Élet és tudomány

zsuzsanna03

Állandó Tag
Állandó Tag
Élelmiszer-szinergia

pc.png


Bizonyos élelmiszerek, főként egyes zöldségek és gyümölcsök önmagukban is jótékonyan hatnak egészségünkre, de egy másik élelmiszerrel párosítva ez a hatás felerősödik - így foglalható össze az élelmiszer-szinergia elmélet lényege.
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/12936941

Az elmúlt évtizedben sok minden kiderült az élelmiszerek kölcsönhatásáról, és ez a tudás az egészségmegőrzésnek egy viszonylag olcsó és egyszerűen alkalmazható eszköze lehet.
Tíz évvel ezelőtt például alig lehetett hallani a növényekben található, speciális védőhatást kifejtő vegyületekről (fitokemikáliákról), például a likopinról, az antociánokról vagy a pterosztilbénről, de egy évtized alatt komoly előrelépés történt ezen a téren - olvasható a WebMD szakportálon.
[url]http://www.webmd.com/food-recipes/features/food-synergy-nutrients-that-work-better-together



A paradicsom avokádóval vagy brokkolival "szuperélelmiszer"

1011088.large.jpg



[/URL]Az ételek egymást erősítő hatását vizsgáló kutatásokból kiderült, hogy remek párosítás például a paradicsom és az avokádó.
A paradicsomban nagy mennyiségben található likopin felszívódásához zsírsavakra is szükség van, amelyeknek kiváló forrása az avokádó (fejenként negyed avokádót számoljunk).
A likopin azért nagyon fontos, mert igen erős antioxidánsként képes semlegesíteni a káros szabadgyököket, és hatékony lehet bizonyos daganattípusok megelőzésében.

A paradicsomot az avokádón kívül brokkolival is érdemes együtt fogyasztani.
A paradicsomhoz hasonlóan a brokkoli is kiváló rákellenes élelmiszer, a paradicsommal "karöltve" azonban igazi szuperélelmiszert alkot - főként férfiaknak javasolt a prosztatarák megelőzésére.
http://www.sciencedaily.com/releases/2007/01/070115215454.htm


A spenót-, kel-, mángoldlevelet érdemes citrommal meglocsolni

goji-bogyos-turmix-fodros-kellel.jpg



A leveles zöldségeket, például a spenótot, fodros kelt vagy mángoldot citromlével célszerű meglocsolni: ezzel nem csak pikáns ízt kapnak, hanem gazdag tápanyagforrássá is válnak.
A citrom leve elősegíti a leveles zöldségekben lévő vas felszívódását, és erősíti az immunrendszert.
A fűszereket is érdemes kombinálni: a kurkuma diabétesz-ellenes hatását például felerősíti a feketebors azáltal, hogy növeli a kurkumában található kurkumin hasznosulását.
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/9619120



Almát szőlővel, grillezett húst rozmaringgal




can-stock-photo_csp9048543.jpg

Lehetőség szerint ne magában együnk almát, hanem majszoljunk hozzá pár szem piros szőlőt is - ajánlják a szakemberek.
Az almában található kvercetin nevű flavonoid a légzőszervi betegségek megelőzésében segít, de a memóriára is jótékonyan hat.
Ha ez párosul a piros szőlőben lévő katekin nevű flavonoiddal, akkor együtt gátolják a vérrögképződést, és a szívet is erősítik.
Katekin található a vörösborban, a csokoládéban és a zöld teában is, így a szőlő helyett ezek is fogyaszthatók az alma mellé.




grillezes1.jpg



A grillezett húsok kedvelői egy kutatás szerint ellensúlyozhatják a grillezéskor esetlegesen képződő káros karcinogének hatását azzal, ha a húst rozmaringgal fűszerezik.
A kutatás szerint a rozmaring gátolja a sülő húsban a rákkeltő anyagok képződését.
http://www.sciencedaily.com/releases/2008/05/080521184129.htm

Ha valaki szeretne még többet tenni az szíve egészségéért, hús helyett fogyasszon tengeri halat, és fűszerezze fokhagymával.
A fokhagyma és a hal együtt csökkenti a koleszterinszintet, és gátolja a "rossz" (LDL) koleszterin képződését.

..
 

zsuzsanna03

Állandó Tag
Állandó Tag
Unokáink (se) fogják látni ?!

Műholdképek és fogpótlás

Az űrkutatás felől induló technológia-átadás megszokott dolog, de ritkán hallunk fogászati célú alkalmazásról.

A Francia Űrügynökség (CNES) negyedévente megjelenő színes magazinjának nyári számában épp egy ilyenről számoltak be.
A CNES két mérnöke rendes körülmények közt a francia SPOT és Pléiades távérzékelő mesterséges holdak képalkotásával, térhatású űrfelvételek előállításával foglalkozik.
Ők kapcsolódtak be egy olyan programba, amely a 21. század követelményeinek megfelelően modernizálni szeretné
a fogpótlások készítését.



show.php

Jean-Marc Delvit és Gwendoline Blanchet műholdmakettekkel.
(Kép: CNES)




A fogpótlások, hidak, koronák készítésének hagyományos és időigényes módja a lenyomat vétele, minta készítése, majd a próba, igazítás, s végül a tényleges pótlás legyártása és beillesztése.
Modern technológiával azonban mindez egyszerűsíthető és gyorsítható lenne.

Ebből az alapelképzelésből fejlődött ki az a módszer, amely a szájban is elférő, két apró kamerából álló leképező rendszert használ.
A hiány helyéről több szögben készített sztereofelvételek alapján a 3D képalkotás számítógépes módszerével megalkotható a szükséges fogpótlás térbeli modellje.
Nincs szükség a hagyományos öntőmintára, és a végeredmény is pontosabb lesz.

A műholdas képalkotáson edződött szakemberek számára a programhoz használt algoritmus kifejlesztése csak az általuk használt eljárás egy speciális alkalmazása volt – ezúttal nem digitális terepmodellt készítettek műholdas távérzékeléssel, hanem műfogak modelljét miniatűr kamerák képeiből.
A CNES szakemberei korábban már részt vettek a technológiának az űrrobotika területére való átültetésébe, de ezúttal egy teljesen távoli területre merészkedtek – ugyancsak sikerrel.


