Kedves Estfen!Jó-e, ha a cél szentesíti az eszközt ?
(Köningsbergi töredék, 1300, részlet):
„Tugyuk, látjuk őt szűz leánynak,
ki ölében tart csodáltos fiat,
füröszti, mosja, eteti, emleti,*
úgy hogy anya szülöttét;
de ki légyen néki atyja,
azot nem tudhatjuk.
Ez az Isten, mint őt ismerjük,
kit szeplő nem illethet;
mert ha Isten ő nem volna,
ő benne bűnöt lelhetnénk.” (*Emleti: szoptatja. Gyönyörű szó.)
A Molnár - Simon könyvben ennyi látszik:
Betűhív átirat:
Egyik olvasat:
Másik olvasat:
Kedves Bihar/Oposur/stb!hogyhogy!
MIvel sok éve és elég mélyen foglalkozom az őstörténelemmel, sok irodalmát ismerem is, azthiszem eligazodok ha nehezen is, a főbb dolgokban. Még egyedűl is. . Olvasni, értelmezni, bizonyos dolgokat elemezni pedig még tudok, valószínű. Ha valaki önkmagában kétekedik, ill. bizonytalan, nem találja az etalont, azt pedig talán nem kellene másokra kivetítenie. Szép estét kívánok ..
Kedves Bihar/Oposur/stb!
Sok beszédnek sok az alja!
Az mi?Neki írhatod, ez GYP-s...
Az mi?
Nem szabad ilyen durván minősíteni a fórumtársakat! Ha mindenképpen ez a véleményed, találj ki finomabbakat! A világ ma így működik!Szellemi fogyatékos...
Fafejű vagy Oposur, de valószínűleg nem tehetsz róla. (Az ilyesmi adottság kérdése.)Mélyen megrendített a sok jótanács...kifogás és szándékos marhaság..
Muszáj mindjárt az óvónénihez szaladni?kEDEVE S ELKE...MI AVÉLEMÉNYED, RENDBEN VAN EZ ÍGY?
Kedves Estfen!
Szerintem túlságosan kritikus szemmel nézed Varga Csaba dolgait. Abban persze igazad van, hogy a mai irodalmi nyelv nem létezett a régebbi időkben, de az is biztos, hogy a nyelvészeink által megálmodott "primitív magyar" sem. (Itt ragadom meg az alkalmat hogy gratuláljak Bárczi Gézának és Lőrinczy Évának, nagyon tehetséges emberek.) Vargának igaza van abban, hogy a magyar nyelv rendkívül állékony, bárhogy is vetették papírra annak idején a többé-kevésbé írástudók.
Üdv!
Kedves Estfen!Kedves Magam la!
Tudom, hogy általában nyersen és célratörően fogalmazok. Én ugyanazt mondom, mint Varga Csaba, kicsiny különbséggel, hogy a "magyar nyelv" fogalmai, amikor a szövegkörnyezetben vannak nagyon állandóak (rögtön előjön a probléma, ha a kifejezést kiveszem és csak magában akarom értelmezni). Nekem a szemléltetéssel, a magyarázattal van a gondom, ezért tettem be a képeket. Egy "magyar" kifejezés állandóságára jellemző, hogy a szövegben érthető marad, akkor is ha a betűket felcserélem. Ezért nem muszáj átírni az "vleben tart csudaltus fiot", mert a szövegből ha "a"-zós nyelvjárásban azt mondom "alaban tart csadaltas faāt", vagy "i"-zősen "ilibin tirt csidiltis fiit" is megértem a szöveg tartalmát. Azért ennyire egyhangúan biztosan nem beszéltek eleink. Azzal viszont ha, átírom az eredeti "vleben tart csudaltus fiot", a bemutatása nélkül, "ölében tart csodáltos fiat"-ra, azt sugalom, hogy az eredeti kiejtésnek is így kellet volna hangzani, ami biztosan nem így van, mert az "a, o, u" elég jól van jelezve, gond csak a "vleben" ejtésével lehet, de itt is következtethetünk, mert ha nem egyenlő "v" az "u"-val, akkor magyarul csak "völeben", hátrább helyezve a hangsúlyt "völeben" lehet. Nincs nekünk mit félni a hangzók cserélgetésétől, nyelvünk kifejezés értelmezése tényleg nagyon állóképes. Felénk még ez is engedélyzett lenne :"ölibe tart csudātus fijat". Micsinōnōnak velemmagyaróruān?