és gyógynövény.
Nagyon hasonlít hozzá a sziámi gyömbérnek is nevezett galangal.
Származása, élőhelye
Kínában már i. e. előtt több évszázaddal használták, Marco Polo is említi
könyvében. A középkorban jelentős szerepet játszott a
fűszerkereskedelemben. A 16. század óta Amerikában is ismert.
Ma Dél-Ázsiában, Dél-Amerikában és Nyugat-Afrikában termesztik.

Felhasználása [szerkesztés]
A növény gyökértözse (Zingiberis rhizoma) szolgáltatja a sajátságosan
illatos, csípős, kesernyés ízű fűszert. Aromáját illóolaja, ízét pedig ingerol-
tartalma okozza. Cukrot, gyantát, gyantasavat, keményítőt is tartalmaz.
Kitűnő gyomorerősítő, étvágyjavító, emésztést elősegítő hatása miatt
kedvelik. Főbb fajtái a hámozatlan, fekete „barbadosi” és
a hámozott, fehér „bengáliai” gyömbér. Vágva, őrölve,
egyes országokban kandírozva (cukrozva) is árusítják. Gyökérgumóját
nyersen is felhasználják; ilyenkor előbb meg kell hámozni.
Kevés gondoskodással virágcserépben is nevelhető.
Levesek (hús-, bab-, burgonya-, gyümölcs- stb.), levesgombócok,
burgonya-, és babfőzelékek, szószok, húsételek, vadhúsok, mártások,
sütemények (mézeskalács, keksz stb.), forraltbor, likőrök, pálinkák,
keleti ételek, valamint uborka, tök, és gyümölcsök eltevésénél is használt
kitűnő ízesítő.

Gyömbéres lencse
Ételeinket, csak a főzés utolsó fázisában ízesítjük vele, így kiemeli,
teltebbé teszi az ízeket. Intenzív aromája miatt adagolásával takarékosan
kell bánni, mert túladagolva kellemetlen, kesernyés ízt ad az ételnek.
Angliában, Amerikában a híres „Ingver” sört készítik
belőle, de a magyar recept szerint készített „Gyömbérsör”
is igen frissítő, ízletes ital.

Gyógyhatása
A gyökér forrázata gyógyteaként vértisztító, meghűlés, torokfájás,
gyomorbajok, felfúvódás, étvágytalanság, gyengeség ellenszere.
A alkalmazható a hányinger és szédülés megszüntetésére is, ezért a
tengeribetegség megelőzésére használják. A gyógynövényüzletekben,
patikákban kapszulákban szerezhetjük be; ezeket az utazás előtt 1-2
órával kell bevenni.
Vadgyömbér
A vadgyömbér vagy fekete gyömbér latin neve Geum urbanum L., népies
nevei: erdei szegfű, ibolyaszegecs, szegfűszagúfű, szentbenedekfű.
Gyógyfű. Élvezeti szerként édes szeszes italokban használják.

Fekete gyömbér

 

[szanté]

____Fűszerek boltja_____

Turbolya

A turbolya (Anthriscus) egy, az ernyősök (Apiaceae) családjába tartozó
növénynemzetség, melynek Magyarországon négy faja él.
A turbolya (Anthriscus cerefolium) magyar népies neve: illatos turbolya,
olasz saláta, zamatos turbolya, édespetrezselyem.
Jelemzése
Az ánizsra emlékeztető szagú, édeskés ízű, egynyári növényt már a
rómaiak is használták. Levele a petrezselyem zöldjéhez hasonlít, ernyős
virágzata kis fehér virágokból áll. A levelek szárnyasan összetettek. A
levélhüvely éle szőrös. A virágzat összetett ernyő. Gallérlevél nincs, csak
gallérkalevelek. A termés éretten nem bordás. A szirom fehér.
Gyorsnövekedésű növény, leveleit már vetés után 4–5 héttel vághatjuk.

