Reincarnacio

steve3

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedves Swen!

Részemről találtam egy bibliai tanulmányt, "Keresztények és a vérevés" címmel,Tóth Károlytól.
Beidézem a tanulmány végét:


6.3. Vérátömlesztés
Isten mindig a levágott állatok vérének a fogyasztását tiltotta. Arról nem rendelkezett, hogy mi a
teendő az emberi vérrel. Természetesen az emberi vér táplálkozási célú felhasználása se nem túl
biblikus, se nem etikus (világi erkölccsel mérve). Azonban a tiltás a vér elfogyasztására,
megevésére és megivására vonatkozott – és állati vér esetében.
Bár Jehova Tanúi ebből kiindulva tiltják a vérátömlesztést is, álláspontjuk mindenképp helytelen.
Ugyanis a Biblia semmit nem mond az emberi vér orvosi, tehát nem táplálkozási célú
felhasználásáról. A vérátömlesztés vagy a vérszármazékokat tartalmazó oltás orvosi célú
alkalmazása tehát nem azonos az állati (vagy akár emberi) vér táplálkozási célú használatával.
Talán további segítség lehet a kérdésben, ha Jézus Krisztusra gondolunk, aki a saját vérét adta (bár
nem átömlesztésként), hogy emberi életeket mentsen. A vér tehát menthet életeket, és ez nem
minősül étkezési célú felhasználásnak.
7. ÖSSZEGZÉS
A Biblia következetes tanítása (az özönvíz után, a Törvényben, valamint az Újszövetségben) egyöntetűen viszi
tovább a vér fogyasztásának tilalmát. Ez azonban nem vonatkozik az emberi vér orvosi (életmentő) célú
átömlesztésére. Az Újszövetségből gyakran idézett szakaszok vagy a tisztátalan állatok fogyasztásáról, vagy
pedig a bálványáldozati húsok használatáról szólnak, de semmiképp sem a vér fogyasztásáról. A vér ugyanis
sosem számított tápláléknak, annak ellenére, hogy az emberiség történelmében időnként mégis fogyasztották.
Amikor az emberiség hajnalán megjelenik a vér fogyasztása, akkor ott negatív megítélése volt, és az emberiség
teljes pusztulása kísérte isten ítéleteként.
Hogy valaki hogyan vélekedik az olyan ételek fogyasztásáról, amely vér felhasználásával készült, az egyén
lelkiismeretén múlik. Azonban a Biblia tartalmaz utalásokat a helyes eljárásra vonatkozóan.
Mindenképp helytelen azonban, ha ez a kérdés szakadást vagy viszályt okoz keresztények között. Nem
helyénvaló azt állítani, hogy akik nem fogyasztanak ilyen ételeket, azok a hitben erőtlen(ebb)ek, ugyanis Pál
megállapítása a Róm 14-ben nem a vérevésre vonatkozik, hanem a húsevés kontra vegetarianizmus témájára. A
jó közösség fenntartásához azonban nem lehet elvárni valakitől, hogy meggyőződése ellenére vért, vagy pedig
olyan ételt fogyasszon, amely vér felhasználásával készült. Az is helytelen, ha bármelyik oldal önmagát jobbnak
tartja a másiknál, és Jézus és a szeretet köteléke helyett az ismeret válaszfalait emeli fel. A teológiai
különbségektől függetlenül még lehetséges a békés együttélés, egymás meggyőződésének figyelembevételével –
ehhez szükséges a krisztusi szeretet.
(cc) 2008 by Tóth Károly


Ahogy Szent Ágoston mondja:"A szükséges dolgokban legyen egység,a kétesekben szabadság,mindenben pedig szeretet."

Itt viszont egyértelműen a főparancsok egyikének betöltéséről van szó,gyógyításról,életmentésről.

" A szeretet nem illeti gonosszal a felebarátot.Annakokáért a törvénynek betöltése a szeretet."Róm.13,10


A teremtéssel kapcsolatban pedig nem tudok segíteni neked,hisz ez a beszámoló alapigazságokat tartalmaz az akkori/ ókori/ ember számára.Nem foglalkozik a biológiai összefüggések részleteivel,hiszen célja az üdvösségre hasznos tanítást megadni.

De Origenész pl: úgy értelmezte az első teremtési beszámolót, hogy az az égi ,szellem ember teremtéséről szól. A második pedig a földből gyúrtról,Ádámról.

Üdv:steve3
 

pitti

Állandó Tag
Állandó Tag
Draga Steve3,
Ha mar itt vagyunk a reinkarnacios topikban, megmondanad nekem hogy mi a te sajat velemenyed a reinkarnaciorol?
Csak ugy a sajat szavaiddal, anelkul hogy a bibliabol ideznel?
Elore is koszonom.








