Fölébredés az Ego álmából

Soma77 · 2012 Február 3

az elvárások azok a gondolataid, amelyek a környezeteddel való együttélés szempontjából valamiért fontosak neked....mivel szerepeken keresztül éljük az életünket (szülő, gyermek, házastárs, kolléga, barát,stb) az elvárások ezeket az szerepköröket formálják benned...amint rájössz, hogy a valódi éned túl van ezeken a szerepeken, megszűnik a formálás okozta fájdalom...elkezdesz nem-kommentálni, magyarázatok után kutatni, ki miért akar megint megformálni téged...csak engeded, hogy megtörténjen...ha le kell vinni a szemetet, leviszed, anélkül, hogy bármi eszedbe jutna arről...ha meg kell csinálni a beszámolót, megcsinálod, anélkül, hogy bármit hozzáfűznél...ha el kell menned a postára befizetni a csekket, elmész, befizeted....persze kommentálhasz közben, de minek...minden amit mondhasz, felesleges...a lényeg, a történés..az élet maga...itt és most, minden pillanatban

Shaw61 · 2012 Február 13

Adyashanti szerint "azt álmodod, hogy a spirituális tapasztalataid hatására egyre jobban és jobban leszel, és ettől úgy érzed, hogy tartasz valamerre. A megvilágosodás egészen más. Képzeld el, hogy a kanapén ülve éppen arról beszélsz, hogy még mindig nem jutottál sehova, és még mindig telis-tele vagy kérdésekkel, s akkor hirtelen ráébredsz, hogy ez az egész nem a valóság, csupán álom, amelyet te magad találtál ki. Ez a megvilágosodás. A benned szunnyadó tudatosság nem álmodik. Azt egyedül az elméd teszi. Mindenféle történetet kitalál, mert hinni szeretné, hogy tart valahová. Amikor felébredsz, akkor hirtelen ezt mondod magadnak: Várjunk csak, de hisz ez csak álom. Módosult valóság, virtuális realitás, amelyet az elme folyamatosan újrateremt. Az egész nem igaz, az egész csak egy gondolat. Ha rájössz, hogy ez mind csupán kitaláció, felébredhetsz az elme álmából. Vagyis nem te ébredsz fel, hanem az a valami jeleníti, valósítja meg önmagát benned, amely kezdettől fogva örökké éber. Valójában tehát te magad is ez az örökké tudatos, örökké éber valami vagy".

elke · 2012 Február 15

[HIDE]http://mbti.tarhely.biz/tesztek/teszt_20[/HIDE] elhoztam egy tesztet nekem érdekes volt.

pageUp · 2012 Február 22

Így lenne ?

Tanulságos történet

Így lenne?