Forrás: CNES Magazine 54. szám, 2012. július
http://www.cnes-multimedia.fr/<WBR>cnesmag/interactif/index54.<WBR>html


urvilag.hu/uj_eszkozok_es_anyagok/20120827
 

yeti108

Állandó Tag
Állandó Tag
Tudom, hogy nem egészen idevág, de hátha tudjátok. Állítólag a citrom lúgosít. Mit lúgosít, mi a kémiája és ki mérte ki és hogyan? Ezzel az egész lúgosítás-mizériával kapcsolatban vannak fenntartásaim....
 

Umaksuman

Állandó Tag
Állandó Tag
Tudom, hogy nem egészen idevág, de hátha tudjátok. Állítólag a citrom lúgosít. Mit lúgosít, mi a kémiája és ki mérte ki és hogyan? Ezzel az egész lúgosítás-mizériával kapcsolatban vannak fenntartásaim....
Ha tényleg lúgosit, akkor legfeljebb a vizeletet. (Ha az embernek trippere van, ez sem elhanyagolható eredmény:).) A többi testfolyadék meglehetősen szoros szabályozás alatt van, pl. a vér pH-jában már egész kis eltérés komoly rosszullétet, eszméletvesztést okoz.
A kémiájához szerintem annak lehet köze, hogy a táplálék lebontásakor keletkező végtermékek némelyike sav vagy lúg is lehet.
Ha arról találsz valami adatot, hogy ki mérte és hogyan, az engem is érdekelne.
A fenntartásaid pedig szerintem teljesen indokoltak.:)
 

zsuzsanna03

Állandó Tag
Állandó Tag
Lúgosítás - tények és tévhitek

Kicsit utánanéztem a témának, (ezt egyébként melegen ajánlanám Neked is!) rövid időn belül elképesztő mennyiségű ostobaságot találtam.
Az egész lúgosítási dili indító rugója ugyanaz, mint számtalan ránk erőszakolt "beregségé" - ez pedig
a gátlástalan piac és profit szerzés.

Hazánkban nagyon sokan (a tévhittel ellentétben) lúgos állapotban vannak, akiknél árt a lúgosítás.

Ha változatosan táplálkozol, kerülöd a túlzásokat, na meg a szervezetedet károsító akármiket,
és persze nem áll le a veseműködésed, semmi tennivalód nincs, szervezeted a végletekig képes elmenni abbéli igyekezetében, hogy a megfelelő egyensúlyt fenntartsa.

Némi kémiai "alapképzés:
A savasság - lúgosság (kémhatás) mérésének alapja az, hogy a vízmolekulák közül mindíg akad néhány olyan hidrogénion (H+), amely leszakadt egy vízmolekuláról és azonnal hozzá is tapad egy másik vízmolekulához oxóniumiont (H3O+) képezve.
Minden 500 millió vízmolakulából egy ilyen akad.
Ebben az esetben a hidrogénion (H+), vagyis az oxóniumion (H3O+) koncentráció 10-7 mol/dm3 vagy egyszerűbben kifejezve a desztillált víz pH értéke 7.
Ha valamilyen anyag oldata eltolja ezt az egyensúlyi állapotot 7-nél kisebb érték felé, akkor több lesz a hidrogénion (H+), vagyis az oxóniumion (H3O+) koncentráció, tehát savasabb lesz az oldat.
Hiszen a kisebb negatív érték nagyobb koncentrációt jelent.
Mivel 10-es alapú logaritmikus skáláról van szó, minden egyes érték az előző 10-szeresét jelenti. (Vagyis pl. a 6-os pH értékű esővíznél az 5-ös pH értékű szódavízben tízszer nagyobb a hidrogénion (H+), vagyis az oxóniumiont (H3O+) koncentráció, tízszer savasabb.
Értelemszerűen, ha a "másik irányba" - 7-nél nagyobb érték felé - tolódik el az egyensúly, akkor a megnövekvő hidroxidion (OH-) koncentráció miatt, a hidrogénion (H+), vagyis az oxóniumiont (H3O+) koncentráció kisebb lesz, amit a nagyobb negatív érték jelez.

Tehát:
- a 7-es pH érték a semleges oldatot jelzi
- a 7-nél kisebb értékek savasak, (minél kisebb a szám annál erősebben)
- a 7-nél nagyobb értékek lúgosak (minél nagyobb a szám annál erősebben - maximum 14 lehet)

A dolog "biológiai háttere"

A szervezet nagyon bonyolult, de precízen összehangolt rendszer, ami számtalan "automatikát" tartalmaz a különböző paraméterek megfelelő határok között tartására.
Nem csak a vércukrot, a hormonszinteket, hanem pl. a pH-t is szigorú tűréshatárok között tartja.
Ugyanakkor nem beszélhetünk a "szervezet pH-járól", mert az mindenütt más és más.

Nézzünk néhány jellemző pH értéket a szervezetben:

- nyál 7,2 (nagyon enyhén lúgos)
- gyomor 1,5 (nagyon erősen savas!)
- hasnyálmirigy 7,5 - 8,1 (kissé lúgos)
- vér 7,38 - 7,42 (kissé lúgos, valamennyire eltér az artériás és a vénás vér)
- bőr 5,5 (ezt szokták "bőrsemlegesnek" nevezni, de valójában kissé savas)

A fentiekből is látszik, hogy a szervezet lúgosságáról vagy savasságáról, "úgy általában", nincs értelme beszélni.
(A lúgosítás azt jelentené, hogy eltoljuk mindenütt a pH-t a lúgosabb felé, mondjuk 0,2 pH értékkel?
Vagyis a nyálat 7-re /semleges/ a gyomrot 1,7-re /még így is erősen savas/, stb. állítjuk be?)

Nézzük a lúgosító élelmiszerek hatását (illetve hatástalanságát).

A fentiekből is jól látszik, hogy a szervezet legsavasabb része a gyomor.
A fehérjebontó enzim, a pepszin működéséhez nagyon savas környezet kell.
(Amikor a gyomortartalom a vékonybélbe ér, a bélnedv semlegesíti ezt.)

A szervezetbe bejutó táplálék (és egyebek) tehát rögtön egy durván savas közegbe kerülnek, ezért a táplálék pH-jának a gyomortartalomra szinte semmi hatása nincs. (Csak durván lúgos anyagokkal /pl. szóda-bikarbóna, lúgkő vagyis NaOH azért nem ajánlott!/ csökkenthető kissé ez a savas kémhatás, de ezt (szerencsére!) a gyomornedvek nagyon hamar visszaállítják a "normális" 1,5-ös értékre.

Hacsak valakinek nem áll le a veseműködése, a vér kémhatása egy nagyon szűk tartományban marad.
(Ha a vér kémhatása 7,3-ra csökken, az már halálos lehet!)