 

Karesz31

Kitiltott (BANned)
steve3 én kikezdeném az álláspontod az életmentéssel kapcsolatban.
Valamikor amikor az orvostudomány még gyerekcipőben járt akkor az orvosok legfőbb fegyvere a gyógyítani akarás volt. A sors fintora hogy mivel gyógyítani akartak de többségében nem tudtak ezért vált egy mélyen tisztelt és eskühöz kötött fogalommá az orvoslás.

A mai mércével azonban nem összeegyeztethető, hiszen ma nem a gyógyítás a lényeg (tisztelet a kivételnek). Adott a gyógyszergyártás paradoxona is, hogy neked olyan emberek akarnak profit orientáltan segíteni akiknek semmi érdeke nem fűződik hozzá hogy teljesen meggyógyulj.
Kínai cipő esete. Nem csinálhatunk olyan cipőt ami jó 50 évig, mert akkor tönkre megy a boltunk.

De ugye a kapitalista ideológiai és a mai világ lelketlensége, ahol a Hippokratészi eskü is csak valami kényelmetlen papírmunkának számít, csak a dolog egyik vége. A másik vége már magában az alap ötletben keresendő.
Nem mindegy ugyanis hogy gyógyításról vagy életmentésről beszélünk, mert míg az első egy minden szintjében pozitív dolog, addig a második, az életmentés már egy igen csak problematikus fogalomkör, amiben már visszatükröződik a mai társadalmunk beteges félelme a haláltól.

Én a magam közel 7 évi munka viszonyommal a megyei kórházban megtapasztaltam hogy az orvosok nem helyeznek, de nem is helyezhetnek semmit előbbre az ember élet megóvásától, ami a gyakorlatban úgy jön át hogy a páciensek egy elég tisztességes százalékának csak a szenvedését hosszabbítják meg, mert bár mindenki tudja, az orvostól a takarítóig hogy az az ember meg fog halni, azért még gépre kötik, újra élesztik, telenyomják mindennel, hogy ha lehet akkor ne menjen el olyan gyorsan.

A mai orvostudomány nem fektet elég nagy hangsúlyt a betegségek kialakulásának vizsgálatára, és a testi elváltozásokat csak testi szinten próbálja kezelni. Bár megindult egy lassú változás ebben a felállásban, hiszen a mélyen tisztelt materialisták is kénytelen kellett, de el kellett hogy ismerjék hogy egy ember lelki és testi állapota között komoly összefüggések vannak, ennek a ténynek a tényleges hasznosítása még várat magára a gyakorlati orvoslásban, már ha egyáltalán lehetséges az implementáció ugye, hiszen a nővéreknek néha még pelenkát sincs idejük cserélni a betegeken nem hogy a lelki problémáikkal vagy az élni/nem élni akarásukkal foglalkozzanak.

Egy szó mint száz, a gyógyítás és az élet mentés két nagyon különböző válfaja az orvoslásnak, még akkor is ha legtöbbször kéz a kézben járnak, és meg kell hogy mondjam, személy szerint nem értek egyet azzal sem ahogy a lónak átestünk az innenső oldalára, hogy akkor is meg kell menteni a beteget ha nem akarja, hogy akkor is életben kell tartani ha élete végéig gépek tartják életben, hogy abba a szerencsétlen haldoklóba még belenyomjanak pár adag tudom is én micsodát hogy egy héttel tovább szenvedjen.

A Jehova tanúit hoztad fel példának és a vérátömlesztést.
Igazad van hogy konkrét parancsolat nem rendelkezik a vérátömlesztés felöl, de a gondolatot mégis megszívlelendőnek tartom minden ilyen és ehhez hasonló vallásban: az embert épp ahogy a szervezetét is valamilyen szinten tisztelni kellene, nem szétbarmolni, foldozgatni, más emberek szerveivel csereberélni.
A halál mindettől függetlenül be fog következni
Meg kellene tanulni együtt élni ezzel a gondolattal, nem pedig újabb és újabb, egyre groteszkebb ötletekkel előállni az élet meghosszabbítására, kezdve a halott magzatokból kivont őssejt kúrákkal, egészen a mások szerveinek transzplantálásáig bezárólag.

Persze mindettől függetlenül szubjektív a téma hiszen te minden egyes olyan példámra ahol valaki vissza utasítja a transzplantációt vagy a műtétet kettő olyat tudsz hozni akiken elvégezték és hálásak voltak érte.
 

evapatocs

Állandó Tag
Állandó Tag
steve3 én kikezdeném az álláspontod az életmentéssel kapcsolatban.
Valamikor amikor az orvostudomány még gyerekcipőben járt akkor az orvosok legfőbb fegyvere a gyógyítani akarás volt. A sors fintora hogy mivel gyógyítani akartak de többségében nem tudtak ezért vált egy mélyen tisztelt és eskühöz kötött fogalommá az orvoslás.