Hakuin, a zen mester, egy japán városban élt. Nagy megbecsülésnek örvendett. Sokan keresték fel, hogy meghallgassák spirituális tanítását. Szomszédjának a tizenéves lánya egy nap teherbe esett. Amikor erre fény derült, dühös szülei szidalmazva faggatták az apa kilétéről. A lány végül azt mondta, hogy a gyerek Hakuintól, a zen mestertől származik. A dühöngő szülők erre átrohantak Hakuinhoz, s üvöltözve és vádlóan elmondták, lányuk bevallotta, ő a gyermeke apja. Hakuin csak ennyit mondott: „Így lenne?”
A botránynak híre ment a városban és a környéken. A mester jó híre odalett, ám őt ez nem zavarta. Immár senki sem kereste fel. Nem bánta. Amikor a gyermek megszületett, a lány szülei átvitték Hakuinhoz. „Te vagy az apja, hát tessék, gondoskodj róla!” A mester szeretettel gondoskodott a gyerekről. Egy év múlva a lány szégyenkezve vallotta be szüleinek, hogy a gyermek apja valójában az a fiatalember, aki a hentesüzletben dolgozik. A szülők irulva-pirulva keresték fel Hakuint, hogy kimagyarázkodjanak, és a bocsánatáért esedezzenek. „Borzasztóan sajnáljuk. Azért jöttünk, hogy visszavigyük a gyereket. A lányunk bevallotta, hogy nem ön az apja.” Hakuin mindössze ennyit mondott: „Így lenne?”, és átnyújtotta a csecsemőt.
„Így lenne?” válaszával a mester tökéletesen azonosan reagál hazugságra és igazságra, rossz hírre és jó hírre. Engedi, hogy a pillanat formája – az akár jó, akár rossz – olyan legyen, amilyen, s így ő nem válik az emberi dráma szereplőjévé. Számára csak ez a pillanat létezik, és ez a pillanat úgy van, ahogy van. Az eseményeket tehát nem teszi személyessé. Ő senkinek sem az áldozata. Teljesen egy a történéssel, ezért annak többé már nincs fölötte hatalma. Csak akkor vagy kiszolgáltatva a történésnek, és csak akkor szabja meg a világ, hogy boldog vagy-e vagy boldogtalan, ha ellenállsz annak, ami történik.
A csecsemő szeretetteljes gondoskodást kap. Az ellent nem állás ereje a rosszat jóra fordítja. Hakuin – mindig épp azt téve, amit a jelen pillanat igényel – átnyújtá a csecsemőt, amikor annak jön el az ideje.
Képzeld el röviden, vajon az ego hogyan reagált volna a kibontakozó eseménysor egyes fázisaiban!

Shaw61 · 2012 Február 29

Az ego tulajdonképpen mi magunk vagyunk, a tudatnak az elmével azonosult állapotában való fixációja.

Az, hogy el tudunk képzelni valamit, ami túlmutat az elmén és az egon, azt mutatja, hogy ez az állapot, amelyben jelenleg vagyunk csak átmeneti és előbb vagy utóbb "ki fogunk gyógyulni belőle"!!!

Soma77 · 2012 Március 2

az ego...nem betegség...csak egy "túlélőgép"...amely túl akarja élni önnön megsemmisülését...ami elkerülhetetlenül közelít...minden pillanatban...de ahogy rájössz, hogy nincs semmi, ami valaha is megsemisülhetne benned, a formán kívül...az ego túlélő ösztöne értelmét veszti...és abbahagyja azt, amiért teremtetett...ha az én vagyok nem más, mint a test, a személy, akiről azt hiszed, tudja kicsoda....ne csodálkozz, ha görcsösen ragaszkodik ahhoz, amit ismer...és mindent megtesz annak érdekében, hogy a hitét önnön illúziójában megerősítse...hasztalan próbálkozás...jobb ha most feladod....és csodába illő módon "meggyógyulsz"....most...ebben a pillanatban

