Élet és tudomány
- Téma inditó bojtorjan
- Kezdés dátuma
Amelyik gyógyszernek nincs mellékhatása, annak hatása sincs......
Nemrég olvastam Huxley-től: Az orvostudomány olyan hatalmasat fejlődött, hogy ma már nincs egyetlen egészséges ember sem......
Akkor épp mellékhatás ne lenne, no meg a kezelés sem való egyébre, mint elterelje a beteg figyelmét a betegségéről, míg a Természet el végzi a maga dolgát....
Az óceán lehet az új antibiotikumforrás
...akkor lapozzunk és keressünk új gyógyszert!
Az Aberdeen Egyetem kutatói úgy vélik, az óceán mélyén lelhetik meg a következő generációs antibiotikumok alapanyagát, amik hatékonyak lehetnek a fertőző betegségekkel szemben.
A
- Mercel Jaspars vezette kutatócsoport azt tervezi, hogy több mintát is vesznek az óceánok mélyebb részeiről, és az onnan szerzett anyagokkal fognak kísérletezni.
A csoport először a Csendes-óceán keleti részén található Atacama-árok mélyéről vesz mintát, majd az új-zélandi, norvég és antarktiszi árkokat is meglátogatják.
A kutatók által megcélzott helyszínekről mostanáig kevés mintát vettek, de esély mutatkozik rá, hogy eddig felfedezetlen életformákra bukkanhatnak.
Az egyes árkok olyan elszigeteltek a Föld többi részétől, hogy a teljesen egyedi létformák feltűnése sem elképzelhetetlen.
Ha a kutatók mélytengeri vadászata sikerrel jár, tíz éven belül új antibiotikumot készíthetnek a mintákból.
Jaspars arra is figyelmeztetett, hogy a túlzásba vitt antibiotikumfogyasztás növelheti a szervezetben található baktériumok számát, így azok is elszaporodhatnak, amik ellenállnak a hagyományos kezelésnek.
A kutató úgy látja, hogy ha ezt a problémát nem kezelik, azzal visszajuthatunk az antibiotikumok előtti korszakba, amikor a betegségek és fertőzések akár halálosak is lehettek.
Jaspars azt is megjegyezte, hogy egyetlen új antibiotikumot sem jegyeztek be 2003 óta.
Magyar szöveg:index.hu/tudomany
http://www.wired.co.uk/news/archive/2013-02/16/ocean-antibiotics
...akkor lapozzunk és keressünk új gyógyszert
!
Az Aberdeen Egyetem kutatói úgy vélik, az óceán mélyén lelhetik meg a következő generációs antibiotikumok alapanyagát, amik hatékonyak lehetnek a fertőző betegségekkel szemben.
A
A csoport először a Csendes-óceán keleti részén található Atacama-árok mélyéről vesz mintát, majd az új-zélandi, norvég és antarktiszi árkokat is meglátogatják.
A kutatók által megcélzott helyszínekről mostanáig kevés mintát vettek, de esély mutatkozik rá, hogy eddig felfedezetlen életformákra bukkanhatnak.
Az egyes árkok olyan elszigeteltek a Föld többi részétől, hogy a teljesen egyedi létformák feltűnése sem elképzelhetetlen.
Ha a kutatók mélytengeri vadászata sikerrel jár, tíz éven belül új antibiotikumot készíthetnek a mintákból.
Jaspars arra is figyelmeztetett, hogy a túlzásba vitt antibiotikumfogyasztás növelheti a szervezetben található baktériumok számát, így azok is elszaporodhatnak, amik ellenállnak a hagyományos kezelésnek.
A kutató úgy látja, hogy ha ezt a problémát nem kezelik, azzal visszajuthatunk az antibiotikumok előtti korszakba, amikor a betegségek és fertőzések akár halálosak is lehettek.
Jaspars azt is megjegyezte, hogy egyetlen új antibiotikumot sem jegyeztek be 2003 óta.
Magyar szöveg:index.hu/tudomany
http://www.wired.co.uk/news/archive/2013-02/16/ocean-antibiotics
Pontos orvosi diagnózis felállítása szuperszámítógéppel
Nem lesz olyan orvos, aki az IBM rendszeréhez hasonlóan pontos diagnózist tudna felállítani.
A Watson épp két éve mutatkozott be a Jeopardy nevű amerikai televíziós vetélkedőben, ahol három nap alatt magabiztosan és cáfolhatatlanul bizonyította fölényét.
Az IBM természetesen már akkor tisztázta, hogy nem egy játék kedvéért ölt bele dollármilliókat egy ilyen látványos projektbe, s fél évvel később egyértelművé tette, hogy első körben Dr. Watsonból Dr. House lesz.
Az utóbbi egy évben hat Watson készült el, melyek mindegyike az orvostudomány szolgálatába állt.
A kognitív szuperszámítógép rendkívüli képessége diagnosztikai jellegű - hihetetlen mennyiségű adat segítségével képes roppant összetett kérdésekre is választ találni.
http://mashable.com/2013/02/08/watson-six/
A hihetetlen mennyiségű adatra jó példa a New York-i Sloan-Kettering rákközpont, amely 1,5 millió beteg adatait és kétmillió oldalnyi orvosi folyóiratot töltött fel, míg a Wellpoint névre hallgató egészségügyi ellátó nővéreinek 14 700 munkaóráját áldozta a Watson "gyakorlati" képzésére.
Az ekképpen felkészített Watson nemcsak gyorsabban tud válaszolni bármely embernél, hanem jobban is.
Egyrészről a rákkutatás legújabb eredményeit is figyelembe tudja venni, míg egy átlagos onkológus adott esetben elmaradozhat saját továbbképzésével.
Másrészt ugyancsak nem esik nehezére egy beteg teljes kórtörténetét "fejben tartania", amellyel igazán személyre szabott válaszokat tud adni.
Harmadrészt nincs helyhez kötve - használatának elterjedésével a világ bármely pontján ugyanolyan minőségű ellátást tud biztosítani.
F:Mashable/Hír24
Nem lesz olyan orvos, aki az IBM rendszeréhez hasonlóan pontos diagnózist tudna felállítani.
A Watson épp két éve mutatkozott be a Jeopardy nevű amerikai televíziós vetélkedőben, ahol három nap alatt magabiztosan és cáfolhatatlanul bizonyította fölényét.
Az IBM természetesen már akkor tisztázta, hogy nem egy játék kedvéért ölt bele dollármilliókat egy ilyen látványos projektbe, s fél évvel később egyértelművé tette, hogy első körben Dr. Watsonból Dr. House lesz.