A mai mércével azonban nem összeegyeztethető, hiszen ma nem a gyógyítás a lényeg (tisztelet a kivételnek). Adott a gyógyszergyártás paradoxona is, hogy neked olyan emberek akarnak profit orientáltan segíteni akiknek semmi érdeke nem fűződik hozzá hogy teljesen meggyógyulj.
Kínai cipő esete. Nem csinálhatunk olyan cipőt ami jó 50 évig, mert akkor tönkre megy a boltunk.

De ugye a kapitalista ideológiai és a mai világ lelketlensége, ahol a Hippokratészi eskü is csak valami kényelmetlen papírmunkának számít, csak a dolog egyik vége. A másik vége már magában az alap ötletben keresendő.
Nem mindegy ugyanis hogy gyógyításról vagy életmentésről beszélünk, mert míg az első egy minden szintjében pozitív dolog, addig a második, az életmentés már egy igen csak problematikus fogalomkör, amiben már visszatükröződik a mai társadalmunk beteges félelme a haláltól.

Én a magam közel 7 évi munka viszonyommal a megyei kórházban megtapasztaltam hogy az orvosok nem helyeznek, de nem is helyezhetnek semmit előbbre az ember élet megóvásától, ami a gyakorlatban úgy jön át hogy a páciensek egy elég tisztességes százalékának csak a szenvedését hosszabbítják meg, mert bár mindenki tudja, az orvostól a takarítóig hogy az az ember meg fog halni, azért még gépre kötik, újra élesztik, telenyomják mindennel, hogy ha lehet akkor ne menjen el olyan gyorsan.

A mai orvostudomány nem fektet elég nagy hangsúlyt a betegségek kialakulásának vizsgálatára, és a testi elváltozásokat csak testi szinten próbálja kezelni. Bár megindult egy lassú változás ebben a felállásban, hiszen a mélyen tisztelt materialisták is kénytelen kellett, de el kellett hogy ismerjék hogy egy ember lelki és testi állapota között komoly összefüggések vannak, ennek a ténynek a tényleges hasznosítása még várat magára a gyakorlati orvoslásban, már ha egyáltalán lehetséges az implementáció ugye, hiszen a nővéreknek néha még pelenkát sincs idejük cserélni a betegeken nem hogy a lelki problémáikkal vagy az élni/nem élni akarásukkal foglalkozzanak.

Egy szó mint száz, a gyógyítás és az élet mentés két nagyon különböző válfaja az orvoslásnak, még akkor is ha legtöbbször kéz a kézben járnak, és meg kell hogy mondjam, személy szerint nem értek egyet azzal sem ahogy a lónak átestünk az innenső oldalára, hogy akkor is meg kell menteni a beteget ha nem akarja, hogy akkor is életben kell tartani ha élete végéig gépek tartják életben, hogy abba a szerencsétlen haldoklóba még belenyomjanak pár adag tudom is én micsodát hogy egy héttel tovább szenvedjen.

A Jehova tanúit hoztad fel példának és a vérátömlesztést.
Igazad van hogy konkrét parancsolat nem rendelkezik a vérátömlesztés felöl, de a gondolatot mégis megszívlelendőnek tartom minden ilyen és ehhez hasonló vallásban: az embert épp ahogy a szervezetét is valamilyen szinten tisztelni kellene, nem szétbarmolni, foldozgatni, más emberek szerveivel csereberélni.
A halál mindettől függetlenül be fog következni
Meg kellene tanulni együtt élni ezzel a gondolattal, nem pedig újabb és újabb, egyre groteszkebb ötletekkel előállni az élet meghosszabbítására, kezdve a halott magzatokból kivont őssejt kúrákkal, egészen a mások szerveinek transzplantálásáig bezárólag.

Persze mindettől függetlenül szubjektív a téma hiszen te minden egyes olyan példámra ahol valaki vissza utasítja a transzplantációt vagy a műtétet kettő olyat tudsz hozni akiken elvégezték és hálásak voltak érte.

Szabatos,és realista a megnyilvánulásod.Látom van rálátásod,hogy "mi folyik" az egészségügyben(beleértve a kórházi malőröket is).

