Még néhény infóra szükség lenne az üvegbetonról:
-acélbetét elhelyezése lehetséges-e a betonban?
-a műanyag csapok, fényátvezetők élettartama és a betoné azonos...vagy?
-mennyi műanyag helyezendő el ahhoz, hogy fényáteresztő legyen a beton? Valamint ezek technikai elhelyezése...statikai szerepe?
-készítése igényel-e jelentős többletmunkát a kommersz betonhoz képest?
-lehetséges-e belőle öntöttbeton készítése?
-szilárdsága az azonos technikával/adagolással készülő kommersz betonhoz képest....?
-miért nem terjedt el jobban napjainkra?
- végűl talán az ára, összehasonlítva a kommersz betonéval?
Az alkalmazása nagyjából ismert gondolom.
*****
Ahogy Prominor írta, maga az üvegbeton nem mai gyerek már.
Az 1900-as évek eleje óta ismert.
Az üvegbeton megnevezést konkrétan Fekete Zsuzsanna nevén jegyzi a szabadalmi hivatal.
Fekete Zsuzsanna és Losonci Áron nem feltalálálói az üvegbetonnak, hanem ennek a technológiának a továbbfejlesztői.
Az egyik iparművész aggyal és a hagyományos két anyagot használva (üveg és beton) hoz létre valamit, ami, elsosorban a jatékossagot, a színeket és a texturát célozza meg, és építőelemként is kivalóan működik
A másik építész aggyal gondolkozott tovább...
"-acélbetét elhelyezése lehetséges-e a betonban?"
Hááát, furcsa lenne benne.
Üvegszál és finombeton az öszzetétele !
Helyettem részlet Losonczi Árpád magyarázatából:
Az üvegbeton lényege :
Hogyan jött az ötlet, hogy átlátszó üvegbetonnal kísérletezzen?
– 2000-ből származik az inspiráció. Egy erdélyi szobrászművész, név szerint
Varga István betonból és síküvegből készült alkotása ihletett meg.
Az üveg ugyanis bele volt öntve a betonba. Az fogott meg, hogy egy robusztus, kemény, szürke anyagon milyen szépen átmegy a fény, és milyen erős kontraszt keletkezik ezáltal.
Ezzel az élménnyel kezdtem meg egy svéd ösztöndíjat, és ekkor döntöttem el, hogy én nem síküveggel kísérletezem, hanem hajszálvékony, fényvezető optikai szállal.
Így született az üvegbeton.
– Amelybe szám szerint hány optikai szálat is építettek be?
– 20 millió darab optikai szálat pakoltunk bele 1 négyzetméter betonba.
– Évekig nem sikerült hazai vagy nemzetközi befektetőt találni, aki vállalta volna a termék nagyüzemi gyártását. Miért?
– Elsősorban azért, mert drága anyagról van szó.
A gyártási folyamat sok kézi munkát igényel, a technológia csak részben automatizálható.
Való igaz, hogy több hazai és külföldi befektető megkeresett, egy részük komoly, más részük komolytalan szándékkal, és bőven voltak – finoman szólva – inkorrektek is közöttük.
Végül senki sem találta igazából profiljába illőnek az üvegbeton gyártását.
Így most saját cégemben állítjuk elő a
Litracont, egyelőre csak kis mennyiségben, de ez is elegendő ahhoz, hogy engem és a kollégáimat eltartson. Remélem, partnereim révén hamarosan a nagyüzemi gyártás is beindul. Két vonalon fut a dolog. Külföldi céggel tárgyalunk a hagyományos üvegbeton gyártásáról, illetve létezik egy új fejlesztésünk, új termékünk, amit novemberben mutatunk majd be egy franciaországi kiállításon.
Ehhez az új termékhez Csongrád megyei céggel együtt biztosítjuk a gyártókapacitást.
***
Egy archív anyag:
Sajtóközlemény, 2006. február 20.
<TABLE border=0 cellSpacing=0 cellPadding=0 width=111 align=right><TBODY><TR><TD height=150 align=middle>
</TD></TR></TBODY></TABLE>
Losonczi Áron, a LiTraConT - Fényáteresztő Beton feltalálója 2005. december 21-én együttműködési megállapodást írt alá a japán
Sumita Optical Glass vállalattal az új építőanyag Japán területén történő ipari léptékű gyártása és forgalmazása céljából.
A távoli szigetországban is igen nagy érdeklődés mutatkozik a magyar fejlesztésű LiTraConT iránt. Az első japán gyártósor beindulása már idén április körül várható.
További infó:
Itt a Litracon pxL az Üvegbeton kistestvére
És még nagyon sok információt találsz, ha beütöd a keresőbe a bűvös szavakat.