Az utóbbi egy évben hat Watson készült el, melyek mindegyike az orvostudomány szolgálatába állt.
A kognitív szuperszámítógép rendkívüli képessége diagnosztikai jellegű - hihetetlen mennyiségű adat segítségével képes roppant összetett kérdésekre is választ találni.
http://mashable.com/2013/02/08/watson-six/
A hihetetlen mennyiségű adatra jó példa a New York-i Sloan-Kettering rákközpont, amely 1,5 millió beteg adatait és kétmillió oldalnyi orvosi folyóiratot töltött fel, míg a Wellpoint névre hallgató egészségügyi ellátó nővéreinek 14 700 munkaóráját áldozta a Watson "gyakorlati" képzésére.
Az ekképpen felkészített Watson nemcsak gyorsabban tud válaszolni bármely embernél, hanem jobban is.
Egyrészről a rákkutatás legújabb eredményeit is figyelembe tudja venni, míg egy átlagos onkológus adott esetben elmaradozhat saját továbbképzésével.
Másrészt ugyancsak nem esik nehezére egy beteg teljes kórtörténetét "fejben tartania", amellyel igazán személyre szabott válaszokat tud adni.
Harmadrészt nincs helyhez kötve - használatának elterjedésével a világ bármely pontján ugyanolyan minőségű ellátást tud biztosítani.
F:Mashable/Hír24
Vitathatatlan, hogy az ember már "szellemi teljesítőképessége" határára ért.. Csak korszerű, modern számítógépek képesek náluknál is fejlettebb intelligenciával rendelkező számítógépeket tervezni, megépíteni.
Lehet a topic címéből nem következik, hogy mikor megáll a tudomány az élet is megáll..vagy fordítva..... de nem először fordul elő velem az utóbbi időben, hogy az üzenetem mint a kámfor elillan. Kellemes meglepi, hogy a Csillagászat témánál két nap után előkerült... Nos itt már két óra múlva, sajna csak a bevezető mondata... De optimista vagyok, s remélem a jól működő témák szétverése és ide-oda helyezgetése után, sor kerül a működési biztonságra is....Habár nem az írj(t)a a három borítékot akinek javasoltam... kár...( Egy ilyen színvonalas közösségi fórum felépítése több éves kitartó csapatmunka eredménye, tönkretételéhez egy ember hebehurgyasága is elég)
A miragem által hozott diagnosztika berendezés zanzásított változatai tulajdonképpen a számítógépes szemvizsgáló szalonokban használt készülékek is . Ott személyre szabottan a folyamatos újabb vizsgálatok alapján épül fel egy összehasonlító adatbázis, ahogy a hivatkozott berendezés esetén már előzetesen is betáplálásra kerültek az esetleírások.
Ennek csak egy komoly "hátulütője" van. Továbbra is a kezelésre és nem a gyógyításra helyeződik a súlypont. Ismert az ősi mondat medicus curat natura sanat: az orvos kezel, a természet gyógyít. S lehet akármilyen emberhelyettesítő csodaberendezésünk, ha nem a betegség kiváltó okának megszüntetése a cél, nem egészségesebb, hanem betegebb emberiség felé haladunk, technikai fejlődés ide, technikai fejlődés oda..... S azt gondolom a kutatás irányának is inkább a betegségek kiváltó okainak felderítésére és a megelőzésre kellene mutatni, hisz a kezelés nem más, mint csupán az események utáni kullogás..... Ahogy a prevenció sem a védőoltást jelenti.... mint ahogy a fogamzásgátló tabletta is akkor a leghatásosabb, ha nem előtte, vagy utána, hanem helyette veszi be, akinek szüksége (van)lenne rá...
Lehet a topic címéből nem következik, hogy mikor megáll a tudomány az élet is megáll..vagy fordítva..... de nem először fordul elő velem az utóbbi időben, hogy az üzenetem mint a kámfor elillan. Kellemes meglepi, hogy a Csillagászat témánál két nap után előkerült... Nos itt már két óra múlva, sajna csak a bevezető mondata... De optimista vagyok, s remélem a jól működő témák szétverése és ide-oda helyezgetése után, sor kerül a működési biztonságra is....Habár nem az írj(t)a a három borítékot akinek javasoltam... kár...( Egy ilyen színvonalas közösségi fórum felépítése több éves kitartó csapatmunka eredménye, tönkretételéhez egy ember hebehurgyasága is elég)
A miragem által hozott diagnosztika berendezés zanzásított változatai tulajdonképpen a számítógépes szemvizsgáló szalonokban használt készülékek is . Ott személyre szabottan a folyamatos újabb vizsgálatok alapján épül fel egy összehasonlító adatbázis, ahogy a hivatkozott berendezés esetén már előzetesen is betáplálásra kerültek az esetleírások.
Ennek csak egy komoly "hátulütője" van. Továbbra is a kezelésre és nem a gyógyításra helyeződik a súlypont. Ismert az ősi mondat medicus curat natura sanat: az orvos kezel, a természet gyógyít. S lehet akármilyen emberhelyettesítő csodaberendezésünk, ha nem a betegség kiváltó okának megszüntetése a cél, nem egészségesebb, hanem betegebb emberiség felé haladunk, technikai fejlődés ide, technikai fejlődés oda..... S azt gondolom a kutatás irányának is inkább a betegségek kiváltó okainak felderítésére és a megelőzésre kellene mutatni, hisz a kezelés nem más, mint csupán az események utáni kullogás..... Ahogy a prevenció sem a védőoltást jelenti.... mint ahogy a fogamzásgátló tabletta is akkor a leghatásosabb, ha nem előtte, vagy utána, hanem helyette veszi be, akinek szüksége (van)lenne rá...
Víz alatti kürtők a Karib tenger fenekén
Víz alatti vulkanikus kürtőkre bukkantak ötezer méteres mélységben brit kutatók a Karib-tenger fenekén: ilyen mélyen sehol másutt a világon nem találtak még hasonló hidrotermikus "kéményeket".
A felfedezést a Természeti Környezet Kutatásának Tanácsa elnevezésű szervezet által finanszírozott expedíció tagjai tették egészen véletlenül, miközben a Kajmán-árokban vizsgálódtak távirányítású búvárhajójukkal.