Mégis, kerested már valaha,úgy magadban,a tények ellenére,hogy lehet/van valami más is..ami ennél magasztosabb..?
 

biszusz

Állandó Tag
Állandó Tag
Nyugodtan adhatunk vért, és nyugodtan ehetünk vért. A vérrel kapcsolatban azért vagyunk tévedéseben, mert Földre-jötte előtt, amikor még nem ismertük a szeretet rendjét, s olyan feltételek mellett kellett vigyáznunk testi egészségünkre, mint az ételek kiválasztása, különböző mosakodások, tehát olyasmit is nagyon figyelembe kellett vennünk, amit ma már azért nem kell, mert szellemi fejlődésünk nemcsak atombombát tudott kitalálni, hanem olyan fertőtlenitő körülményeket is, amelyek ellensúlyozni és helyettesíteni is képesek a régi idők étkezési, mosakodási fegyelmet.
Régen sem ártott lelkileg közvetlenűl senkinek az, hogy mit eszik, iszik, de testileg vigyázni kellett, hogy ne érje övéit olyan fertőzés, amelyet a piacokról, a levágott állatok belső részeinek, a vérnek gyors megromlásából keletkezhettek volna, ha nem figyelmezteti Lelke őket időben, és a megfelelő, az akkori nép szellemi fejlettségének megfelelő formájú törvények, rendeletek, intézkedések által. Lelkileg közvetlenül akkor is és most is az árt, ha nem adjuk át Neki értelmi képességünket, s nem engedjük, hogy Lelke szabadon megszólaljon bennünk. Ami tehát e célt, vagyi az Érte élést akadályozza, az akkor is rossz étel, ha az nyers fű, és akkor is jó étel, ha véres hurka.

Véradás: Gondoljunk arra, hogy vérünk véradás nélkül is lecserélődik bizonyos idő alatt. Ha ezt a lecserélődést mi úgy irányitjuk, hogy ezzel még másokon segíteni is tudunk, s közben a mi egészségünk kárt nem szenved, akkor kifejezetten növeljük az örök boldogságunk esélyeit.
 

eede

Állandó Tag
Állandó Tag
Minel tavolabbrol nezzuk, annal messzebbrol latjuk.


Utalom a konkurenciat mondta Drakula, majd lecsapta a szunyogot.

Imadok ejjel az orszaguton vakuval villogni!:rolleyes:

Valahogy úgy eszembe jutott:D
ha egy tigris a közeledbe kerül, (megtámad) simítsd meg kezeddel bundáját, hogy ne a szétmapcangolt hús kínjával szüless újjá, hanem a félelmetes bársonyos puhaságának érzékelesével.
 
D

dolphin3

Vendég
ha egy tigris a közeledbe kerül, (megtámad) simítsd meg kezeddel bundáját, hogy ne a szétmapcangolt hús kínjával szüless újjá, hanem a félelmetes bársonyos puhaságának érzékelesével.

Talán amit kell tanulnom a türelem és értékelni a jelen pillanatot
ne a múlton és jövőn gondolkozni és így nem teherként élem meg a jelent:..:szóval nem vitát szeretnék nyitni csupán tény megállapítás volt:)

Ne gondolj tehát tetteid gyümölcsére! Csak magára a tevékenységre figyelj! A gyümölcs magától beérik. Ez egy erőteljes spirituális gyakorlat. A Bhagavad Güában, amely egyike a létező legrégibb és leggyönyörűbb spirituális tanításoknak, a tettek gyümölcséhez való nem ragaszkodást Karma Jógának nevezik. A „megszentelt cselekedet" ösvényeként esik róla szó.

<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p></o:p>
 

eede

Állandó Tag
Állandó Tag
Talán amit kell tanulnom a türelem és értékelni a jelen pillanatot
ne a múlton és jövőn gondolkozni és így nem teherként élem meg a jelent:..:szóval nem vitát szeretnék nyitni csupán tény megállapítás volt:)

ha ugyanazt mondod, csak más szavakkal, az nem is lehet vita :)
talán értelmezés....vagy valami hasonló
 

Karesz31

Kitiltott (BANned)
Szabatos,és realista a megnyilvánulásod.Látom van rálátásod,hogy "mi folyik" az egészségügyben(beleértve a kórházi malőröket is).

Mégis, kerested már valaha,úgy magadban,a tények ellenére,hogy lehet/van valami más is..ami ennél magasztosabb..?
Már mire gondolsz, a gyógyításnál magasztosabb dologra?
 

swenson

Állandó Tag
Állandó Tag
Nem vagyok az említett egyház híve és semelyik más egyházé sem, de van abban egy-két átgondolandó pont, amit vallanak.
Hidd el, mi emberek nagyon rossz úton járunk, ha valóban az a cél, hogy meghosszabbítsuk az életünket. Művese, műszív, műorr, műmell, ki tudja, talán 100 év sem kell és lesznek olyanok, akiken már több lesz a mű, mint a saját. Persze csak akkor, ha a "leszületés" pillanatában valamelyik gazdagabb országba sikerül lepottyanni.