Származása, élőhelye
Elvadulva az egész Kárpát-medencében megtalálható, főleg üde akácosok aljnövényzeteként.
Felhasználása
Zöldség- és csontleves, baromfiételek, báránysültek, de saláták,
mártások ízesítője is. Kiváló még sült húsok, főleg báránysültek,
tojásételek fűszerezésére is. Kora tavasszal megjelenő zsenge
hajtásaiból salátát is készítenek, később a levelek már keserűvé és
rágóssá válnak. Mindenféle gomba, gombás ételek és gombás mártások
elengedhetetlen füszere. Íze erősen eltér a petrezselyemétől, mivel
gyenge, zamatos levelei édeskések és ánizsillatúak – ezért
édespetrezselyemnek is nevezik. A francia konyha kedvelt fűszere.
Levesek, saláták, mártások ízesítője. Kiváló még sült húsok, főleg
báránysültek, továbbá tojásételek fűszerezésére is. A francia konyha
által használt „fines herbes”, azaz finom fűszernövények egyike.
Illóolaj tartalma 0,3%: főként entragolt, apiin-glikozidot, keserűanyagot tartalmaz.

Turbolyás tejleves
Gyógyhatása
Teája vese, hólyag, és légző-, és emésztőszervi megbetegedéskor jó
hatású, kitűnő salaktalanítószer.

 

[szanté]

____Fűszerek boltja______

Ánizs

Az ánizs (Pimpinella anisum) ismert fűszernövény. Népies neve:
ánizsmag, illatos ánizs, közönséges ánizs, bécsi- vagy édeskömény.
Származása, termőhelye
A Földközi-tenger mellékéről származik, de már nagyon sokfelé
termesztik, így nálunk is. Már az ókori Egyiptomban is használták
fűszerként; az ókori Keleten fizetőeszköz is volt. Pannóniába a római
katonák hozták be. A középkor kedvelt fűszere volt.
Megjelenése, termesztése
A közönséges ánizs egyéves, lágy szárú növény. Hazánk bármely
területén termeszthető, a legtöbb talajon jól fejlődik. Meleg- és
tápanyagigényes. Magról szaporítható; március közepén–április elején
30–40 cm-es sortávolságra vetik. A fő- és mellékernyők érésekor,
általában júliustól aratják, és cséplés után szellős helyen tárolják.
Fűszerként szürkésbarna, 3,5-5 mm hosszú termését (Anisi fructus)
használjuk; ezen gyakran a kocsány is megmarad. Illata jellemző,
kellemes. A köménymagra emlékeztető, de annál erősebb szagú,
édesen aromás ízű fűszer.

Felhasználása
Az ánizsmagot általában egészben használjuk. Ha kell, össze is törhetjük,
de mindig csak a szükséges mennyiséget, mert gyorsan elveszíti
jellegzetes aromáját. Fűszerként az egész világon sokoldalúan
használják, illóolajat, fehérjét, cukrot tartalmaz.
Felhasználható főzelékek (vörös káposzta-, sárgarépa-, tök-, cékla- stb.),
vadas ételek, mártások ízesítésére; ezeket egy kevés ánizs előnyösen érdekessé teheti.
Gyakran teszik édességekbe, gyümölcskompótokba, édes rizsbe,
köhögés elleni cukorkákba, pudingokba, tésztákba, süteményekbe, egyes
vidékeken még a kenyérbe és a sós süteményekbe is. Sokféle italhoz
adják, így puncsokhoz, szirupokhoz, likőrökhöz, édesborokhoz és
teákhoz, de leginkább a likőrgyártásban jelentős

Ánizsmagos garnéla
Ánizslikőrök
Az ánizs adja a görög nemzeti italnak számító ouzo (ejtsd: úzó)
jellegzetes aromáját. Ugyanez az ital Macedóniában és Bulgáriában is
ismert, ott masztika a neve. Házilag főként törkölypálinkából (ritkábban
szőlőből) készítik, ami pedig kereskedelmi forgalomba került, azt
általában gabonaszeszből. Az ánizs (a fehér üröm és az édeskömény
mellett) a hasonlóképp karakteres francia abszint és pastis egyik fő
alkotóeleme is.
Ha ezeket a likőröket vízzel keverjük, érdekes hatást figyelhetünk meg.
Az ánizsolaj ugyanis nagyon rosszul oldódik a vízben, ezért, ha vizet
öntünk hozzá, az ouzo és az abszint is opálos fehér, illetve fehér-zöld
színt vesz fel, ahogy az illóolajok kicsapódnak az oldatból. Ez a
színváltozás (a Louche-hatás) lehet az egyik oka annak, hogy ezeket az
italokat már-már rituálisan isszák.