-
A helyszín fölött lebegő eszköz lenyűgöző felvételeket továbbított a ritka természeti jelenségről a James Cook nevét viselő vezérlőhajó fedélzetére. "Megdöbbentő a látvány, amint (a kürtők) sötét vizet okádnak magukból" - idézte a BBC News a kutatók egyikét.
Egyik-másik karcsú kémény tíz méter magas, és a torkukból kilövellő, füstszerűen gomolygó víz és gőz hőmérséklete eléri a 401 Celsius-fokot. "Olyan, mintha egy iparvidék füstölgő kéményeit látnánk" - jegyezte meg a búvárhajó irányítója.
A hidrotermikus - vulkáni eredetű - kürtők az óceánok mélyének talán legkülönlegesebb képződményei. Az 1970-es évekig még csak nem is tudtak létezésükről, azóta legalább kétszáz olyan helyet térképeztek fel egyebek között az Indiai- és az Atlanti-óceánban, ahol "fekete füstölők" sorakoznak a tenger fenekén.
Magában a tektonikus táblák találkozásánál elhelyezkedő Kajmán-árokban is találtak már kürtőket, mi több, egyikük - Beebe - tartotta eddig a mélységi rekordot: ez dőlt meg most az újakkal, amelyek 4958 méter mélyen fortyognak-sisteregnek a tenger felszíne alatt.
A brit Országos Oceanográfiai Központ vezető tudósa, Jon Copley bevallotta, hogy a kürtőmező felfedezése teljes meglepetéssel érte őket.
"Az a szép a munkánkban, hogy bármikor sosem látott élőlényekbe és jelenségbe tudunk botlani" - mondta.
*
Különösen a kutatóhajón tartózkodó tengerbiológusoknak lehet majd sok dolguk ezután, hiszen a füstölgő kémények környezete roppant sajátságos létfeltételeket teremt: a több mint 400 fokos vékony fekete oszlopokat a tenger 4 Celsius-fokos vize veszi körül.
http://www.theworld.org/2013/02/undersea-life-around-black-smoker-vents/
Víz alatti vulkanikus kürtőkre bukkantak ötezer méteres mélységben brit kutatók a Karib-tenger fenekén: ilyen mélyen sehol másutt a világon nem találtak még hasonló hidrotermikus "kéményeket".
A felfedezést a Természeti Környezet Kutatásának Tanácsa elnevezésű szervezet által finanszírozott expedíció tagjai tették egészen véletlenül, miközben a Kajmán-árokban vizsgálódtak távirányítású búvárhajójukkal.
-
A helyszín fölött lebegő eszköz lenyűgöző felvételeket továbbított a ritka természeti jelenségről a James Cook nevét viselő vezérlőhajó fedélzetére. "Megdöbbentő a látvány, amint (a kürtők) sötét vizet okádnak magukból" - idézte a BBC News a kutatók egyikét.
Egyik-másik karcsú kémény tíz méter magas, és a torkukból kilövellő, füstszerűen gomolygó víz és gőz hőmérséklete eléri a 401 Celsius-fokot. "Olyan, mintha egy iparvidék füstölgő kéményeit látnánk" - jegyezte meg a búvárhajó irányítója.
A hidrotermikus - vulkáni eredetű - kürtők az óceánok mélyének talán legkülönlegesebb képződményei. Az 1970-es évekig még csak nem is tudtak létezésükről, azóta legalább kétszáz olyan helyet térképeztek fel egyebek között az Indiai- és az Atlanti-óceánban, ahol "fekete füstölők" sorakoznak a tenger fenekén.
Magában a tektonikus táblák találkozásánál elhelyezkedő Kajmán-árokban is találtak már kürtőket, mi több, egyikük - Beebe - tartotta eddig a mélységi rekordot: ez dőlt meg most az újakkal, amelyek 4958 méter mélyen fortyognak-sisteregnek a tenger felszíne alatt.
A brit Országos Oceanográfiai Központ vezető tudósa, Jon Copley bevallotta, hogy a kürtőmező felfedezése teljes meglepetéssel érte őket.
"Az a szép a munkánkban, hogy bármikor sosem látott élőlényekbe és jelenségbe tudunk botlani" - mondta.
Különösen a kutatóhajón tartózkodó tengerbiológusoknak lehet majd sok dolguk ezután, hiszen a füstölgő kémények környezete roppant sajátságos létfeltételeket teremt: a több mint 400 fokos vékony fekete oszlopokat a tenger 4 Celsius-fokos vize veszi körül.
http://www.theworld.org/2013/02/undersea-life-around-black-smoker-vents/
A kutyák képesek felismerni fajtársaikat fotók alapján
A kutyák képesek felismerni és csoportosítani fajtársaik fotóit, függetlenül attól, hogy azok melyik fajtához
tartoznak - fedezték fel francia kutatók.
A Dominique Autier-Dérian tudós vezette csapat kilenc házi kutyával végezte el a maga nemében egyedülálló kísérletsorozatot.
Kutyákról, vadállatokról és emberekről készült fotókat mutattak az ebeknek egy képernyőn, összesen 144-et.
Mivel egyéb érintkezési vagy kapcsolatteremtési módra nem volt lehetőségük, kizárólag vizuális felismerő képességükre hagyatkozhattak.
A monitoron megjelenő fotók közül úgy tudtak választani, hogy meg kellett nyomniuk a megfelelő érintőgombot.
A kísérletek alapján a kutatók úgy találták, hogy a kutyák nemcsak képesek voltak vizuálisan felismerni fajtársaikat, hanem egyúttal be is sorolták őket egy különálló kategóriába, még akkor is, ha a fotókon a legkülönbözőbb fajták - vagy éppen keverékek - voltak képviselve, a németjuhászoktól az uszkárokig.
(A kutyák faján belül mint négyszáz fajtát tartanak nyilván.)
http://www.livescience.com/27156-dogs-recognize-their-own-species.html
-Az eredményeket az Animal Cognition című szakfolyóiratban ismertették részletesen a kutatók.
A kutyák képesek felismerni és csoportosítani fajtársaik fotóit, függetlenül attól, hogy azok melyik fajtához
tartoznak - fedezték fel francia kutatók.
A Dominique Autier-Dérian tudós vezette csapat kilenc házi kutyával végezte el a maga nemében egyedülálló kísérletsorozatot.
Kutyákról, vadállatokról és emberekről készült fotókat mutattak az ebeknek egy képernyőn, összesen 144-et.
Mivel egyéb érintkezési vagy kapcsolatteremtési módra nem volt lehetőségük, kizárólag vizuális felismerő képességükre hagyatkozhattak.