Ha épp Banglades van alattad, akkor ráfáztál. Lehet, hogy nem éred meg az 1 éves kort sem, mert éhen halsz, nem kell izgulni, hogy megérkezik-e időben a vese, vagy máj, vagy szív. Bár van már ahol élő emberek is eladják a szerveiket a jobb módú országok polgárainak...

Az egészségügy istent játszik irdatlan mennyiségű pénzt magába temetve és az emberek egyre betegebbek. Nincs ez így jól.

Egyébként is az egész küzdelem a sors ellen mit ér? Ezt olyan topikban, ahol oldalanként egyszer megjelenik a szó, hogy "karma" és aminek a címe "reinkarnáció" talán nem is kell magyarázni.


Kedves Kyra!
Azt hiszem egy kicsit elbeszélünk egymás mellett. Nem a plasztikai sebészetre gondoltam, hanem a beteg emberre.
Ha a legközelebbi hozzátartozómnak masszív gyomorvérzése van, hagyjam a csudába, nézzem, ahogy elvérzik? Nem. Mindent megteszek érte. Kórházba viszem, megműtik, az intenzívre kerül, vért kap, és ha odafent azt akarják vagy meghal, vagy a saját lábán jön ki a kórházból.

16 éves lány kapott egy vesét. 6 évig úgy élt, akár én az egy vesémmel. Aztán a szerv egy influenza fertőzés után leállt. Újra művesekezelés, donorlista. 2 hónap múlva újra találtak vesét a számára. Ez olyan akár a fehér holló, mert évtizedekig kell várni egy-egy szervre. Most 26 éves. Egészséges. Együtt él egy férfival, aki elvesztette a feleségét, így a férfi gyerkőcét együtt nevelik. Elmondása szerint ahányszor csak ideje van, megsimogatja az új veséjét, beszél hozzá, akár egy magzathoz. Ki akarta, hogy ez így legyen? Isten? Magasabb rendű valaki? Karma?
Tudom, ez a lány is meg hog halni. S ez részemről nem azt jelenti, hogy az orvosok Istent játszanak. Ebben az esetben nem. Nézzzetek magatokba: ha a ti legkedvesebb hozzátartozótok így járna, mit tennétek? Egyetlen egyszer sem volt még rá példa, hogy valamelyikőtöknek kellett a kórházi kezelés? Ha valaki nagyon orvos és gyógyításellenes, miért megy orvoshoz?

Az eü. anyagi helyzetébe most ne menjünk bele. A paraszolvenciáról pedig annyit: mi vagyunk a hibásak, mi szoktatttuk rá az orvosokat.

Úgy vélem, és hiszem, hogy születésünkkor már kódolva van a halálunk ideje. Nos, ezt lehet hosszabbítani, rövidíteni, de nem mindig, és nem mindegy milyen áron.

Nem rég bejött a rendelőbe egy fiatalember, lehánnya magát a székre, lábai keresztbe, s megszólal a 60 éves főnökömnek: azzal kezte, hogy vitaminokat szed, meditál, lúgosító diétán van, nem eszik húst, meg tudomisén milyen ivókúrán, felsorolt még egy csomó dolgot, mondta, hogy így milyen jól érzi magát, mennyivel jobb a fizikai közérzete, és nem álltam meg, hogy mondja már meg, akkor minek jött ide, ha ennyire jól van? (valahogy kicsúszott a számon, pedig beteget nem bántok meg soha- másokat sem, de ez most kijött belőlem).
Hááát , igen. Csak rühességével nem tudott mit kezdeni.
Az a gondom ezzel az emberrel, aki úgy jött be, és úgy viselkedett, mint aki "én vagyok a Jóisten" szindrómába szenved. Miért nem azzal kezdte, hogy ez és ez a problémám, s utána mondja el, hogy mit meg nem tett érte, hogy elmúljon, de nem sikerült. S mi nem értettük, hogy ezek után itt egy makk egészségesnek látszó valaki, aki el is mondja, hogy valóban jól érzi magát, s mi nézünk egymásra, hogy most mi van?