Gyógyhatása
Az ánizst étvágyjavító, emésztést serkentő, vértisztító, hurutoldó,
idegerősítő, felfúvódást szüntető, gyomor-, bél- és epebántalmak elleni
szerként is használják. A gyermekgyógyászatban mint szélhajtó szinte
nélkülözhetetlen. Gyógyszerekhez ízjavítónak adják.
Magvaiból vízgőzzel illóolajat párolnak le. Származási helyétől függően
az ánizsmagból 6–9% ánizsolaj vonható ki.
Használják illatosításra, gyenge hashajtónak, és a belső elválasztású
secretumok (tej, köpet) gyorsabb kiválasztására. A tetveket gyorsan
elpusztítja, ezért kenőcsként vagy borszeszes oldatban fejtetvek ellen
is alkalmazzák.
A bőrt érzékenyítő és/vagy enyhén irritáló tulajdonságai miatt tartós,
több hetes használata nem ajánlott.
A háziállatok féregűző szereinek egyik alkotója

 

[szanté]

____Fűszerek boltja______

Koriander

A koriander latin neve Coriandrum sativum, magyar népies nevei:
beléndfű, cigánypetrezselyem, kínai petrezselyem, koriandrom,
koriandromfa, pakilintsfű, temondádfű, zergefű.
Jellemzése:
Ősidők óta használt fűszer, mely a Földközi-tenger vidékéről származik.
A barnás-sárga, kemény, 3–5 mm-es mag (coriandri fructus) illóolajat,
cukrot, fehérjét, C-vitamint tartalmaz.
Levele könnyen összetéveszthető a petrezselyemmel, de íze jellegzetesen aromás.

Felhasználása:
Sültek, húspácok, káposzta ételek, szószok, marinádok, sonkapác,
kolbászok, sült húsok, likőrök, készítésénél, uborka, paprika eltevésénél
egészben vagy porrá törve használhatjuk. Süteményeket, likőröket, gint,
sört is ízesítenek vele (a cukrozott magokkal az ánizs helyettesíthető.)
A korianderlevél közel-keleti, ázsiai konyha kedvelt fűszere; ma már
hazánkban is többfelé termesztik. Levesekhez, salátákhoz, mártásokhoz
mindig frissen használjuk, de ne főzzük bele az ételbe, hanem csak a
főzés végén szórjuk rá. Vizes papírba göngyölve a hűtőben néhány napig
friss marad.

Fűszeres tükörtojás korianderrel
Gyógyhatása
Felfúvódást szüntető, szélhajtó, emésztést javító, vértisztító teakeverékek alkotórésze.

 

[szanté]

____Fűszerek boltja______

Borsikafű

A borsikafű (Satureja hortensis L.) egy fűszernövény. Népies nevei:
borsfű, bécsi rozmaring, csombor, csombord, csomborbors, hurkafű, kerti
izsópfű, kerti méhfű, pereszlén.
Származása
Már a 16. századi füvészkönyvek is említik mint fűszer-, és gyógynövényt.
Jellegzetes, borsra emlékeztető, fűszeres illatú és ízű növény. Kedvelt
aromája miatt általánosan elterjedt. A bazsalikomhoz és a majoránnához
hasonlóan morzsolt állapotban (Satureiae herba) kerül forgalomba,
de zölden is használják.

Felhasználása
Illóolajat (főként karvakrol), cseranyagot, nyálkát, keserű anyagot tartalmaz.
A borsnál kevésbé erős, de érdekes aromája miatt kedvelt fűszer.
Íze, illata a borsra emlékeztet, ezért diétás ételek, saláták, fűszerezésére
kiváló. Felhasználható burgonya-, káposzta-, gombás ételek,
kolbászáruk, vadpácok, mártások, majonéz, ecetes és vizes uborka
készítésekor. Mivel csökkenti a felfúvódást, előszeretettel ízesítenek vele
babos ételeket.
Használatával vigyázni kell, mert erős aromája keserűvé teheti az ételt.
Csak a főzés végén kell az ételhez keverni. A diétás főzésnél nagyon
hasznos a feketebors pótlékaként. Gyomorerősítő, görcsoldó,
étvágygerjesztő, bélféregirtó, felfúvódást gátló hatása van.

Csirkecomb olajbogyóval és borsikafűvel