A bevitt táplálék megváltoztathatja a vizelet kémhatását, de mást nem nagyon.
Hiszen pont a vizeletkiválasztással tartja a szervezet a vér pH-ját az említett 7,38 - 7,42 (kissé lúgos) tartományban.

Ne hagyjuk, hogy bármit megetessenek velünk!

A pH csodákról, lúgosító kúrákról írottakban érdemes odafigyelni arra, hogy milyen lekesen ecsetelik egyes élelmiszerek pl. húsok vagy a kenyér kémhatásáról, pedig a pH-nak csak vizes oldatokban van értelme.
Jellemző az is, hogy a lúgosítást olyan "nyavalyákra" ajánlják, mint pl. elhízás, fejfájás, fáradékonyság, amelyeknek elég jelentős a pszichoszomatikus komponense.
Mondjuk tüdőgyulladás esetén azért mégis inkább az antibiotikumoknál maradnak.

Nem árt, ha az ember rendelkezik némi kémiai (és egyéb természettudományos) ismerettel is, akkor kevésbé etethetik meg a lúgosító (vagy egyéb) "csodákkal".

Némi kémiai ismerettel legalább az olyan gyöngyszemeket kiszűrheti az ember, hogy a citromsav lúgosít.
Mert bizony ilyet is állítanak egyesek.)



Ha gondok vannak, nem a fittness és ezoterikás oldalakon kell keresni a megoldást, hanem azt a
betegséget megállapítani és VALÓDI gyógyszerekkel, terápiákkal GYÓGYÍTANI, ami az okot szünteti meg.

Nos, a gyógyszer (? ) gyártó mammut cégeknek nem célja az okokat megszüntetni.
Ők gátlástalanul gyártják az okokat, céljuk az, hogy születéstől halálig függővé tegye az embereket.


Néhány hasznos link:
A sav-bázis-egyensúly és a táplálkozás
http://www.vitalitas.hu/olvasosarok/online/komplementerm/2001/3/sav.htm

LÚGOSÍTÁS - SAVASODÁS, SAV - LÚG pH EGYENSÚLY,
SAVAS - LÚGOS ÉTELEK
http://egeszsegsuli.ewk.hu/lugositas-savasodas

pH mérés egyszerűen
Profi titkok a pH mérésről nem csak kezdőknek...
http://phmeres.shp.hu/hpc/web.php?azonosito=phmeres&oldalkod=sav_bazis_egyensuly_RHsO
 

Bihar

Kitiltott (BANned)
Szerezz be Yeti-őrgeróf uram egy adag pH-papírt. Mérd le ezzel, hogy mennyire lúgos, vagy savas ezésez..a levestől az almáig és a vízig, mellyet iszol vagy a sőrig, borig...megfogsz lepődni.
Az üzletben ne vegyél csak olyan"ásványvizet" amelyiknek a pH-ja kb 7,o...A pesti csapvízé például 7,2 szokott lenni. Vigyázz a szörpök és más ízesített löttyök igen keményen savasak! Ismerek ollyan "ásványvizet" (ásványvíz a fenét, csalás ez) melynek a pH-ja viszont 8,2 tehát jó lúgos..
Zsuzsanna ajánlását fogadd meg és olvass a témáról!
Nepálban a buddhistáknak még a papucstalpa is lúgos, ez lehet a baj!!
 

yeti108

Állandó Tag
Állandó Tag
Én is találtam olyat (lásd Testkontroll) , hogy a (kevés, gyengén lúgos) nyál közömbösíti a (sok, erősen savas ) gyomornedvet. Meg ezek a Basica porok! Azok tényleg semlegesítik a gyomornedvet, de csak azt, ráadásul az emésztés is rossz lesz tőle...
Olvastam olyat is, már nem tudom melyik testnedvről, hogy enyhén savas, pH8..... tényleg qrva enyhe sav.....
 

Bihar

Kitiltott (BANned)
A közömbös kémhatás pH-ja 7,0, a savas tartomány ettől lejjebb van a lúgos feljebb. Devecserben pl a vörösiszap pH-ja elérte a 13-at is, mint hallottam. Ez már égési sérüléseket okoz.
 

ezokri

Állandó Tag
Állandó Tag
Gribbin, John
Az idő születése


b9789637803734.jpg


Korunk egyik nagy tudományos talányának történetét tartja a kezében az Olvasó: a világegyetem korának titkát és a rejtély megoldását. A XIX. században a csillagászok, a geológusok és az evolúció kutatói először vetették fel, hogy - a Biblia tanításával ellentétben - a Föld és a Nap (legalább) néhány millió éves. A XX. század elején sok csillagász már hallgatólagosan azt tételezte fel, hogy a világegyetem végtelenül öreg. Az 1920-as években Edwin Hubble felfedezte a világegyetem tágulását. Ezt Einstein általános relativitáselméletével összevetve arra a következtetésre jutottak, hogy a Világegyetem történetének kellett, hogy legyen egy kezdőpontja - az Ősrobbanás.
Hubble korai méréseit szóról szóra elfogadva azonban az derült ki, hogy a világegyetem fiatalabb, mint a Föld. Úgy tűnt, hogy Walter Baade az 1950-es évek elején fel tudta oldani ezt az ellentmondást, kimutatta ugyanis, hogy a világegyetem kétszer olyan nagy és kétszer olyan öreg, mint ahogy azt azelőtt feltételezték. Amikor azonban a csillagászok kezdték megérteni a csillagok működését, kiderült, hogy egyes csillagok öregebbek, mint maga az egész világegyetem. A csillagászat tudománya súlyos válságba került. Az 1970-es és 1980-as években nemcsak a munka, hanem a vita is folytatódott. A szakma nagy reményeket fűzött a Hubble-űrtávcsőhöz (HST). A HST mérései azonban 1994-95-ben szertefoszlatták ezt a reményt, ugyanis úgy tűnt, hogy a viszonylag fiatal világegyetem képét támasztják alá. A HST mérései világszerte arra késztették a csillagászokat, hogy újult erővel keressék a titok nyitját. A Sussex Egyetemen (Nagy-Britannia) John Gribbin és munkatársai új módszert dolgoztak ki a Hubble-állandó egyértelmű és pontos mérésére.
1997 közepén sikerült az áttörés. A HST adatait felhasználva sikerült bebizonyítani, hogy a világegyetem valóban öregebb, mint a benne található csillagok.
Az idő születése a hamis nyomok és zsákutcák félhomályos útvesztőjében az igazság felé araszolás hiteles története, amelyet az a ragyogó tehetségű tudományos író beszél el, aki kutató csillagászként maga is részese volt a döntő ütközetnek.




http://hu.scribd.com/doc/97111852/Gribbin-John-Az-Ido-Szuletese
 

zsuzsanna03

Állandó Tag
Állandó Tag
Ködszivárvány

*
*
A San Franciscó-i Twin Peaksben készült fotón látható különleges jelenség, az úgynevezett ködív a szivárványhoz hasonlóan alakul ki, ám sokkal halványabb színekkel tűnik elő.