A monitoron megjelenő fotók közül úgy tudtak választani, hogy meg kellett nyomniuk a megfelelő érintőgombot.
A kísérletek alapján a kutatók úgy találták, hogy a kutyák nemcsak képesek voltak vizuálisan felismerni fajtársaikat, hanem egyúttal be is sorolták őket egy különálló kategóriába, még akkor is, ha a fotókon a legkülönbözőbb fajták - vagy éppen keverékek - voltak képviselve, a németjuhászoktól az uszkárokig.
(A kutyák faján belül mint négyszáz fajtát tartanak nyilván.)
http://www.livescience.com/27156-dogs-recognize-their-own-species.html
Melyik ember? Nekem úgy tűnik, a bolond Bélusnak pl. jócskán vannak még tartalékai.
És azt sem értem, miből gondolod, hogy egyes emberek korszerű, modern számítógépek segítségével nem tudnak ezeknél a számítógépeknél is fejlettebb intelligenciájú számítógépeket tervezni és megépíteni, hiszen a napi gyakorlat éppenséggel az ellenkezőjét bizonyítja. Az ehhez képest tényleg csak apróság, hogy egy ilyen, a Watson kategóriájába tartozó gép önreprodukáló kivitelben, tehát hogy emberi segítség nélkül megtervezze és megépítse saját hasonmását, jelenleg még csak a sci-fi irodalomban létezik.Másrészt a gépekkel segített emberi intelligenciának rövid távon is vannak még kihasználatlan lehetőségei. A neten már jó néhány olyan project fut, ahol nehezen algoritmizálható feladatokra (többnyire képfelismerésre ill. kiértékelésre) kérnek fel önkénteseket. Egy-egy képet megnézetnek néhány száz, valami kis, néhány perces alapképzésen átesett önkéntessel, és az ő "szavazásuk" alapján már egész tisztességes előszűrést lehet végezni igen nagy adathalmazokon. Ha pl. egy ilyen Watson-féle szakértői rendszert összekapcsolnának egy orvostanhallgatókból és unatkozó vagy gyakorlásra vágyó orvosokból álló világméretű kiértékelő hálózattal, az szerintem még tovább javíthatná a rendszer megbízhatóságát.
Ez egyrészt nem a számítógépes szakértői rendszerek sajátossága, másrészt szerintem nem is lehet "hátulütőnek" nevezni. Ha egyszer vannak betegségek, amiket meggyógyítani nem tudnak, káros hatásaikat viszont megfelelő kezeléssel csökkenteni vagy akár megszüntetni is lehet, akkor ott értelemszerűen a kezelésre helyezik a súlypontot.
Ebből is látszik, hogy még a régi románok is beszéltek néha butaságokat.
Az pedig megint csak nem az orvosok és az orvosi szakértői rendszerek hibája, ha ők tudják a módját, hogy hogyan lehetne megelőzni egyik-másik betegséget, viszont az emberek jelentős része nem képes, vagy nem hajlandó alkalmazni ezeket a módszereket. Ami pedig a kutatások irányát illeti: már a régi szíriusziak is tudták, hogy az rendeli a nótát, aki fizet érte. Ha a kutatási pénzek nagyobb részét üzleti vállalkozások adják, akkor nyilván a kezelési és gyógyítási kutatásokra kerül a hangsúly. Persze erre is van megoldás, és ez sem népszerű sem "a zemberek", sem a politikai döntéshozók körében: több adót kellene fizetni, és az államoknak ebből több pénzt kellene fordítani a betegségek megelőzésének kutatására.Ahogy az öreg székely mondta: "Ez most komoly volt, ugye? Mert viccnek kissé erős lett volna…"
Melyik ember? Nekem úgy tűnik, a bolond Bélusnak pl. jócskán vannak még tartalékai.
Másrészt a gépekkel segített emberi intelligenciának rövid távon is vannak még kihasználatlan lehetőségei. A neten már jó néhány olyan project fut, ahol nehezen algoritmizálható feladatokra (többnyire képfelismerésre ill. kiértékelésre) kérnek fel önkénteseket. Egy-egy képet megnézetnek néhány száz, valami kis, néhány perces alapképzésen átesett önkéntessel, és az ő "szavazásuk" alapján már egész tisztességes előszűrést lehet végezni igen nagy adathalmazokon. Ha pl. egy ilyen Watson-féle szakértői rendszert összekapcsolnának egy orvostanhallgatókból és unatkozó vagy gyakorlásra vágyó orvosokból álló világméretű kiértékelő hálózattal, az szerintem még tovább javíthatná a rendszer megbízhatóságát.
Ez egyrészt nem a számítógépes szakértői rendszerek sajátossága, másrészt szerintem nem is lehet "hátulütőnek" nevezni. Ha egyszer vannak betegségek, amiket meggyógyítani nem tudnak, káros hatásaikat viszont megfelelő kezeléssel csökkenteni vagy akár megszüntetni is lehet, akkor ott értelemszerűen a kezelésre helyezik a súlypontot.
Ebből is látszik, hogy még a régi románok is beszéltek néha butaságokat.
Ahogy az öreg székely mondta: "Ez most komoly volt, ugye? Mert viccnek kissé erős lett volna…"
Látom néha kell Neked egy magaslabda amit leüthetsz.. Bár ez most nem éppen az volt, Te hoztál ki belőle többet mint ami írva volt..
Én sem arra gondoltam, hogy azoknak van szüksége a mesterséges intelligenciára akiknek nincs természetes.. Nem is arra mint amit a ha kell, ha nem Őt idézzük tudósunk mondott: a problémáinkat saját magunk hozzuk létre, de ugyanazon a szinten mint amin keletkeztek képtelenség őket megoldani....hanem a számítógépek műveleti gyorsaságára gondoltam.. Vagyis a korszerű gépek nem új problémákat termelnek, hanem a meglévőt, több ezer embert, több évtizedet kiváltva, pár perc alatt "pontosítják"...
A másik részét is komolyan gondoltam, s nem biztos, hogy azok a régi románok összevissza beszéltek...
Mire is gondoltam, ahhoz egy cikk egy amerikai orvosi lapból:
http://jama.jamanetwork.com/article.aspx?articleid=1150103 (WiselyHelping..)
és egy alapítvány oldala, hogy "mik vannak.." mit is kéne inkább?
www.abimfoundation.org
Bár nem közvetlenül a témához kötött kérdés.
Szinte törvényszerű, hogy az idősebb gyerekek jobban teljesítenek az értelmi képességekre alapozó feladatokban, mint a kisebbek. Ez nem meglepő, hiszen az idővel egyre javul a memória, hatékonyabb az információfeldolgozás, rutinosabban megy a kategóriaképzés. Ezért különleges jelenség, ha egy ilyen feladatban a kicsik jobban teljesítenek, mint az idősebbek. Egyáltalán létezik ilyen?
Szinte törvényszerű, hogy az idősebb gyerekek jobban teljesítenek az értelmi képességekre alapozó feladatokban, mint a kisebbek. Ez nem meglepő, hiszen az idővel egyre javul a memória, hatékonyabb az információfeldolgozás, rutinosabban megy a kategóriaképzés. Ezért különleges jelenség, ha egy ilyen feladatban a kicsik jobban teljesítenek, mint az idősebbek. Egyáltalán létezik ilyen?
Állati érdekességek...
Eldobja a használt péniszt a tengeri csiga.
Ezt a szokatlan párzási viselkedést a hermofrodita (hímnős) Chromodoris reticulata fajnál figyelték meg, amelynek példányait a csendes-óceáni Okinava szigeténél gyűjtötték be.
"Egyetlen más állat sem ismert arról, hogy többször is eldobható hímvessző segítségével párosodjon" - írták a japán kutatók a brit tudományos akadémia Royal Society journal Biology Letters című tudományos szaklapjában szerdán közzétett tanulmányukban.
http://rsbl.<WBR>royalsocietypublishing.org/<WBR>content/9/2/20121150.full
A Szekizava Ajami vezette kutatócsoport tagjai a begyűjtött egyedeket kettesével tartályokba helyezték.
Ezek az állatok szimultán hermafroditák, azaz olyan egyedek, amelyekben mindkét nem nemi szervei jelen vannak, és egyidejűleg mindkettőt képesek használni.
A tudósok összesen 31 párosodást figyeltek meg, amelyek pár másodperctől néhány percig tartottak, majd a tengeri csigák eltávolodtak egymástól, és 20 perccel később pedig "lehullatták" hímvesszőjüket.
A szakemberek a csigák belső felépítését alaposan tanulmányozva megállapították, hogy az állatok péniszének nagy része testükben spirálszerűen tekeredik.
Ennek alapján képesek összesen három himvessző-hosszúságot belsejükben "raktározni", és 24 órán belül egy újabb péniszt növeszteni.
Azt is megfigyelték, hogy az állatok legfeljebb háromszor voltak képesek párzani, az aktusokat egy-egy nap választotta el egymástól.
Az "eldobhatóságra" minden bizonnyal azért van szüksége a csigának, mert pénisze tüskés, így "nehéz" lenne számára visszahúzni.
A kutatók a tüskékben spermiumot találtak.
A csigák péniszén lévő tüskék egyébiránt vélhetően azt szolgálják, hogy eltakarítsák a többi partner által hátrahagyott spermákat.
A tengeri csigán kívül még számos állatról ismert, hogy "megválnak" testük valamely részétől, a kutatók azonban úgy vélik, hogy a Chromodoris reticulata az első olyan ismert faj, amely képes nemi szervét visszanöveszteni.
Read more:
http://www.upi.com/blog/2013/<WBR>02/13/Researchers-discover-<WBR>sea-slug-with-disposable-<WBR>penis/5171360771898/#<WBR>ixzz2LiGirWFj
Eldobja a használt péniszt a tengeri csiga.
Ezt a szokatlan párzási viselkedést a hermofrodita (hímnős) Chromodoris reticulata fajnál figyelték meg, amelynek példányait a csendes-óceáni Okinava szigeténél gyűjtötték be.
"Egyetlen más állat sem ismert arról, hogy többször is eldobható hímvessző segítségével párosodjon" - írták a japán kutatók a brit tudományos akadémia Royal Society journal Biology Letters című tudományos szaklapjában szerdán közzétett tanulmányukban.
http://rsbl.<WBR>royalsocietypublishing.org/<WBR>content/9/2/20121150.full
A Szekizava Ajami vezette kutatócsoport tagjai a begyűjtött egyedeket kettesével tartályokba helyezték.
Ezek az állatok szimultán hermafroditák, azaz olyan egyedek, amelyekben mindkét nem nemi szervei jelen vannak, és egyidejűleg mindkettőt képesek használni.
A tudósok összesen 31 párosodást figyeltek meg, amelyek pár másodperctől néhány percig tartottak, majd a tengeri csigák eltávolodtak egymástól, és 20 perccel később pedig "lehullatták" hímvesszőjüket.
A szakemberek a csigák belső felépítését alaposan tanulmányozva megállapították, hogy az állatok péniszének nagy része testükben spirálszerűen tekeredik.
Ennek alapján képesek összesen három himvessző-hosszúságot belsejükben "raktározni", és 24 órán belül egy újabb péniszt növeszteni.
Azt is megfigyelték, hogy az állatok legfeljebb háromszor voltak képesek párzani, az aktusokat egy-egy nap választotta el egymástól.
Az "eldobhatóságra" minden bizonnyal azért van szüksége a csigának, mert pénisze tüskés, így "nehéz" lenne számára visszahúzni.
A kutatók a tüskékben spermiumot találtak.
A csigák péniszén lévő tüskék egyébiránt vélhetően azt szolgálják, hogy eltakarítsák a többi partner által hátrahagyott spermákat.
A tengeri csigán kívül még számos állatról ismert, hogy "megválnak" testük valamely részétől, a kutatók azonban úgy vélik, hogy a Chromodoris reticulata az első olyan ismert faj, amely képes nemi szervét visszanöveszteni.
Read more:
http://www.upi.com/blog/2013/<WBR>02/13/Researchers-discover-<WBR>sea-slug-with-disposable-<WBR>penis/5171360771898/#<WBR>ixzz2LiGirWFj
********
"Ezért különleges jelenség, ha egy ilyen feladatban a kicsik jobban teljesítenek, mint az idősebbek. Egyáltalán létezik ilyen?"
Egy mondás szerint minden kisgyermek zseninek születik, csak aztán beíratják az iskolába....
Elnézést, elnéztem. Nekem is volt egy olyan érzésem, hogy ez csak "díszítősor", semmi értelme továbbgondolni, de hát a remény hal meg utoljára…
Akkor talán ezt kellett volna leírni is. De szerintem ez egyrészt nem igaz, másrészt az sem lenne hátrány, ha igaz volna, és főleg nincs is köze a kezelés-gyógyítás "ellentéthez". A konkrét orvosi esetben például a gép elfogadható idő alatt tudja az adott betegre és betegségére vonatkozó információknak olyan tömegét megvizsgálni és kiértékelni, amire egyetlen ember csak jóval hosszabb idő alatt lenne képes. Következésképpen – mivel a rendelkezésre álló idő korlátozott – ugyanabban az esetben az ember kevesebb, valószínűleg elégtelenül kevés információ alapján fog döntést hozni, ezért a gép döntése jó eséllyel nem csak pontosabb, de minőségében más: helytelen helyett helyes:???: diagnózis lehet.
Az bizony ciki.
Mert az a bizonyos idézet például csak egy jól hangzó allegória, egy tudományokkal foglalkozó fórumon aligha lehet döntő érv. Vannak olyan orvosi kúrák, amik hatására a beteg az esetek számottevő többségében meggyógyul (a kellemetlen tüneteket okozó állapot tartósan, vagy akár véglegesen megszűnik), míg nélkülük nagy valószínűséggel fűbe harap. És vannak persze olyanok is, amik a rendellenes állapotot helyreállítani nem tudják, de a kellemetlen tüneteit enyhíthetik, vagy akár meg is szüntethetik. E két alapvető lehetőség között pedig csak akkor van értelme preferenciát felállítani, ha mindkettő létezik. Az általad hivatkozott cikk és honlap is csak legfeljebb itt jöhet a képbe, hiszen azok az orvosok és betegek által jó szándékkal, de feleslegesen alkalmazott (akár gyógyító, akár tüneteket enyhítő) kezelésekkel foglalkoznak. Erre a problémára pedig a számítógépes szakértői rendszerek éppenséggel használható alternatívát jelentenek. Persze ha közgazdászok mellett pszichológusokat is bevonnak a fejlesztésbe, akkor bukhat a mutatvány, mert ennek is lehet egy súlyos mellékhatása: igaz, hogy a beteg első körben olcsóbban gyógyul, de szubjektíve elégedetlen lesz a kezeléssel, és legközelebb majd varázslóhoz vagy kuruzslóhoz megy, aminek a következménye többe kerülhet, mint egy jó szándékú orvosi "műhiba".Ami pedig a fogamzásgátlós példádat illeti (hacsak nem az is díszítősor volt
), szintén jól hangzik, de nem igaz. Hiszen a fogamzásgátlóknak is vannak mellékhatásai, és ha indokolatlan esetben alkalmazzák őket, akkor ezek garantáltan felül fogják múlni a hasznos hatásaikat, így – sem orvosi, sem közgazdasági szempontból – nem tekinthető hatásosnak az ilyen jellegű alkalmazásuk.
Elnézést, elnéztem. Nekem is volt egy olyan érzésem, hogy ez csak "díszítősor", semmi értelme továbbgondolni, de hát a remény hal meg utoljára…
Akkor talán ezt kellett volna leírni is. De szerintem ez egyrészt nem igaz, másrészt az sem lenne hátrány, ha igaz volna, és főleg nincs is köze a kezelés-gyógyítás "ellentéthez". A konkrét orvosi esetben például a gép elfogadható idő alatt tudja az adott betegre és betegségére vonatkozó információknak olyan tömegét megvizsgálni és kiértékelni, amire egyetlen ember csak jóval hosszabb idő alatt lenne képes. Következésképpen – mivel a rendelkezésre álló idő korlátozott – ugyanabban az esetben az ember kevesebb, valószínűleg elégtelenül kevés információ alapján fog döntést hozni, ezért a gép döntése jó eséllyel nem csak pontosabb, de minőségében más: helytelen helyett helyes:???: diagnózis lehet.
Az bizony ciki.
Ami pedig a fogamzásgátlós példádat illeti (hacsak nem az is díszítősor volt
Sajnálom, pedig most volt rajtam sapka és nyakkendőt is kötöttem....
Legyen szép Vasárnapod!
Amikor két szivárvány metszi egymást - légköri fényjelenségek
Ritka látványt örökített meg egy ausztrál fotós. (2011)
Egyszerre két szivárvány mutatkozott az égen, méghozzá nem egymás körül, hanem látszólag egy pontból kiindulva.
A szivárvány a vízcseppekben megtörő és belsejükben tükröződő napfény miatt keletkezik.
A jelenség egy vagy ritkán kettő hatalmas gyűrűt alkot az úgynevezett antiszoláris égi pont körül - vagyis a színes gyűrűk a Nappal ellentétes irányt veszik körbe.
Ha a Nap az égen van, akkor ez a pont mindig a látóhatár alatt helyezkedik el, tehát a szivárványt alkotó teljes gyűrűnek csak egy kisebb része látszik az égen, a horizont felett.
Látszólag egy pontból eredő szivárványok az ausztrál Hattyú-öbölben.
A kép további érdekessége, hogy naplemente környékén készült, amikor már szinte csak vörös fény érkezett
csillagunktól alacsony égi helyzete miatt.
Mindez változik, ha nem csak egy fényforrás van, egy kiterjedt vízfelületről visszavert napfény szintén létrehozhat szivárványt.
Ebben az esetben a tükröződés miatt úgy tűnik, mintha a Nap tükörképe (tehát a fényforrás) a látóhatár alatt lenne, az aniszoláris pont pedig a látóhatár felett volna.
Emiatt a visszavert napfény révén keletkező szivárvány helyzete nem egyezik meg a klasszikus szivárvánnyal.
A két tünemény metszheti is egymást, mint az az ausztráliai Hattyú-öbölben készült képen látható.
F
rigo.hu
Ritka látványt örökített meg egy ausztrál fotós. (2011)
Egyszerre két szivárvány mutatkozott az égen, méghozzá nem egymás körül, hanem látszólag egy pontból kiindulva.
A szivárvány a vízcseppekben megtörő és belsejükben tükröződő napfény miatt keletkezik.
A jelenség egy vagy ritkán kettő hatalmas gyűrűt alkot az úgynevezett antiszoláris égi pont körül - vagyis a színes gyűrűk a Nappal ellentétes irányt veszik körbe.
Ha a Nap az égen van, akkor ez a pont mindig a látóhatár alatt helyezkedik el, tehát a szivárványt alkotó teljes gyűrűnek csak egy kisebb része látszik az égen, a horizont felett.
Látszólag egy pontból eredő szivárványok az ausztrál Hattyú-öbölben.