Nagyon nehéz emberekkel bánni. Beteg emberrel még inkább. Aztán az otthoni gondok.(Részemről az hazugság, hogy otthon lehet őket hagyni). Sorba jör a sárga veszedelem (csekkek), én sem vagyok mindig formában, mert senkinek sincs két egyforma napja, gyakran a betegek is akaratlanul megbántanak, ami még el is viselhető, hisz beteg, türelmetlen, fáj valamilye, hosszú....
S tudjátok mi a legrosszabb érzés? Mikor hónap végén ( ez mind a három kolléganőmre igaz, mert akkorra már kifogyunk a kötszerből, gyógyszerből, és saját pénzen vesz valaki valamit), azt kéri a gyerekem, hogy szeretne venni egy kabátot, mert amilye van, abban fázik, s elmondani neki, hogy kérlek várd meg a fizesést. No, ezt az érzést próbálja meg valaki "otthon hagyni". Ezzel nem panaszkodni akarok, nem ez volt a szándékom, de havi 80 ezerért már csak az maradt, aki valóban szereti a munkáját. 2 hónap alatt több mint 60 ember mondott fel, mert ha elmegy takarítani orvosokhoz, lépcsőházba, + a munkanélküli segély, többet kap.
Nem tudom, hová tűnik a pénz az eü-ből Kyra, csak sejtem. Nem a betegre, nem az ápolószemélyzetre.

Szeretettel: Swen
Azért még tudok mosolyogni, tudok pozitívan gondolkodni, de ma költözik vissza az albérletbe a lányom, talán ezért borult a bili. Bocsánat.
 

Kicsi Fecske

Állandó Tag
Állandó Tag
ha én lennék aminiszter, csak hashajtót engednék árúlni

És akinek úgy is megy a hasa?:rolleyes:
Ez lenne a másik véglet. Nem szeretek végletekben gondolkodni.
A középutat kell megtalálni, ami nem is olyan könnyű dolog.
Legyen csodásan gyönyörű szorulás, és hasmenés mentes napotok.
Sok szeretettel Erzsi.kiss
 

evapatocs

Állandó Tag
Állandó Tag
Már mire gondolsz, a gyógyításnál magasztosabb dologra?

Látom nem érted,amit mondani akartam,és hirtelen eszembe jutott,hogy te nem az a Karesz vagy,aki ezen a topicban többszörösen hozzászólt a témához,mert ő tudta,hogy én miről beszélek(ő Karesz28 )..volt?? :(
-már nem is tudom,na mindegy.

-A gyógyitás egy itellektuális,fizikai segitség.
Az orvostudomány által eddig elért eszközöket alkalmazzuk,ki-ki lelkiismerete szerint,és ki-ki a maga területén,addig amig a tudásunk tart,és ezt bizony jól meg is tanitották nekünk,hol a határ,és innen nincs visszaút.
Magyarra forditva,az orvos ma már kijelenti egy gyógyithatatlan betegnél ,már nincs mit tenni,vége,és csak idő kérdése...

És mi van,ha mégis sikerül "más" eszközökkel túljuttatni,azon a bizonyos stádiomon?

Hallottál már a Reikiről,és az agykontroll-ról?
Igen,ez a magasztosabb,az Istenibb /ha lehetséges ezt fokozni/ állapot -én erről beszéltem.
szeretettel:Éva
 

Karesz31

Kitiltott (BANned)
-A gyógyitás egy itellektuális,fizikai segitség.
Az orvostudomány által eddig elért eszközöket alkalmazzuk,ki-ki lelkiismerete szerint,és ki-ki a maga területén,addig amig a tudásunk tart,és ezt bizony jól meg is tanitották nekünk,hol a határ,és innen nincs visszaút.
Magyarra forditva,az orvos ma már kijelenti egy gyógyithatatlan betegnél ,már nincs mit tenni,vége,és csak idő kérdése...

És mi van,ha mégis sikerül "más" eszközökkel túljuttatni,azon a bizonyos stádiomon?

Hallottál már a Reikiről,és az agykontroll-ról?
Igen,ez a magasztosabb,az Istenibb /ha lehetséges ezt fokozni/ állapot -én erről beszéltem.
szeretettel:Éva
Nem egészen értem még így sem amit fel akarsz hozni. Halottam a Reikiről és az agykontrollról, de ezek "csak" szupplementáris gyógymódok, olyanok amivel a betegségek okait szüntethetjük meg. Tulajdonképpen pontosan ez az ami a mai orvostudományból hiányzik, a tudat hatásának mélyebb elismerése.

Mindettől függetlenül ez nem feltétlen válasz arra amit megpróbáltam kifejezni. Te úgy gondolod hogy a gyógyítás vagy a segíteni akarás csak pozitív dolog lehet, pedig ez a valóságban nem egészen így van.

