Köszönöm/köszönjük!
Hoztam Neked cserébe egy szép idézetet az ANUBIS-ból,ami nem csak nőknek szól,hanem minden embernek.
" Mindenekfölött gondozd az emlékezeted. Mert a magadra való emlékezés - az Ezüst Kulcs - megóv majd attól, hogy lábad olyan ösvényre tévedjen, amelyről tudod, hogy nem vezet a szabadság felé. Az emlékezés tanít meg majd alázatra, ami nélkül nincs igazi büszkeség. Az emlékezés idézi majd vissza a félelmet, ami nélkül nincs értelemből fakadó igazi bátorság. És emlékezés révén fogod megtanulni a részvétet, ami az erő magva... Egy napon aztán birtokodba kerül az Arany Kulcs, amely felnyitja majd mások emlékezetét. És ennek az emlékezésnek révén megtudja, hogy nem eshet bele olyan gödörbe, amelyből valaki már ki ne kapaszkodott volna, hogy nincs olyan magas hegy - bármily meredeknek látszik is -. amelyet valaki már meg ne mászott volna, éppúgy, mint ahogy neked is meg kell majd másznod; hogy nincs fájdalom, amely el ne múlt volna és nincs bánat, amely meg ne libbentette volna szárnyainak árnyékát, hogy azután a napfény felszáríthassa a sírdogáló könnyeit... A Földön minden a szabadság felé halad és egy napon el kell érnie a Nagy Kapuhoz, ahol az utolsó bilincs is lehull a lábáról. S akkor mindenek egyenlővé válnak az utolsó alkonyat és az első pirkadás fényében - a legnagyobb pap és a legnyomorultabb rab egyesül az istenek testvériségében..."
- jelzem, hogy itt nem a "hejje sírás" kritizálása történt, hisz kedvenc TIGRISEM is jól tudja, hogy az már nem fér a szabályzatba, hanem egy szofisztikált utalás esete forog fenn. Miként másik kedvencem is csak egy hasonlattal élt ugye?