Fog bow
http://en.wikipedia.org/wiki/Fog_bow



656px-360_degrees_fogbow.jpg


*

20101010-35567_g1-1024x768.jpg


A szivárvánnyal ellentétben a ködívekhez az esőcseppeknél jóval kisebb, mikroszkopikus (ezredmilliméteres mérettartományba eső) cseppek szükségesek.
A napsugarak bejutnak az apró vízcseppekbe, és visszatükröződnek, akárcsak a szivárvány esetében.
Az apró cseppméret miatt nem tudnak a szivárványnál megszokott, élénk színekre bomlani, így a jelenség sokkal halványabb.
Az interferencia következtében pedig előfordul, hogy egy íven belül több kisebb ív is látható.

Ködívek (fogbow) -régebbi felvételeken:


fog_over_tundra_desktop_wallpaper_31361.jpg - fogbow.jpg - fogbow_zinkova.jpg Tundra-Szibéria,Oregon,California


Ködíveket nemcsak közvetlen napfényben, hanem holdfényes éjszakákon, sőt mesterséges fényforrásoknak köszönhetően is megpillanthatunk.
Ha ködívet szeretnénk fotózni, kora hajnalban vagy kora este, frissen leereszkedett ködben érdemes elindulni, amikor még elég aprók a páracseppek, mert egy idő elteltével összekapcsolódva "meghíznak".



Az origo.hu/tudomany cikke nyomán.
</BEVEZETO>
 

zsuzsanna03

Állandó Tag
Állandó Tag
Gyógyszer szedőknek: Vigyázat a citrusfélékkel !

Grapefruits_may_cause_overdose_118410001_20121127065823_320_240.JPG


xA grapefruit és egyes gyógyszerek közötti, esetlegesen veszélyessé váló kölcsönhatásra hívják fel a figyelmet kanadai kutatók a Canadian Medical Association Journal című orvosi folyóiratban.
A grapefruitlé nagyobb mennyiségű fogyasztása egyes gyógyszerek túladagolását okozhatja, mert gátolja a gyógyszerek lebontásában elsőrendűen fontos folyamatokat a bélrendszerben és a májban.


A kanadai Lawson Egészségügyi Kutatóintézet munkatársai – akik elsőként azonosították a kapcsolatot a grapefruitlé és egyes gyógyszerek hatása között – arra hívják fel a figyelmet, hogy míg 2008-ban 17 gyógyszerről volt ismert a kölcsönhatás, addig ma már 43 szerről tudják ezt.
A gyógyszerek között különböző állapotok kezelésére szolgáló készítmények vannak, például vérnyomáscsökkentők, rákgyógyszer, koleszterinszint-csökkentő sztatinok és a szervátültetés után a kilökődés megelőzésére adott immunszupresszánsok.

A grapefruit leve furanokumarin-vegyületeket tartalmaz, amelyek gátolják az úgynevezett citokróm enzimrendszer működését.
Ezek az enzimek bontják le a szervezetben a gyógyszereket, ezért gátlásuk következtében több gyógyszer éli túl az emésztőrendszert, mint amennyit testünk kezelni képes.
A felodipin hatóanyagú vérnyomáscsökkentő szernek például háromszor nagyobb volt a mért vérszintje, miután a páciensek egy pohár grapefruitlevet ittak, mint amikor egy pohár vizet ittak.



how-grapefruit-juice-affects-some-medications.jpg


Az így kialakuló véletlen túladagolás miatt
i mellékhatások jellege attól függ, hogy milyen gyógyszerről van szó, de köztük lehet a gyomorvérzés, a szívritmuszavar, a vesekárosodás és a hirtelen halál is.

"Egy tabletta egy pohár grapefruitlével bevéve olyan lehet, mintha 5-10 tablettát vettek volna be egy pohár vízzel. Akaratlanul felmehet valaki a terápiás szintről a mérgezés szintjére csupán azzal, hogy grapefruitlevet fogyaszt"
– idézte David Baileyt, a kutatók egyikét a BBC hírszolgálata.

A grapefruithoz hasonló hatása van néhány más citrusfélének is, például a lime-nak, vagy a Sevilla narancsnak.


index.hu/tudomany/egeszseg

***

http://m.medicaldaily.com/articles/9160/20120222/fda-grapefruit-juice-medicine-mix-toxic-risk-overdose.htm
http://www.wxyz.com/dpp/news/studies-show-grapefruits-can-cause-overdose-if-taken-with-certain-medications
 

zsuzsanna03

Állandó Tag
Állandó Tag
Ritkán látható mélytengeri hullámokat fotóztak

481573_10151460257532139_2054850551_n.jpg


Ritkán látható jelenséget, mélytengeri hullámokat fotózott a nemzetközi űrállomás legénysége a Karib-tengeren, Trinidad közelében.
A NASA Earth Observatory kutatóközpontja által közzétett képeken olyan hullámok látszanak, amelyeket csak az űrből lehet látni, onnan is csak szerencsés időjárási körülmények között.


ISS034-E-032377_lrg.jpg


Ezek a hullámok több tíz méterrel a vízszint alatt helyezkednek el, és hatalmasak: a magasságuk a száz métert is elérheti, és esetenként több száz kilométer szélesen húzódnak.
Az ISS-ről készült felvételeken Trinidad szigetének közelében láthatók a hullámok, ahogyan északnyugat felől a sziget irányába haladnak a dagállyal, párhuzamosan egymás mögött, ahogyan a rendes, felszíni hullámok szoktak.