A buddhista tanokon épülő gyógymódok, köztük a pránanadi elsődleges alapszabálya valami ami bár nagyon egyszerű, a mai orvoslásból szinte teljes egészében hiányzik: csak akkor segítsünk ha kérnek rá. Soha ne akarjunk mások életébe, testi, lelki valójukba "beavatkozni" az akaratuk ellenére.
 

evapatocs

Állandó Tag
Állandó Tag
ha én lennék aminiszter, csak hashajtót engednék árúlni

Ismered azt a viccet,amikor egy férfi "szorulással" küzd,és a wc-n ül már 1 órahosszája,és a másik delikvensnek hasmenése van,és összeszoritott lábbal sürgeti a bentlévőt,hogy gyorsabban,siessen,mert azonnal bemegy a gatyába
-mire az megszólal
-de jó magának

Na ilyenkor a hashajtót,vagy a hasfogót engedélyeznéd? :lol: ;)
 

evapatocs

Állandó Tag
Állandó Tag
Nem egészen értem még így sem amit fel akarsz hozni. Halottam a Reikiről és az agykontrollról, de ezek "csak" szupplementáris gyógymódok, olyanok amivel a betegségek okait szüntethetjük meg. Tulajdonképpen pontosan ez az ami a mai orvostudományból hiányzik, a tudat hatásának mélyebb elismerése.

Mindettől függetlenül ez nem feltétlen válasz arra amit megpróbáltam kifejezni. Te úgy gondolod hogy a gyógyítás vagy a segíteni akarás csak pozitív dolog lehet, pedig ez a valóságban nem egészen így van.

A buddhista tanokon épülő gyógymódok, köztük a pránanadi elsődleges alapszabálya valami ami bár nagyon egyszerű, a mai orvoslásból szinte teljes egészében hiányzik: csak akkor segítsünk ha kérnek rá. Soha ne akarjunk mások életébe, testi, lelki valójukba "beavatkozni" az akaratuk ellenére.

A Reikibe nem vagyok szakavatott (olvasgattam róla innen-onnan),ebben a témában nem vagyok kompetens,de az agykontroll-t ismerem,de egyikben sem az okot szüntetjük meg,hanem a következményeket gyógyitjuk.

Én feltételezem mindenki részéről a jóindulatot,és ha később kiderül,hogy tévedtem..(?)
Mostmár azon sem rágódom,tudomásul veszem,hogy van ilyen,és kész.
Magam részéről mindent megteszek,az én lelkiismeretm tiszta,és bizony amivel nem értek egyet,azt megmondom.
Persze sohasem indulatból teszem.
Jó közmondás,hogy az igazság mindenkinek fáj.És a hazugság?

Minden embernek van intimszférája,és azt tiszteletben kell tartani,ha nem akarja a segitséget,akkor azt akarata ellenére nem szabad megtenni,csak közvetlen életveszély esetén-szerintem.
 

Karesz31

Kitiltott (BANned)
A Reikibe nem vagyok szakavatott (olvasgattam róla innen-onnan),ebben a témában nem vagyok kompetens,de az agykontroll-t ismerem,de egyikben sem az okot szüntetjük meg,hanem a következményeket gyógyitjuk.
Lelki szinten ok és okozat ugyan az. Az agykontroll a buddhista mantrázás elvén működik ahol a nem kívánt berögződéseket egyszerűen felülírjuk egy másikkal.

Ez épp annyira megelőzés és ok kezelés, mint amennyire a következmények enyhítése illetve javítása.
Én feltételezem mindenki részéről a jóindulatot,és ha később kiderül,hogy tévedtem..(?)
Mostmár azon sem rágódom,tudomásul veszem,hogy van ilyen,és kész.
Magam részéről mindent megteszek,az én lelkiismeretm tiszta,és bizony amivel nem értek egyet,azt megmondom.
Persze sohasem indulatból teszem.
Jó közmondás,hogy az igazság mindenkinek fáj.És a hazugság?
Szituációs és perspektív kérdés... milyen hazugság és kinek az igazsága? Kegyes hazugság avagy ártó szándékkal ki nyilatkoztatott igazság?

Ez a kerék arra forog amerre hajtják...

Minden embernek van intimszférája,és azt tiszteletben kell tartani,ha nem akarja a segitséget,akkor azt akarata ellenére nem szabad megtenni,csak közvetlen életveszély esetén-szerintem
Azért itt egy picivel többről van szó mint az "intim szféráról". Egy orvosi beavatkozás, egy komolyabb műtét megbontja a test és a lélek integritását is, a köztük kialakult harmóniát. Ezt a személy kérése ellenére véghezvinni még talán rosszabb mint ha megerőszakolnál valakit.
 

steve3

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedves Karesz31!