szannyasz · 2012 Március 10

Lényegi természeted a belső csend. Mi a belső csend? Az a belső tér vagy tudatosság, amelyben az itt olvasható szavakat észleled, s ahol azok gondolatokká válnak. Ezen tudatosság nélkül nem lenne észlelés, nem lennének gondolatok, nem lenne világ.
Te ez a tudatosság vagy - személynek álcázva.
Amikor elveszíted kapcsolatodat a belső csenddel, elveszíted kapcsolatodat önmagaddal. Amikor elveszíted kapcsolatodat önmagaddal, elveszíted magadat a világban. Önmagad legbelsőbb érzékelése, valódi valód érzékelése, elválaszthatatlan a belső csendtől. Ez az ÉN VAGYOK, aki több a névnél és a formánál.
A külső zaj megfelelője a gondolkodás belső zaja. A külső csend megfelelője a belső csend.
Valahányszor körülvesz egy kis csend, figyelj rá! Ez azt jelenti: csak vedd észre! Szentelj neki figyelmet! A csendre figyelés fölébreszti benned a belső csend dimenzióját, mert csak a belső csenden keresztül ébredhetsz a csend tudatára.
Vedd észre, hogy a téged körülölelő csend megfigyelésének pillanatában nem gondolkozol! Éber vagy, mégsem gondolkozol.
Amikor a csend tudatára ébredsz, azonnal megjelenik a belső csend ébersége. Jelen vagy. Kiléptél az emberiség több ezer éves, kollektív kondicionáltságából, programozottságából.
Nézz egy fára, egy virágra, egy növényre! Hagyd, hogy tudatosságod megpihenjen rajta! Milyen csöndesek! Milyen mozdulatlanok! Milyen mélyen gyökereznek a Létben! Hagyd, hogy a természet csendre tanítson!
Amikor ránézel egy fára, és észleled annak csendjét, te magad is elcsöndesülsz. Nagyon mély szinten azonosulsz vele. Egységet érzel mindennel, amit a belső csendben, és amit azon keresztül észlelsz. A szeretet: érezni a mindennel való egységet.
Hasznos a külső csend, de a belső csend megtalálásához nincs rá szükséged. Még zajban is tudatában lehetsz a zaj mögötti csendnek, annak az űrnek, amiben a zaj megjelenik. Ez a tiszta tudatnak, magának a tudatosságnak a belső tere.
Tudatára ébredhetsz a tudatosságnak: az valamennyi érzékszervi észlelésed, minden gondolkodásod háttere. A tudatosság tudatára ébredés: a belső csend megjelenése.
Bármilyen zavaró zaj ugyanannyit segíthet, mint a csend. Ha felhagysz a zajjal szemben kialakult belső viszolygásoddal, ha hagyod azt olyannak lenni, amilyen, akkor ez az elfogadás is eljuttat a lelki béke birodalmába, ami a belső csend.
Valahányszor mélyen elfogadod a jelen pillanatot olyannak, amilyen - bármilyen formában is mutatkozzék -, nyugodt vagy, lelki békét érzel.
Figyelj a szünetekre! A gondolatok, a beszélgetésben elhangzó szavak közti rövid, néma szakaszokra, a zongora- vagy furulyahangok közötti űrökre, vagy a be- és kilégzés közötti időrésekre!
Amikor figyelsz ezekre az időrésekre, akkor a „valamire" irányított tudatosság helyébe a tiszta tudatosság lép. A tiszta tudatosság forma nélküli dimenziója jelenik meg benned, és átveszi a formával való azonosultság helyét.
Az igazi intelligencia hangtalanul működik. A kreativitást és a problémák megoldását a belső csendben találod meg.
A belső csend tán csupán a zaj és a tartalom hiánya lenne? Nem. Az maga az intelligencia. Az a mögöttes tudatosság, amelyből minden forma keletkezik. És ugyan miként lehetne az más, mint aki te valójában vagy? Az a forma, akinek önmagadat hiszed, ebből a tudatosságból keletkezett, s az tartja azt fenn.
Ez a tudatosság valamennyi galaxisnak és fűszálnak a lényege; minden virágnak, fának, madárnak és valamennyi egyéb formának az esszenciája.
A belső csend az egyetlen dolog ebben a világban, aminek nincs formája. Valójában az nem is „valami", nem egy „dolog", és nem e világból származik.
Amikor belső csendben egy fára vagy egy emberre nézel, akkor vajon ki néz? Nem a személy. Annál több, annál mélyebb valami vagy valaki. Ilyenkor a tudatosság nézi a teremtményét.
A Bibliában azt olvassuk, hogy Isten megteremtette a világot, és látta, hogy az jó. („Isten látta, hogy nagyon jó mindaz, amit alkotott." (Teremtés könyve 1:31) A fordító megj.) Ezt látod, amikor gondolat nélkül, a belső csend állapotából nézel.
Több tudásra van szükséged? Megmenti-e a világot a több információ vagy a gyorsabb számítógépek megalkotása, a több tudományos és intellektuális elemzés? Hát nem inkább bölcsességre van most az emberiségnek szüksége?
De mi a bölcsesség, és hol találjuk azt? A bölcsesség az elcsöndesedés képességéből fakad. Csak nézz, és csak figyelj! Többre nincs is szükség. A belső csendben levés, a nézés és a figyelés, aktiválja a benned lévő, fogalommentes intelligenciát. Hagyd, hogy szavaidat és tetteidet a belső csend irányítsa! (Eckhart Tolle)