A mélységi hullámokat a víz egyes rétegeinek eltérő sűrűsége hozza létre, ami az eltérő sótartalom, vagy a hőmérsékletkülönbség miatt jelentkezik. Amikor egy ilyen víztömeget egy áramlat tenger alatti hegység, vagy egy kontinentális lemez határa felett visz át, megszületik a mélytengeri hullám. Bár a jelenség hatalmas méretű, óriási energiájú, és kicsit hasonlít a tenger alatti földrengésekkor kiinduló cunamikra, valójában nem veszélyesek.
A NSA és az ESA műholdjai fotóztak már ilyen hullámot a San Francisco-i öböl térségében, és a gibraltári szorosnál is.

http://eol.jsc.nasa.gov/newsletter/PhotographyfromISS/ISS004-E-10288.HTM

http://www.ouramazingplanet.com/432-strait-of-gibraltar-where-atlantic-meets-mediterranean.html


gibraltar-internal-wave-radar-101008-02.jpg
*
ISS004-E-10288.jpg
 

zsuzsanna03

Állandó Tag
Állandó Tag
A jóga segíthet a szívritmuszavaron ?

887768991.jpg


A rendszeres jógázás kedvező hatással lehet a szívritmuszavar leggyakoribb fajtájával küzdő emberek állapotára - derült ki egy amerikai tanulmányból.
Az Amerikai Szívtársaság (AHA) szerint az Egyesült Államokban nagyjából 2,7 millió embert érint a leggyakoribb szívritmuszavarnak számító pitvarremegés, a fibrilláció, amikor a szív felső része, a pitvar ritmusos összehúzódás helyett szabálytalanul remegni kezd.
Mindez jelentősen növeli az agyi érkatasztrófa kockázatát.



236741_stroke_survivors_in_modified_half_moon_yoga_pose_a07cafbc-f5d5-4aa4-9e12-4b4fda204328-prv.jpg


A Journal of the American College of Cardiology című folyóiratban közölt tanulmány készítői szerint bár a pitvarremegéssel küzdőknek gyakran írnak fel különböző gyógyszereket a szívfrekvencia és szívritmus kordában tartása érdekében, ezek a szerek azonban nem mindenkinél hatásosak.
Ilyenkor jöhet a képbe a jóga - húzták alá a kutatók a Kansasi Egyetem Orvostudományi Központjában dolgozó Dhanunjaya Lakkireddy által vezetett tanulmányukban.

Az eredmények tanúsága szerint a pitvarremegéssel küzdők esetében a jóga enyhíti a szabálytalan szívműködés tüneteit, a szorongást, a depressziót, és jótékony hatással bír a szívfrekvenciára, a vérnyomásra, illetve a minőségi élet egyéb feltételeire.
A tanulmány 49 ember bevonásával készült, akik már átlagosan öt éve küzdöttek pitvarfibrillációval.



2089591.jpg



Első lépésként a kutatók három hónapig figyelték a résztvevők szívtüneteit, vérnyomását, szívfrekvenciáját, szorongásos és depressziós szimptómáit, illetve összességében nézve az általános életminőségüket.
A tanulmány második szakaszában a páciensek három hónapon keresztül legalább heti két alkalommal jógaórákon vettek részt, és ugyanúgy beszámoltak a tüneteikről és közérzetükről.
A tanulmány ideje alatt a résztvevők mindegyike állandó gyógyszeres kezelést is kapott.

A páciensek által jelentett - és a szívmonitor révén is megerősített - pitvarremegések száma az első fázisban mért négyről, kettőre csökkent a jógázás idején, míg a résztvevők átlagos szívfrekvenciája a kezdetekben mért percenkénti 67 dobbanásról, 61-62-re csökkent a második szakaszt követően.
A résztvevők szorongásának súlyosságát mérő - húsztól-nyolcvanig terjedő - skálán a kezdeti 34 pontos átlagérték 25-re csökkent három hónapnyi jógázás után.
Emellett a vizsgált személyek depressziós tünetei is enyhültek és az általános mentális egészségi állapotuk is javult.

A szakember szerint ahhoz, hogy a módszer valóban hatékony legyen, a jógát be kell iktatni a mindennapi életbe. Mint hozzátette: a gyakorlatok nem gyógymódot jelentenek, csupán kezelhetőbbé teszik a szabálytalan szívműködést és csökkenhetik a sürgősségin tett látogatások számát.
A kutatók ugyanakkor rámutattak, hogy további vizsgálatokra lesz szükség a jóga egyéb pozitív hatásainak megerősítéséhez, illetve annak megállapításához, hogy a gyakorlatokkal csökkenteni lehet-e a gyógyszeres kezelést.



F:/index.hu/tudomany/egeszseg/2013
 

SpongyaBob:)

Kitiltott (BANned)
Dermedt álom minden tettünk…

Életünk harmadát alvással töltjük, fizikailag betegekké válunk, ha nem pihenünk eleget, mégsem tudunk pontos választ adni arra a kérdésre, hogy miért is kell aludnunk. A felszínen egyszerűnek tűnik az ok: azért van szükség az alvásra, hogy agyunk és testünk kipihenje magát és feltöltődjön közben. De vajon miért nem éber állapotban pihenünk, amikor figyelni tudnánk arra, hogy veszély fenyeget-e bennünket? És ha ezen „feltöltődés” során valóban különféle javító mechanizmusok dolgoznak, miért nem lehetünk ébren, amíg elvégzik feladatukat?

Azok a szakértők, akik az élőlények étkezési, tanulási vagy párzási szokásait kutatják, egyértelmű választ tudnak adni arra a kérdésre, hogy milyen célból mennek végbe ezek a tevékenységek. Az alváskutatók számára azonban ez a luxus nem adatott meg, az általuk vizsgált folyamat lezajlásának módján túl annak oka is rejtélyes.

Ez annál is meglepőbb és érdekesebb, mivel az alvás annyira széles körben elterjedt az élővilágban, hogy egyértelműnek tűnik: valami konkrét és fontos célja kell, hogy legyen. Az ecetmuslicáktól kezdve, a gyűrűsférgeken át, a fejlettebb élőlényekig szinte minden állat életében megfigyeltek olyan rendszeresen visszatérő inaktív periódusokat, amelyek ideje alatt jóval lassabban lehetett csak cselekvésre ösztönözni az egyedeket. Minden kapcsolódó kutatás azt sugallja, hogy az alvás még a legkezdetlegesebb állatok rutinjának is szerves részét képezi.