A mai helyzetet én is katasztrófálisnak tartom.Tömegek sodródnak gyökértelenül,szétvert értékrenddel,túlhajszoltan ,betegen.Mammon magához vette a marsallbotot.És gyötri zsarolja a népet.Mint az egyiptomi fáraó a rabszolga Izraelita népet.Remélem a folytatást,hogy jobb fog következni.Istenben bízva szabadulást várok,az embereknek.

A szeretet parancsához pedig nem lehetek elég okos.Ott helyben kell felismernem hogy hitem szerint mit kell tennem a másik emberrel.
Ezért is mondja az írás hogy :" az igaz ember hitből él"
Biztos fohászkodnék én is egy életmentési helyzetben.
" Uram mit tegyek,adj segítséget!"
És döntenék a belső megyőződésem szerint.
Én magamnak mit akarnék az ő helyében?
Annak sem szabadna előfordulnia,hogy miután meghalt a beteg, világossá váljon előttem, hogy mulasztásommal én öltem meg.
Ezekre a helyzetekre az orvosok biztos nagyobb képességet kapnak.
 
D

dolphin3

Vendég
Lelki szinten ok és okozat ugyan az. Az agykontroll a buddhista mantrázás elvén működik ahol a nem kívánt berögződéseket egyszerűen felülírjuk egy másikkal.

Ez épp annyira megelőzés és ok kezelés, mint amennyire a következmények enyhítése illetve javítása.
Szituációs és perspektív kérdés... milyen hazugság és kinek az igazsága? Kegyes hazugság avagy ártó szándékkal ki nyilatkoztatott igazság?

Ez a kerék arra forog amerre hajtják...


Azért itt egy picivel többről van szó mint az "intim szféráról". Egy orvosi beavatkozás, egy komolyabb műtét megbontja a test és a lélek integritását is, a köztük kialakult harmóniát. Ezt a személy kérése ellenére véghezvinni még talán rosszabb mint ha megerőszakolnál valakit.

Hopsz! Gratulálok,ez egy nagyon jó meglátáskiss valahogy minden szava
a segítségről szól ,olyan emberi:)
 

steve3

Állandó Tag
Állandó Tag
Draga Steve3,
Ha mar itt vagyunk a reinkarnacios topikban, megmondanad nekem hogy mi a te sajat velemenyed a reinkarnaciorol?
Csak ugy a sajat szavaiddal, anelkul hogy a bibliabol ideznel?
Elore is koszonom.


Kedves Pitti!

Van egy gyermekkori visszatérő emlékkpem,amiszerint hevesen tiltakozom a földreszületés ellen,majd ketten /valakik/ nyugodtan ,határozottan meggyőznek, és én azt hiszem beleegyeztem.Ez számomra egy bizonyíték a preegzisztencia mellett.
/Erről később mástól is olvastam./

A lélek vándorlását el tudom fogadni./Mint Origenész is gondolta./
Amiszerint szellemként ismeretlen magasságban-minőségben születtünk,majd bukásunk miatt törvények-kényszerek alá szoríttattunk.Anyagban, növényben,állatban "végigtanultuk a teremtést" ,amit miattunk alkotott a Teremtő. Míg végül egy bizonyos szinten emberként születtünk meg a földön.Ide a döntés helyére,ahol adottak a feltételek arra hogy szabadakaratból térhessünk meg.
Itt persze nem emlékszünk a múltra /lényegében/.

Szabályszerűen korlátok között kell élnünk adott lehetőségeinkkel.


A reinkarnációval kapcsolatban /tehát:vissza a földre/ az már biztos előttem,hogy az az én akit most érzékelek, semmiképpen sem ismétlődhet meg.
Azt a magasabb Ént pedig nem tudom megélni érdemben.
Hogy magasabb Én és ugyanakkor Istennel is egy, az azonosságig.
És arra sem kaptam világosságot hogy lássam azt hogy egszerre kapcsolódok ahhoz a lényhez aki életem következménye képpen a földre születik, és ugyanakkor nem kapcsolódok hozzá. Vagyis nincs hozzá közöm.Indiában azonosság és nem azonosság egyszerre lehet igaz./a nyugati misztikában is/
Szóval ezt a kérdést zárójelbe teszem egyenlőre,és majd ha Isten akarja újból előveszem.
Valószínű azt kell tennem ami nyílvánvalóan a dolgom.Ezzel lehet hogy nem szabad foglalkoznom,nem segít sem rajtam,sem máson.
Annyival meg kell elégednem hogy az emberiség illetve az egyéni ember változik, fejlődik egy irányban,aminek határozott célja van.
Az újjászületés felé.

/ Alánlom: Karsay István üzenetét ,"És te ki voltál"címmel a második szomszédban/

Szeretettel:steve3
 
Oldal tetejére