Shaw61 · 2012 Március 21

Kisded Buddhák

„Manapság nagyon sok ember világosodik meg. Ha valaki ráébred saját magára, olyan lesz, mint egy kisded Buddha. Ahogy a csecsemő sem tudja még, hogy mit kell tennie a világban, ők sem várhatják el, hogy a megvilágosodás után azonnal feltalálják magukat ebben az új állapotban.<O

</O

A mi társadalmunkban egy frissen megvilágosodott ember reggel hétkor az ébresztőóra csörömpölő zajára ébred, hogy aztán nekivágjon egy újabb munkanapnak. Ez van, meg kell birkózniuk vele. A lényeg az, hogy hagyniuk kell a dolgokat a maguk medrében folyni. Semmi sem homályosítja el jobban a kibontakozó felismerést, mint az, ha megpróbálják erőszakkal kifürkészni.<O

</O

Hihetetlenül nagy tapasztalás ráébredni saját lényünkre, létezésünkre és aztán fokozatosan egyre jobban elmerülni benne” /Adyashanti/

Csí-bor · 2012 Március 26

Shaw61 írta:
Az ego tulajdonképpen mi magunk vagyunk, a tudatnak az elmével azonosult állapotában való fixációja.

Az, hogy el tudunk képzelni valamit, ami túlmutat az elmén és az egon, azt mutatja, hogy ez az állapot, amelyben jelenleg vagyunk csak átmeneti és előbb vagy utóbb "ki fogunk gyógyulni belőle"!!!

igen az egó te vagy teljes képedben hisz tudva tudod a dolgokat és mégis HAMISSÁG jön a szájadból állandóan, tudom a miérteket remélem te-is tudod, az URALÁS mindenki és minden felett alatt, nem tudsz meg-ki-gyógyulni belőle, hisz magadat nem ÁRULOD EL a késztetéseidet miért vagy ily cselekvésben, nyilt színre adnád, ha igen nem lenne már szükséged az EGODRA, de sajna ebben tudsz éledni csak....?kiss:idea:

Csí-bor · 2012 Március 26

elke írta:
és fény

a fény nem rezgés, mérd a szentjános bogár fényében a rezgéstkiss

Shaw61 · 2012 Március 26

Csí-bor írta:
igen az egó te vagy teljes képedben hisz tudva tudod a dolgokat és mégis HAMISSÁG jön a szájadból állandóan, tudom a miérteket remélem te-is tudod, az URALÁS mindenki és minden felett alatt, nem tudsz meg-ki-gyógyulni belőle, hisz magadat nem ÁRULOD EL a késztetéseidet miért vagy ily cselekvésben, nyilt színre adnád, ha igen nem lenne már szükséged az EGODRA, de sajna ebben tudsz éledni csak....?kiss:idea:

Szia Ionon! Nevet ugyan változtathatsz, de stlílust az nehezen!!!

Csí-bor · 2012 Március 26

Shaw61 írta:
Szia Ionon! Nevet ugyan változtathatsz, de stlílust az nehezen!!!

nem is volt-na szándékomban, de te mért uralod az egot mások felettkiss

Soma77 · 2012 Március 26

Egy egyetemi professzor meglátogatott egy híres Zen mestert. Míg a mester csendben felszolgálta a teát, a professzor a Zenrõl beszélt. A mester teletöltötte a látogató csészéjét, majd folytatta tovább az öntést. A professzor nézte a kifolyó teát, nem tudta vissza tartani magát, és így szólt, "Ez tele van! Ne öntsön többet bele!"
"Te hasonlatos vagy a csészéhez," válaszolt a mester, "Hogy tudnám megmutatni mi a Zen, amíg ki nem ürítetted a csészédet?"