Az állatvilág egyes fajainak részletesebb vizsgálata sem teszi tisztábbá a képet: látszólag semmiféle egyértelmű összefüggés nem mutatkozik az alvási szokások és a fiziológiai szükségletek közt. Az ezzel kapcsolatos eddigi vizsgálatok alapján egy dolog tűnik világosnak: a különféle állatfajokat alvásritmusok elképesztő sokfélesége jellemzi. Egyes denevérek napi húsz órát is szendergéssel töltenek, míg a nagy testű legelő állatok kevesebb, mint négy órát alszanak. A lovak például állva szundikálnak, egyszerre mindig csak pár percig, és összeadva naponta alig három órát töltenek álomba merülve. A delfinek és a bálnák egyes képviselőinél az anya és az újszülött a szülést követő egy hónapot ébren tölti.

sleeping-cheetah.jpg


Ez a diverzitás pedig érthetetlennek tűnik mindazon szakértők számára, akik az alvás egyetemes funkcióját kutatják. Ahogy Marcos Frank, a Pennsylvaniai Egyetem kutatója elmondta, az alvással töltött órák alatt a szervezet működésében fellépő változások szintén nagyon sokfélék lehetnek, de minden eddig megvizsgált élőlény esetében jellemző, hogy alvás közben az agy működése gyökeresen átalakul.

Ez tehát a fő oka annak, hogy az alváskutatók többsége az agyra koncentrál. Az alvás legjellemzőbb vonása, hogy egyfajta tudattalan, vagy egyes esetekben korlátozott tudatú állapotban telik. Az agy központi szerepét támasztja alá az is, hogy az összes eddig vizsgált állatnál megfigyelték, hogy alváshiány esetén a kognitív funkciók veszítenek először hatékonyságukból.

Az alvással töltött idő legnagyobb része úgynevezett lassú hullámú fázisban telik, ilyenkor könnyen detektálható, egységesen alacsony frekvenciájú hullámok jellemzik az agy elektromos aktivitását, amelyet a neuronok nagyjából egyidejű, másodpercenkénti aktiválódása okoz. A gyors szemmozgás nélküli, avagy NREM fázisnak is nevezett időszakokat gyors szemmozgásos, REM szakaszok szakítják meg, amelyeket az ébrenléthez hasonló agyi aktivitás jellemez.

Az elképzelések szerint, bármi is legyen az alvás fő célja, az NREM fázisában fejti ki hatását. Ekkor tér el ugyanis az agy működése legjobban az éber állapottól, a hullámok ráadásul az alvás elején a legnagyobbak, amikor a legfőbb szükség mutatkozik a pihenésre, majd lassacskán lecsökken a méretük. Ha pedig szokatlanul hosszú ideig nem térünk nyugovóra, amikor végre elalszunk, a kezdeti hullámok nagyobbak lesznek, mint normál állapotban jellemző.

Az alvás értelmével kapcsolatos magyarázatok két nagy csoportba sorolhatók. Az egyik vonulat képviselői szerint az alvás időszaka az agyműködés javítására, karbantartására szolgál, a másik elképzelés viszont az, hogy az alvó agy valójában valami nagyon is aktív, egyedi tevékenységet visz véghez. Az első elmélet több mint egy évszázada létezik különböző formákban. Kezdetben úgy gondolták, hogy az ébrenlét órái során valamiféle méreganyag halmozódik fel az agyban, és egy bizonyos szint elérése után ez elkerülhetetlenül alváshoz vezet, amikor is kitisztul a szervezetből. Ilyen anyagnak persze sosem találták nyomát, így a teória modern változatának hívei már inkább azt gyanítják, hogy az agy működéséhez szükséges, éber állapotban lassan kimerülő molekulakészleteket (fehérjéket, RNS-t, koleszterint) tölti fel ilyenkor újra az agy. Egyes állatokban sikerült is kimutatni, hogy a lassú hullámú fázisban megnövekszik a makromolekulák termelésének üteme, az elmélet kritikusai szerint azonban ez nem feltétlenül jelent ok-okozati összefüggést, vagyis semmi sem utal arra, hogy ezen készletek szintje befolyásolná az alvást.

Az egyedi funkciójú alvó agy elméletének is hosszú története van. Sigmund Freud szerint az alvás fő célja az álmodás, bár ezt eddig semmiféle tudományos bizonyítékkal nem sikerült alátámasztani. Arra azonban több jel is mutat, hogy az alvásnak nagyon fontos szerepe van egy másik agyi funkció, az emlékezet működésének biztosításában, konkrétan az emlékek megszilárdításában. Ez utóbbiak ugyanis nem rögtön végleges formájukban vésődnek be agyunkba, ahogy átélünk egy-egy élményt. Az emlékeket először a rövid távú memória tárolja, majd a tapasztalat legfontosabb aspektusai átkerülnek a hosszú távú emlékezet rendszerébe.

Több állatokon, illetve embereken elvégzett kísérlet is azt sugallja, hogy a legerősebb emlékek akkor keletkeznek, ha azok megtapasztalása és az emlék előhívása között alszik valamennyit az alany. Patkányok agyába ültetett elektródák aztmutatták, hogy az állatok fejében alvás közben újra aktiválódnak azok a neuronok, amelyek ébrenlétük alatt szerzett élményeik során működésbe léptek. Úgy tűnik tehát, hogy az emlékek újra aktiválódnak az alvás óráiban, a megtapasztalt élmények újra lejátszódnak az álmodó agyában, mondja Jan Born, a Tübingeni Egyetem kutatója.

Sok kutatás tehát arra koncentrál, hogyan frissül és rendeződik át az emlékek rendszere az alvás ideje alatt. 2003 óta azonban egy harmadik alváselméleti irányvonal is egyre jelentősebb teret nyer. Az új teória gyakorlatilag összefogja a karbantartás és egyedi funkció elméletét, azt állítva, hogy az idegrendszer „rendberakása” és az emlékek bevésése összefügg.

A legújabb hipotézis szerint a dolog kulcsa a szinapszisokban, vagyis az idegsejtek közti kapcsolatokban rejlik: egy ideje már tudjuk, hogy az emlékek bevésődése során az ebben érintett neuronok között erősebb kapcsolat épül ki. A kutatók legújabb elképzelése az, hogy az ébrenlét időszakában folyamatosan új emlékeket konstruálunk, így rengeteg szinapszist teszünk erősebbé. Ez azonban nem folytatható a végtelenségig: egyrészt túlságosan sok energiába kerülne, másrészt idővel kifogynánk a felhasználható szinapszisokból, hiszen az összes kapcsolat a lehető legerősebb lenne, és nem tudnánk hova raktározni az új emlékeket.