A kép további érdekessége, hogy naplemente környékén készült, amikor már szinte csak vörös fény érkezett
csillagunktól alacsony égi helyzete miatt.
Mindez változik, ha nem csak egy fényforrás van, egy kiterjedt vízfelületről visszavert napfény szintén létrehozhat szivárványt.
Ebben az esetben a tükröződés miatt úgy tűnik, mintha a Nap tükörképe (tehát a fényforrás) a látóhatár alatt lenne, az aniszoláris pont pedig a látóhatár felett volna.
Emiatt a visszavert napfény révén keletkező szivárvány helyzete nem egyezik meg a klasszikus szivárvánnyal.
A két tünemény metszheti is egymást, mint az az ausztráliai Hattyú-öbölben készült képen látható.
F
rigo.hu
Az Etna egy új kitörési fázist nyitott...
A tűzhányó jelenlegi működése, a gyors egymást követő intenzív kitörések bár nem példa nélküliek, azonban ritka az Etna elmúlt évtizedekbeli működésében.
Boris Behncke, az Osservatorio Etneo vulkanológusa hosszú időre visszamenően figyeli és dokumentálja a tűzhányó minden mozzanatát.
A most zajló események alapján megjegyzi, hogy ehhez hasonló kitöréssorozat 2000-ben volt, amikor néhány hónapos szünet után január 26-án indultak a látványos kitörések és augusztus végéig 66 paroximális kitörés zajlott le!
Ezen belül csak február végéig már 38 ilyen esemény volt, volt olyan nap, amikor 3 alkalommal is felcsaptak az izzó lávacafatok.
Amennyiben egy hasonló kitöréssorozat kezdetét látjuk most, akkor az kétségtelenül erősítené a vulkánturizmust. Behncke megjegyezte még, hogy azért kis eltérések megfigyelhetők a 13 évvel ezelőtti vulkáni működéstől.
Akkor a lávaszökőkút kitörések maximálisan 10-15 percig tartottak, míg most 45-60 percig, azaz ezek a kitörések jóval erősebbek.
További 19 webkamera felvétel:http://tuzhanyo.blogspot.co.<WBR>at/2013/02/bella-etna-mamma.<WBR>html
Ez a kitörési típus inkább turistacsalogató, mint veszélyes.
Veszélyt elsősorban a hulló vulkáni hamu jelenthet, amire a szélirányban lévőknek kell felkészülniük.
Természetesen azt is tudni kell, hogy ilyen vulkáni kitörést azért tisztes távolból kell figyelni és fel kell készülni arra is, hogy egy tűzhányó esetében kiszámíthatatlan, hogy merre folyik tovább a kitörés jellege.
Az Etna esetében a fő veszélyt az jelenti, ha a vulkán oldalában felnyíló hasadékból kezd intenzíven láva kiömleni, vagy ha egy erőteljesebb (ún. subpliniusi) robbanásos kitörés történik valamelyik csúcskráterben.
Ez utóbbi azonban viszonylag ritka az Etnán, míg oldalhasadékból történő lávaömlés tulajdonképpen "bármikor" bekövetkezhet.
NASA Earth Observatory image
Jelenleg, ami zajlik nem más, mint a magmában lévő gázbuborékok hirtelen eltávoznak, valahogy úgy, mint amikor egy felrázott pezsgőspalackot nyitunk ki.
A mélyből feláramló friss, gázdús magmából a csökkenő nyomás miatt kiválik a széndioxid és a vízgőz, a magma egyre jobban buborékosodni kezd.
A gázbuborékok a kevéssé viszkózus magmában gyorsabban haladnak felfelé, mint maga az olvadék, ezért a magmaoszlop felső része felhabzik úgy, mint egy pohárba öntött sör.
A különbség az, hogy ez a magmahab még nyomás alatt van.
A gázbuborékok belső nyomása azonban egyszer csak robbanásszerűen szétveti a felette lévő lávadugót és ekkor látjuk felszínen a magasba csapó lávaszökőkutat, ami tehát nem más, mint a magmahab kispriccelése.
Ahogy elfogy a magmahab utánpótlás (ez most általában nem több mint 1 óra alatt megtörténik), akkor vége a paroximális kitörésnek, esetleg jön még, kifolyik még egy gázbuborékokban már elszegényedett láva és a mélyben kezdődik minden elölről.
Ahogy megint kialakul egy kiadós magmahab, akkor jön a következő paroximális kitörés.
Ez most viszonylag gyorsan bekövetkezik, valószínűleg azért mert van mindig friss magma utánpótlás.
Amíg ez így van, addig tovább gyönyörködhetünk a hasonló pompás kitörésekben.
webkamerák:http://tuzhanyo.blogspot.co.<WBR>at/p/webkamerak.html
F:tuzhanyo.blog<WBR>
A tűzhányó jelenlegi működése, a gyors egymást követő intenzív kitörések bár nem példa nélküliek, azonban ritka az Etna elmúlt évtizedekbeli működésében.
Boris Behncke, az Osservatorio Etneo vulkanológusa hosszú időre visszamenően figyeli és dokumentálja a tűzhányó minden mozzanatát.
A most zajló események alapján megjegyzi, hogy ehhez hasonló kitöréssorozat 2000-ben volt, amikor néhány hónapos szünet után január 26-án indultak a látványos kitörések és augusztus végéig 66 paroximális kitörés zajlott le!
Ezen belül csak február végéig már 38 ilyen esemény volt, volt olyan nap, amikor 3 alkalommal is felcsaptak az izzó lávacafatok.
Amennyiben egy hasonló kitöréssorozat kezdetét látjuk most, akkor az kétségtelenül erősítené a vulkánturizmust. Behncke megjegyezte még, hogy azért kis eltérések megfigyelhetők a 13 évvel ezelőtti vulkáni működéstől.
Akkor a lávaszökőkút kitörések maximálisan 10-15 percig tartottak, míg most 45-60 percig, azaz ezek a kitörések jóval erősebbek.
További 19 webkamera felvétel:http://tuzhanyo.blogspot.co.<WBR>at/2013/02/bella-etna-mamma.<WBR>html
Ez a kitörési típus inkább turistacsalogató, mint veszélyes.
Veszélyt elsősorban a hulló vulkáni hamu jelenthet, amire a szélirányban lévőknek kell felkészülniük.
Természetesen azt is tudni kell, hogy ilyen vulkáni kitörést azért tisztes távolból kell figyelni és fel kell készülni arra is, hogy egy tűzhányó esetében kiszámíthatatlan, hogy merre folyik tovább a kitörés jellege.
Az Etna esetében a fő veszélyt az jelenti, ha a vulkán oldalában felnyíló hasadékból kezd intenzíven láva kiömleni, vagy ha egy erőteljesebb (ún. subpliniusi) robbanásos kitörés történik valamelyik csúcskráterben.
Ez utóbbi azonban viszonylag ritka az Etnán, míg oldalhasadékból történő lávaömlés tulajdonképpen "bármikor" bekövetkezhet.
NASA Earth Observatory image
Jelenleg, ami zajlik nem más, mint a magmában lévő gázbuborékok hirtelen eltávoznak, valahogy úgy, mint amikor egy felrázott pezsgőspalackot nyitunk ki.
A mélyből feláramló friss, gázdús magmából a csökkenő nyomás miatt kiválik a széndioxid és a vízgőz, a magma egyre jobban buborékosodni kezd.
A gázbuborékok a kevéssé viszkózus magmában gyorsabban haladnak felfelé, mint maga az olvadék, ezért a magmaoszlop felső része felhabzik úgy, mint egy pohárba öntött sör.
A különbség az, hogy ez a magmahab még nyomás alatt van.
A gázbuborékok belső nyomása azonban egyszer csak robbanásszerűen szétveti a felette lévő lávadugót és ekkor látjuk felszínen a magasba csapó lávaszökőkutat, ami tehát nem más, mint a magmahab kispriccelése.
Ahogy elfogy a magmahab utánpótlás (ez most általában nem több mint 1 óra alatt megtörténik), akkor vége a paroximális kitörésnek, esetleg jön még, kifolyik még egy gázbuborékokban már elszegényedett láva és a mélyben kezdődik minden elölről.
Ahogy megint kialakul egy kiadós magmahab, akkor jön a következő paroximális kitörés.
Ez most viszonylag gyorsan bekövetkezik, valószínűleg azért mert van mindig friss magma utánpótlás.
Amíg ez így van, addig tovább gyönyörködhetünk a hasonló pompás kitörésekben.
webkamerák:http://tuzhanyo.blogspot.co.<WBR>at/p/webkamerak.html
F:tuzhanyo.blog<WBR>
Pár éve jártam az Etnán. Sajnos pont nem volt kitörés, csak egy kis büdi füst. Fura volt, hogy meleg volt a homok, de a levegő ott fönn már elég hideg volt. Olyan idegen érzés volt a lisztfinomságú, puha, sötétszürke homokban járni, sehol egy növény, mintha a Holdon lettem volna...
"undulatus asperatus"
x
Oldalról világítja meg a nap a barnásvörös felhődudorokat.
Nem extrém időjárást jelez, noha úgy néz ki, mint egy katasztrófafilm.
Mozgalom indult azért, hogy a Meteorológiai Világszervezet elismerje új felhőtípusként az undulatus asperatust.
Valószínűleg korábban is megjelentek ilyen különös felhők az égen, azonban nem volt ennyi lelkes amatőr meteorológus és felhővadász, és nem volt szinte mindenkinek kamera a keze ügyében ahhoz, hogy dokumentálja őket.
Az undulatus asperatus felhő úgy néz ki, mintha egy katasztrófafilm vizuáliseffekt-csapata kreálta volna, nincs
köze extrém időjárási jelenségekhez.
Alábbi előfordulását Witta Priester fotózta Új-Zélandon, a felvételt a nap képének választották a NASA Astronomy Picture of the Day (APOD) című oldalának szerkesztői
http://apod.nasa.gov/apod/ap130227.html
A felhőtípus egyelőre nem került be a Meteorológiai Világszervezet (WMO) hivatalos jegyzékébe, de a hivatalos osztályozás mintájára latin nevet kapott.
Az "undulatus asperatus" kevert hullámokat jelent azért, mert a felhő leginkább egy felgyűrt takaróra hasonlít. Keletkezésének oka nem ismert.
A Readingi Egyetem (Nagy-Britannia) egyik doktori hallgatójának elemzése szerint a zivatarfelhők alsó részét (üllőjét) alakítja ilyen formára a felszínről feláramló meleg levegő
by Jesse Kline
Egy másik elmélet szerint a magas hegy oldalán leérkező bukószél, a száraz és meleg főn játszik szerepet a kialakulásában, akárcsak a lencsefelhő esetében.
Ilyen főn fúj Új-Zéland déli szigetének keleti partján, ahol ez a fotó is készült.
A felvétel azért különleges, mert a napfény oldalról világítja meg az alakzatot, így kiválóan látszanak a mintázatok
Frigo.hu
x
Oldalról világítja meg a nap a barnásvörös felhődudorokat.
Nem extrém időjárást jelez, noha úgy néz ki, mint egy katasztrófafilm.
Mozgalom indult azért, hogy a Meteorológiai Világszervezet elismerje új felhőtípusként az undulatus asperatust.
Valószínűleg korábban is megjelentek ilyen különös felhők az égen, azonban nem volt ennyi lelkes amatőr meteorológus és felhővadász, és nem volt szinte mindenkinek kamera a keze ügyében ahhoz, hogy dokumentálja őket.
Az undulatus asperatus felhő úgy néz ki, mintha egy katasztrófafilm vizuáliseffekt-csapata kreálta volna, nincs
köze extrém időjárási jelenségekhez.
Alábbi előfordulását Witta Priester fotózta Új-Zélandon, a felvételt a nap képének választották a NASA Astronomy Picture of the Day (APOD) című oldalának szerkesztői
http://apod.nasa.gov/apod/ap130227.html
A felhőtípus egyelőre nem került be a Meteorológiai Világszervezet (WMO) hivatalos jegyzékébe, de a hivatalos osztályozás mintájára latin nevet kapott.
Az "undulatus asperatus" kevert hullámokat jelent azért, mert a felhő leginkább egy felgyűrt takaróra hasonlít. Keletkezésének oka nem ismert.
A Readingi Egyetem (Nagy-Britannia) egyik doktori hallgatójának elemzése szerint a zivatarfelhők alsó részét (üllőjét) alakítja ilyen formára a felszínről feláramló meleg levegő
by Jesse Kline
Ilyen főn fúj Új-Zéland déli szigetének keleti partján, ahol ez a fotó is készült.
A felvétel azért különleges, mert a napfény oldalról világítja meg az alakzatot, így kiválóan látszanak a mintázatok
F
rigo.hu