most · 2012 Március 27

Soma77 írta:
...akkor is éreznél...ha már Tollét hoztad föl példának, valamelyik videoján arról beszélt, amikor pár éve rövid egymásutánban meghaltak a szülei...azt mondta, hogy amikor ott állt a temetésen, és hallotta apja koporsójának koppanását a gödör alján, végtelen fájdalmat és bánatot érzett...de ennek hátterében ott volt a béke érzése, amelyről mindig beszél...az a béke, ami abból adódik, hogy nem azonosítod magad az érzéssel, hanem tudod, hogy csak egy érzés...ahogy jön, úgy majd el is fog múlni, mikor itt az ideje...nehezen tudom elképzelni, hogy ne gyászolta volna meg a szüleit, vagy sírt volna, ha úgy hozta a pillanat...csak ahogy megéled az érzéseket, az nem mindegy...hogy magával ragad-e az érzelem-hullám, és teljesen azonosulsz-e vele, vagy meg tudod tartani a két lépés távolságot...az érzés, és te közted...ami végsősoron persze nem te, meg az érzés, hanem a te érzésed, amelynek tudatában vagy.

...továbbra is azt gondolom, elkerülni a fájdalmat nem fogod tudni, csak a megélés mikéntjét megváltoztatni...ha mindig azt lesed, mikor fordul be a következő fájdalom a sarkon, az egy örökkévaló szorongássá változtatja az életedet...szó szerint várod, hogy jöjjön...persze tagadás formájában...fogadd el, hogy ha kell, majd jönni fog...és ha itt lesz, akkor bölcsen fogod kezelni...én így próbálok hozzáállni a dolgokhoz, és működik...kiss

az ego érzései sokkal intenzívebbek és időben is tovább tartanak...

az intenzitás-ról kb mint a megelégedés vagy a szebb lett volna úgy... azért ezt nem nevezném fájdalomnak
az időt pedig, mint kis gyermek egyik gondolat hozza az egyik érzést másik a másikat ugye emlékszel...

most · 2012 Március 27

hannah22 írta:
Köszönet ezért a hsz-ért....
kiss

Valahogy, valamikor összeállt egy kép(érzés,gondolat,cselekvés)bennem....
Egy dolgot tehetünk: az általunk már megélt, megértett, feldolgozott, feloldott jelenség, történés, esemény arra hivatott, hogy annak esszenciáját (talán ez a legjobb szó) átadjuk, kiadjuk másoknak, elengedjük mások felé....
És, ha csak egy embert megérint, egy iciri-picirit felemel, vagy csak egy pillanatra megláttatja a kiút, a tovább lehetőségét ... kiss no name..... máris megtettük, amit a belsőnk diktált..... a legtöbb, mit tehetünk!!!!

Egyszer egy előadás végén odakeveredtem egy ismeretlen hölgy mellé, egy szót sem szóltam csak hallgattam, fogtam a kezét, miközben belőle sírva áradt a sok kimondatlan szó....
Azóta, ha találkozom vele, repdes az örömtől és hálásan köszöni, amit vele tettem...... Alhangon semmit nem tettemkiss...a hallgatáson kívül...

h

a legtöbb, mit tehetünk!!!! és kötelességünk... önmagunk vagyunk és megengedjük h önmaguk legyenek...

most · 2012 Március 27

evapatocs írta:
Drága Soma!
Ezt értem,de a felemelkedésben gátló tényező lehet a ragaszkodásunk (nem kórosan)?

a barátomtól kaptam ...szeretem azt a takarót ...

ha magammal viszem felesleges terhet vállalok h a szeretett dolog s vele a szeretett érzés ..velem legyen, ekkor már ragaszkodom, ragaszkodásom felesleges energiát igényel ami szokásommá majd függésé válik végül képzelheted mennyi dolgot kell magammal cipelnem.... ugye látod kiss

most · 2012 Március 27

Shaw61 írta:
hannah22 írta:

Ez így ebben a formában nem áll meg!

Már a felismeréssel is gond van, mert minden hozzánk eljutó információ a körölüttünk lévő mentális, gondolati felhőn átszűrődve teljesen személyes színezetet kap, és így már lehet, hogy így eltorzulva teljesen mást jelent, mint amire eredetileg szánták.