A lassú hullámú alvás során viszont nincs jelentősebb információáramlás befelé, így a lassan és egységesen aktiválódó neuronok az egész agyban fokozatosan lazítanak az egymás közti kapcsolatokon, méghozzá olyan módon, hogy közben megőrzik egymáshoz képesti, relatív erősségbeli különbségeiket. Így egy újabb napra virradva megint lesz hova raktározni az emlékeket.

sleeping.jpg


Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a szinaptikus homeosztázis elmélete néven emlegetett elképzelésnek lehet némi alapja. Embereken végzett vizsgálatok alapján az is kiderült, hogy a nap vége felé közeledve a szürkeállomány egyre több energiát igényel működéséhez. Giulio Tononi és Chiara Cirelli, a Wisconsin-Madison Egyetem kutatói és az elmélet megalkotói kimutatták, hogy a patkányok és az ecetmuslicák szinapszisai az ébrenlét óráiban egyre erősebbek, alvás közben pedig gyengébbé válnak. A szakértők azt is igazolták, hogy ha agyunk egy adott részét használjuk egy bizonyos tevékenység elsajátítása közben, akkor a következő alvási periódus elején ezt az agyi régiót a többinél intenzívebb lassú hullámok jellemzik. Ezt a fajta újrahangolást pedig érthető módon a legjobb nyugalmi periódusban végezni, hiszen ilyenkor következmények nélkül manipulálható az agy működése, mert úgysem csinál semmi különöset.

A szinaptikus homeosztázis elméletének persze vannak kritikusai, de kétségkívül megmozgatta az alváskutatás világát, és napjainkra a tudományterület legfontosabb teóriájává lépett elő, bár – ahogy sokan felvetették - jó lenne, ha többet tudnánk az elképzelésben leírt folyamatok konkrét működéséről.

Ami az elmélet egy érdekes versenytársát illeti, Jerry Siegel, a Kaliforniai Egyetem neurológusa szerint az alvás egyszerűen az energiafogyasztás csökkentésének egyik módja, amelyet akkor alkalmaz az adott élőlény, amikor a létezéséhez szükséges alapvető tevékenységeket elvégezte, tehát vadászott, evett, szaporodott stb. Siegel úgy gondolja, hogy az alvási szokások szoros kapcsolatban állnak az adott faj életmódjával, és ennek megfelelően fajonként eltérő célt is szolgál a pihenés időszaka.

És persze könnyen elképzelhető az is, hogy az összes teóriában van némi igazság, és az alvásnak összetett céljai vannak. Tekintve, hogy az agy minden élőlény esetében a legbonyolultabb szervnek tekinthető, egy ennek működését ilyen alapvetően befolyásoló folyamat sem lehet egyszerű. Tulajdonképpen talán az lenne a legmeglepőbb, ha egy napon kiderülne, hogy az alvás egyetlen funkcióval bír. Valószínűbb, hogy egy komplex, hatását rengeteg tényezőn keresztül kifejtő folyamategyüttesről van szó, amely várhatóan még sok álmatlan éjszakákat okoz az alváskutatók számára
 

Qeem an

Állandó Tag
Állandó Tag
Az atom meghajtású űrhajó.


Nem tudom hogy olvastatok e erről valamit.A háború után az ötvenes évek eleje körül kezdtek el kísérletezni vele az Egyesült Államokban.Ha hiszitek,ha nem ezt megcsinálták teljesen működő képesre.Akkor úgy tűnt hogy a csillagok is túl közel vannak,és hamarosan elfogunk jutni hozzájuk.A működési elve az lett volna,amit már megfilmesítettek néhány Sci-fi ben.Vagy is sorozatos nukleáris robbanások tolták volna előre a világűrben.Az már világos volt az elején hogy a földről nem indítható,azt gondolták a világűr az az,a föld körüli pálya tökéletes hely lesz erre a célra.Az oda juttatásához már megvoltak az erre megfelelő eszközök,azonban felmerült néhány igen komoly probléma ami nem technikai jellegű volt.Még pedig az hogy ha túl kicsi robbanásokat produkálnak,akkor a sima rakéta sokkal nagyobb,és egyenletesebb gyorsulást tud elérni mint az atom meghajtású űrhajó.Ha viszont egy elfogad ható gyorsulást akarnak elérni,akkor meg az van hogy nincs ember aki a robbanásokkal járó gyorsulási nyomatékot kibírja.Egyszerűen szétlapulnának a padlón,és palacsinta formájában jutnának el a céljukhoz.Ezt a két dolgot nem tudták kiegyenlíteni úgy,a hagyományos rakétáknál nagyobb legyen a hatás foka ennek a rendszernek.Gondolták oké ember szállítására egyértelműen alkalmatlan,kutató robotok gyors célba juttatására tökéletesen alkalmas lesz.Ekkor jöttek a matematikusok,és kiszámolták azt hogy nem túl sok indítás kell ahhoz az egész földet körbevegye,egy nagy rádió aktív felhő.Ami nem áll meg a légkör határánál,és veszélyeztetni fogja a föld egész lakosságát.Ezt a körülményt már igen komolyan vették,és ezzel megpecsételődött az atom meghajtású űrhajó sorsa véglegesen.
 

Umaksuman

Állandó Tag
Állandó Tag
Ha hiszitek,ha nem ezt megcsinálták teljesen működő képesre.
Én a magam részéről "ha nem". Az Orion-projectnek elég terjedelmes irodalma van, de annak legfeljebb a sci-fi ágában állítanak olyat, hogy "megcsinálták teljesen működő képesre". Elméletben elég alaposan körbejárták a témát, de pont a gyakorlati vizsgálatok elmaradtak a radioaktív szennyezés, illetve az azt megakadályozni hivatott nemzetközi egyezmények miatt.

Még pedig az hogy ha túl kicsi robbanásokat produkálnak,akkor a sima rakéta sokkal nagyobb,és egyenletesebb gyorsulást tud elérni mint az atom meghajtású űrhajó.Ha viszont egy elfogad ható gyorsulást akarnak elérni,akkor meg az van hogy nincs ember aki a robbanásokkal járó gyorsulási nyomatékot kibírja.Egyszerűen szétlapulnának a padlón,és palacsinta formájában jutnának el a céljukhoz.
Ez nem egészen így van. A "sima rakéta" néhány percig gyorsulhat (viszonylag) egyenletes, az ember számára még éppen elviselhető gyorsulással, aztán elfogy az üzemanyaga. Az Orion-féle szerkezeteknél viszont az atomtöltet robbanóerejének és a hajó tömegének megfelelő megválasztása esetén elérhető, hogy pl. néhány hetes kényelmes 1g-s gyorsulással ("mesterséges gravitáció":)) lényegesen nagyobb sebességet érjenek el, mint a "sima rakéták".

