Sziasztok! A hétvégén valami könnyed olvasnivalót kerestem, s a fórumot olvasgatva felkeltette az érdeklődésem J.A. Redmerski: A soha határa című könyve, mivel volt róla pozitív és negatív kritika egyaránt, kíváncsi vártam a történetet. Hát a könyv nekem egy kicsit vontatottan indult, úgy a 30. oldal magasságában megfordult a fejemben, hogy lehet hagyni kellene, de aztán tovább olvasva megjött az a szokásos jól ismert érzés, hogy tovább kell olvasnom, mert érdekel a történet, és a folytatás. Véleményem szerint a történettel egy kicsit mindenki tud azonosulni, nekem a sorok olvasása közben előjöttek régi kellemes emlékek, fiatalabb "bulizós" korszakomból. Összegezve én nem bántam meg, hogy elolvastam a könyvet.