Na de fogjuk fel úgy, hogy tiszta a felismerésünk és ekkor jönne az alkalmazás.

Ha alkalmazás jön, az csakis az egóból fakadhat, csak az ego áll reaktív kapcsolatban a mindenséggel.
Ha az ego nem akarja alkalmazni a felismerést, akkor az csakis a lustaságával vagy negatív önértékelésével lehet kapcsolatban. Ha alkalmazza, akkor pedig eltorzítja az egészet!

Így aztán nem is tudom, hogy mi a jobb!

A spirituális tanítások arra tanítanak, hogy egyre áttetszőbb légy, hogy a benned lévő tiszta fény minél szebben átszűrődjön rajtad.

Ez pedig csakis a nemcselekvés révén valósulhat meg.
A nem cselekvés pedig ugyebár nem alkalmazás.

Mégis történhet cselekvés, azonban azt már nem te teszed (alklamazod), hanem az egyetemes intelligencia cselekszik általad.

Ahhoz pedig neked (mármint egoként) semmi közöd!!!!

Kattints a kibontásához...

az is nem cselekés h azt teszed amit kell ...nem állsz ellent
nem alkalmazás de igen ...tudatosan vállalt tett...
(holle anyó meséje emlékszel almafára... megérett az idő )
eszel ha enni kell ....vetsz ha vetni jó az idő
az h egyre áttetszőbb légy ... egyre kevesebb energiát pazarolsz
az élettel szemben állásra...

most · 2012 Március 27

Shaw61 írta:
„Manapság nagyon sok ember világosodik meg. Ha valaki ráébred saját magára, olyan lesz, mint egy kisded Buddha. Ahogy a csecsemő sem tudja még, hogy mit kell tennie a világban, ők sem várhatják el, hogy a megvilágosodás után azonnal feltalálják magukat ebben az új állapotban.<O</O
A mi társadalmunkban egy frissen megvilágosodott ember reggel hétkor az ébresztőóra csörömpölő zajára ébred, hogy aztán nekivágjon egy újabb munkanapnak. Ez van, meg kell birkózniuk vele. A lényeg az, hogy hagyniuk kell a dolgokat a maguk medrében folyni. Semmi sem homályosítja el jobban a kibontakozó felismerést, mint az, ha megpróbálják erőszakkal kifürkészni.<O</O
Hihetetlenül nagy tapasztalás ráébredni saját lényünkre, létezésünkre és aztán fokozatosan egyre jobban elmerülni benne” /Adyashanti/

"A lényeg az, hogy hagyniuk kell a dolgokat a maguk medrében folyni."
h nem mondanám sztem itt igen is látszik... h a számtalan tevés amit eddig tettünk hova juttatta a bolygót... tudatos emberekre van szükség akik önmagukon is képesek túl látni ... minden élőért
legjobb tudásukkal ... van egy kis dolgunk...mondjuk úgy bolygónyi

Shaw61 · 2012 Március 28

most írta:
"A lényeg az, hogy hagyniuk kell a dolgokat a maguk medrében folyni."
h nem mondanám sztem itt igen is látszik... h a számtalan tevés amit eddig tettünk hova juttatta a bolygót... tudatos emberekre van szükség akik önmagukon is képesek túl látni ... minden élőért
legjobb tudásukkal ... van egy kis dolgunk...mondjuk úgy bolygónyi

oNotShowComments/> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w

unctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w

oNotPromoteQF/> <w:LidThemeOther>HU</w:LidThemeOther> <w:LidThemeAsian>X-NONE</w:LidThemeAsian> <w:LidThemeComplexScript>X-NONE</w:LidThemeComplexScript> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w