és ezzel megpecsételődött az atom meghajtású űrhajó sorsa véglegesen.
Ez sem egészen igaz. Egyrészt az ilyen "impulzus-üzemű" megoldásoknak a világűrből, Föld körüli pályáról való indításánál ez nem lenne probléma. Másrészt léteznek tervek más jellegű, de "póriasan" szintén "atom meghajtásúnak" nevezhető megoldásokra. Az egyik ilyen lehetőség a nukleáris termikus meghajtás, amikor megfelelően kialakított fissziós reaktoron átvezetve melegítik fel a reakcióközeget, pl. hidrogént vagy vizet, ezért ezek nem okoznak számottevő sugárszennyezést. Ilyen hajtóműveket próbáltak már ki földi bemérő padokon, de a múlt század utolsó évtizedeiben leálltak a fejlesztéssel. Úgy hírlik, most az Obama-kormány újra akarja indítani ezeket a kísérleteket. Egy másik lehetőség, hogy a fedélzeti reaktor látja el elektromos energiával a "hagyományos" ion- vagy plazmahajtóművet. Úgy tudom, a múlt században az oroszok "élesben" is próbáltak ki ilyen konstrukciót. Ezen kívül ötlet ill. kezdeti tervezés szinten van még pl. antianyaggal "katalizált" fissziós meghajtás, és fúziós meghajtásból is legalább egy tucat, amik – legalábbis a költségeket tekintve – várhatóan előbb lesznek megvalósíthatóak, mint a csak néhány ezer tonnás méret felett életképes Orion-szerű megoldások.
 

miragem

Állandó Tag
Állandó Tag
Most mindent megtudunk majd a gyökerekről

Zseniális anyagot állítottak elő tudósok, aminek segítségével megfigyelhetővé válnak a növények gyökerei.

Az átlátszó anyag pontosan úgy működik mint a talaj, de lehetővé teszi a tudósok számára, hogy megfigyeljék, hogyan is működik a növények gyökérzete.
A Nafion nevű szintetikus kompozit, amit üzemanyagcellákban használnak alapesetben, átlátatlan, kristályos szerkezetű.
De ha tápanyagban gazdag vizet adunk hozzá, egyfajta átlátszó sarat kapunk, amiben a növények képesek gyökeret verni.



prozirno-tlo2.jpg

Amellett, hogy a látható gyökerek nagyon jól mutatnak, a tudósoknak más okuk is van rá, hogy kísérletezzenek vele. Rengeteg dolog van még, amit nem tudunk a növények gyökeréről és az új „termőföld” remek lehetőséget kínál a tanulmányozásra.

Megfigyelhetik, hogy a gyökerek és a rajtuk tenyésző mikrobák miképpen lépnek kapcsolatba más fajokkal, míg a tervek szerint a genetikusok az átlátszó föld segítségével erősebb haszonnövényeket fejleszthetnek ki, amik gazdaságosabbak lesznek.



404130_412330538832067_238791383_n.jpg


Az egyik kísérletben fluoreszkáló E. coli baktériumokkal fertőzték meg a salátákat.
Egyre gyakrabban történik E. coli fertőzés - nemegyszer halálos következményekkel - ezért ha jobban megértjük, miképpen jut be a baktérium a gyökérzeten keresztül a növénybe, hatékonyabban vehetjük fel vele szemben a harcot.

Mindemellett, magával a föld-helyettesítő anyaggal is kísérleteznek, hogy olcsóbb, ezáltal szélesebb körben felhasználható változatot nyerjenek. Ha a hosszú űrutazásokra vagy esetleges Holdbázisokra gondolunk, nem elképzelhetetlen, hogy a szintetikus talaj lesz a megoldás az élelmezésre.


tudomany.ma.hu
 

miragem

Állandó Tag
Állandó Tag
Tbc elleni szert hagytak jóvá az Egyesült Államokban

121128041709-johnson-johnson-building-gallery-horizontal.jpg


A halálos kórral szemben utoljára több mint négy évtizede hoztak forgalomba új gyógyszert.
Az amerikai élelmiszer- és gyógyszerellenőrző hivatal (FDA) engedélyezte a Johnson&Johnson új, a multirezisztens tuberkulózis elleni készítményét.

A Sirturo nevű gyógyszer a tbc nehezen gyógyítható, az antibiotikumoknak ellenálló törzse ellen lehet hatásos más szerekkel kombinálva.
Ugyanakkor az FDA figyelmeztetett, hogy a Sirturo csak nagy elővigyázatosság mellett alkalmazható, mivel mellékhatásként okozhat akár halálos szívbetegséget - súlyos szívritmuszavart - is.




3262.jpg


Becslések szerint a világ egyharmada lehet fertőzött a tüdőbetegség baktériumával.
A kór az Egyesült Államokban viszonylag ritka, világszerte azonban még mindig 1,4 millió ember halálát okozza évenként.
Közülük mintegy 150 ezren az egyre terjedő multirezisztens típusú tbc-vel fertőződtek.
Az esetek mintegy hatvan százaléka Kínára, Indiára, Oroszországra és a kelet-európai országokra koncentrálódik.

A Sirturo hatóanyaga, a bedakvilin az első olyan szer, amelyet kifejezetten az antibiotikumok széles spektrumának ellenálló törzsre fejlesztettek ki.
A ma is használatban lévő szereket az ötvenes-hatvanas években hozták forgalomba.

"A kezelésre alkalmazott antibiotikumok legalább negyven éve vannak forgalomban, így a baktérium egyre ellenállóbbá vált velük szemben" - mondta Chrispin Kambili, a gyár globális gyógyszerágazatának vezetője.

"A Sirturo azoknak életmentő, akik semmilyen más terápiára nem reagálnak.
A mellékhatások miatt azonban az orvosoknak valóban meg kell győződniük arról, hogy csak olyanoknál alkalmazzák, akiknél nincs más lehetőség a gyógyulásra"
- jegyezte meg Edward Cox, az FDA baktériumölő készítményekkel foglalkozó részlegének vezetője.

A klinikai vizsgálatok során kilenc páciens vesztette életét, míg a placebót szedő kontrollcsoportból ketten haltak meg.
A Sirturo-csoportban öt halálesetet a tuberkulózis okozott, de négyet ez nem magyarázott.

Ennek ellenére az FDA befogadta a gyógyszert a biztató elsődleges adatokkal rendelkező innovatív készítményeket támogató programjába.
Ezt egy fogyasztóvédelmi szervezet hevesen kritizálta.

Az FDA közölte, döntésüket két, közepes méretű klinikai kutatásra alapozva hozták meg, amelyeknek keretében
440 beteget kezeltek a Sirturóval.


tudomany.ma.hu
 
Oldal tetejére