ontGrowAutofit/> <w:SplitPgBreakAndParaMark/> <w

ontVertAlignCellWithSp/> <w

ontBreakConstrainedForcedTables/> <w

ontVertAlignInTxbx/> <w:Word11KerningPairs/> <w:CachedColBalance/> </w:Compatibility> <m:mathPr> <m:mathFont m:val="Cambria Math"/> <m:brkBin m:val="before"/> <m:brkBinSub m:val="--"/> <m:smallFrac m:val="off"/> <m:dispDef/> <m:lMargin m:val="0"/> <m:rMargin m:val="0"/> <m:defJc m:val="centerGroup"/> <m:wrapIndent m:val="1440"/> <m:intLim m:val="subSup"/> <m:naryLim m:val="undOvr"/> </m:mathPr></w:WordDocument> </xml><![endif]--><style> <!-- /* Font Definitions */ @font-face {font-family:"Cambria Math"; panose-1:2 4 5 3 5 4 6 3 2 4; mso-font-charset:1; mso-generic-font-family:roman; mso-font-format

ther; mso-font-pitch:variable; mso-font-signature:0 0 0 0 0 0;} @font-face {font-family:Calibri; panose-1:2 15 5 2 2 2 4 3 2 4; mso-font-charset:238; mso-generic-font-family:swiss; mso-font-pitch:variable; mso-font-signature:-1610611985 1073750139 0 0 159 0;} /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-unhide:no; mso-style-qformat:yes; mso-style-parent:""; margin-top:0cm; margin-right:0cm; margin-bottom:10.0pt; margin-left:0cm; line-height:115%; mso-pagination:widow-orphan; font-size:11.0pt; font-family:"Calibri","sans-serif"; mso-ascii-font-family:Calibri; mso-ascii-theme-font:minor-latin; mso-fareast-font-family:Calibri; mso-fareast-theme-font:minor-latin; mso-hansi-font-family:Calibri; mso-hansi-theme-font:minor-latin; mso-bidi-font-family:"Times New Roman"; mso-bidi-theme-font:minor-bidi; mso-fareast-language:EN-US;} .MsoChpDefault {mso-style-type:export-only; mso-default-props:yes; mso-ascii-font-family:Calibri; mso-ascii-theme-font:minor-latin; mso-fareast-font-family:Calibri; mso-fareast-theme-font:minor-latin; mso-hansi-font-family:Calibri; mso-hansi-theme-font:minor-latin; mso-bidi-font-family:"Times New Roman"; mso-bidi-theme-font:minor-bidi; mso-fareast-language:EN-US;} .MsoPapDefault {mso-style-type:export-only; margin-bottom:10.0pt; line-height:115%;} @page WordSection1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.WordSection1 {page:WordSection1;} --> </style>[FONT=&quot]„A szabadság, a megvilágosodás arról szól, hogy teljesen alárendelődünk a pillanatnak. Ilyen egyszerű. A megvilágosodás nem más, mint a jelennel, a meglévő dolgokkal szembeni ellenállás tökéletes hiánya. Ennyi az egész. Hiszen mi is adna több szabadságot az erőfeszítés megszűnésénél? Ahhoz azonban, hogy képesek legyünk feladni a küzdelmet meg kell válnunk az énképünktől, nézeteinktől, az elméleteinktől. A spirituális beállítottságú emberek általában készek feladni önazonosságukat és szerepeiket, elméleteikhez és világnézetükhöz viszont annál jobban ragaszkodnak. Pedig a fénybe nem viheted magaddal ezeket sem, mert ott nincsenek nézőpontok, nincsenek tervek. Nincsenek elvárások se a világgal, se magaddal, se másokkal szemben. Amikor a tudat kiszabadítja magát az énről, az életről, vagy a többi emberről kialakított elképzeléseiből, ha felad minden elvárást, akkor csak az Igazság marad.” /Adyashanti/
[/FONT]

Bonaona · 2012 Március 29

"Ami már mögötted van, és ami még előtted áll, apróság ahhoz képest, ami benned rejlik."
Sandy Gallagher

Fölébredés az Ego álmából

Állandó Tag

Állandó Tag

elke

Vendég

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Kitiltott (BANned)

Kitiltott (BANned)

Állandó Tag

Kitiltott (BANned)

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag