Élet a halál után

[AMBROSIUS]

Reszletes halálélmény

Sziasztok!

Betty J. Eady az Átölel a Fény (Embraced by the Light) című könyvében kimerítően beszámol halálközeli élményeiről. A mű érdekessége, hogy keresztény a szerzője.

Ezenkívül nagyon tudom ajánlani Raymond Moody könyveit, aki orvosként kutatta a praxisában előforduló eseteket, egyik legkülönlegesebb, amelyet konyv formában olvastam Dannion Brinkley tapasztalata.

Elizabeth Kübler-Ross szintén sokat foglakozott a halállal kapcsolatos témakörrel.

Kortárs szerző még Dan Milmann, aki A békés harcos útja c. könyvében sok egyéb spirituális élmény mellett a hálálról is lerántja a tudatlanság leplét.

Ja és egy érdekes mondás: Minden hivő keresztény a mennybe akar menni, de lehetőleg minél később.
Ugyanez skótéknál: Addig legyünk boldogok, amíg élünk, mert utána hosszú ideig halottak leszünk.

Remélem, hogy segíthettem.

Üdv Mindenkinek!

 

[Karsay István]

Igen, a hármasság már többes szám!

És vajon mi a Szentlélek fogalma?

Íme:

A Szentlélek.<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-comfficeffice" /><o></o>​

(szellemi közlés alapján)<o></o>​

<o> </o>​

<o> </o>​

<o> </o>​

A Szentlélek tisztító tűz, mindent elsöprő szél volt; a régek elmúltak; az újak, a krisztusiak pedig megerősödtek. Krisztus igéi a világban maradtak és a Szentlélek évszázadokon keresztül gondoskodott arról, hogy Krisztis igéit megtartsa, hogy az embereket, akik éretté váltak, felszedje, kegyelmével és erejével megszentelje.
<o> </o>
Isten akaratának végrehajtója a jelenkorban. Többen, sokan nevezik a Szent szellemnek is, de a helyesebb kifejezés mégis a Szentlélek.
A Szentlélek a szent szellemek sokasága. Olyan szellemeké, akik a Szentlélekben már minden erejükkel – amelyek Isten akaratát hordozzák – vannak jelen.
Tehát a Szentlélek nemcsak a szent szellemek sokaságát jelenti, hanem azoknak minden feltisztult, vagy örökkön – örökké tisztán maradt erejüket is. Mert a lélek hordozza az erőket, az akaratot, a vágyakat, tehát mindezt hordozza a Szentlélek is.
A Szentlélek olyan óriási, olyan hatalmas erő, amelyeket nem lehet kifejezni emberies szóval, emberies fogalmakkal. Amikor atomot hasítotok és atomrobbanás következik be, az elenyészően csekély erő ahhoz képest, amit a Szentlélek ereje hordoz. Ez nemcsak egy területre hat – természetesen jó értelemben –hanem az egész világmindenségre. A régiekre, a jelenre, sőt a jövőre is.
A Szentlélek erejének senki és semmi ellenállni nem képes; sem növény, sem állat, sem az emberi világ, sem pedig a szellemvilágban egyetlen lélek vagy szellem sem.
A Szentlélekben benne van Isten akarata, ereje és úgyszintén benne van a mi Urunk, a Jézus Krisztusunk életereje. A Szentlélek minden olyan erőt felszed, amely tiszta, amely szeretettel, akarati tendenciákkal és jósággal telített. Sehol egy parányt el nem hagy veszni Isten erejéből, jóságából, szeretetéből, kegyelméből. Mindent ural és mindent fenntart; úgyis mondhatnám, hogy a Szentlélek az Atya áldó keze, amelyen keresztül az Ő jósága, szeretete kitöltetik az Ő teremtményeire, kitöltetik az egész világmindenségre.
A Szentlélek nem jöhet el másképpen, csak zúgó szél alakjában, mert a zúgó szél képviselte azt az óriási erőt, amely képes újjáalakítani a régit, feltámasztani és élettel ellátni a holtat.
Ebből az erőből csak parányokat vettek az apostolok, és mégis csodálatos cselekedetek véghezvitelére voltak képesek; ők is képesek voltak halottakat feltámasztani és a leggyötrelmesebb betegségekből embereket meggyógyítani.
A Szentlélek zúgó szél és tüzes nyelv; tűz, amely felégeti a rosszat, és tüzes nyelv, amely lelkesedő, lobogó erő a jövőre nézve, hogy az ember képes legyen megvalósítani az isteni jót.
Mindenki, aki Szentlelket vesz, szenté válik; aki szenté válik, üdvözülhet. A Szentlélek óriási és csodálatos ajándéka Istennek és a mi Urunknak Jézus Krisztusnak. Mert ha Krisztus e világra nem születik, az igazságot nem prédikálja, Isten akaratáról bizonyságot nem tesz, akkor sohasem töltődhetett volna kis a Szentlélek ereje e világra. Krisztus volt az összekötő kapocs Isten és Isten Szentszelleme között. Krisztus volt az Atya munkásai közül a legerősebb, a legtisztább, a legnagyobb hatalommal felruházott, Isten minden áldását bíró, tehát Ő a teremtett szellemek rendjében a legkiválóbb. Ő tette lehetővé, Ő ígérte meg és Ő küldte el a szentlelket vigasztalóként, erőforrásként, világosságként és irányítóként.
A Szentlélek világítja be azt az utat, amelyet Krisztus nyitott meg, hogy akik a későbbi korokban élnek, azok is a földről a mennybe juthassanak. Olyan ez, mint a világító ködoszlop, amely kivezette a zsidókat Egyiptomból az ígéret földjére. Így juthat a Szentlélek világosságánál az emberiség az ígéret földjére, vagyis a mi Atyánk, Istenünk országába.
<o> </o>

<o> </o>​

<o> </o>​

<o> </o>​

 

[Karsay István]

Ezenkívül nagyon tudom ajánlani Raymond Moody könyveit, aki orvosként kutatta a praxisában előforduló eseteket, egyik legkülönlegesebb, amelyet konyv formában olvastam Dannion Brinkley tapasztalata.

Volt egy komoly tanfolyam a Halálközeli Élményekről, elsőként elvégeztem, és akkor járt Raymond Moddy Magyarországon, találkoztam vele személyesen és egy szük baráti körben beszélgettem is vele, és aláírattam vele az oklevelemet is rögtön!

 

[alberth]

,,A szentlélek zúgó szél és tüzes nyelv..."
Mit szólanak mindehhez a pünkösdista gyülekezetek? Náluk és bennük ugyanis a szentlélek munkálkodik (állítják ők). Pl. nyelveken szólás, kézrátétes gyógyítás. Pedig a szél nem zúg közben és tüzes nyelvek sem láthatóak...
Az ap. csel.-ben kettős tüzes nyelveről van szó, melyek reá szállanak a tanítványokra. Jézus megmerítkezésekor a szentlélek teljes forrása jelent meg állítólag és akkor sem volt sem szél, sem tűz...

 

[Karsay István]

Ha a Szentlélek átjárja az embert, és megérinti a lelkét, akkor onnantól kezdve már utat nyitottak neki, és minden emberben munkálkodhat...

Ami a fontos ebben, hogy nem onnan lehet tudni, mert valaki kijelenti, hogy mától benned van a Szentlélek ereje (és segitsége), hanem valóban méltó lettünk rá, hogy megkaphassuk és magunkba "tartsuk".

A Biblia szerint egyetlen megbocsáthatatlan BŰN létezik, a Szentlélek elleni bűn!

és csodálatos, én már voltam és vagyok részese..és mindenkinek jár, nincsenek kivételezettek, kiválasztottak!

 

[lulu]

Akkor ezt úgy képzeljük el, mint a csillagok háborújában. Az "erő velülk van", csak itt a szentlelkek velünk vannak. Vagyis Isten egyenlő sok sok szentlélek???
És mi a szentlélek elleni bűn? A meg tagadása ?

 

[lulu]

Gyerekkoromban merev katolikus papnál tanultam, ill "áldoztam", és ott hanyatlott a hitem mikor közölte velem a pap, hogy azok a pici babák akiket nem tudtak megkeresztelni, a pokolba fognak égni( még el sem követtek semmit)....

 

[Karsay István]

Gyerekkoromban merev katolikus papnál tanultam, ill "áldoztam", és ott hanyatlott a hitem mikor közölte velem a pap, hogy azok a pici babák akiket nem tudtak megkeresztelni, a pokolba fognak égni( még el sem követtek semmit)....

Igen, nekem is az ilyen "hülyeségek" miatt ment el a kedvem az egész vallástól.
Fiatal korom óta vitám volt a papokkal, sok mindent hoztam magammal a régi életeimből is ami ezt indokolja, szerintük a gyerekeim is pogányok, mert nincsenek megkeresztelve, de merem álítani nagyobb Istenhitük van talán mint nekik.

Most a sors megadta, hogy egy pár pap ismerősőm van, de ezek komoly felvilágosult papok, ismerik a reinkarnációt, a szellemvilágot, komoly irásaik jelennek meg..és a klubomba is jár némelyik tanulni! :4:

A Szenlélek elleni bűn szerintem részint az Istenkáromlás, a Szentlélek eszme lejáratása, és még ki tudja, hogy mi minden tartozik bele....

 

[lulu]

Valahol a bibliában olvastam, hogy a kereszteléssel kerül be az ember az élet könyvébe, akiket majd később számontartanak, vagy ilyesmi. Én is ezért kereszteltettem meg a 2 éves lányomat

 

[Karsay István]

Hát igen ez a papság egyik nagy marharsága többek közt...

Most logikusan nézve, Földön 1.2 milliárd keresztény él, akkor a tőbbi 5 milliárd zsidó, arab, és még hosszú a sor ...a pokolra fog jutni?
Ez vicces lenne!!:4:

A Vatikán szerint a magyarok is pogányok voltak, mert nem a római, hanem a bizánczi kereszténységet vallották.

A szellemtan szerint, minden ember aki felismeri teremtőjét, és a szeretet parancsát, az a "mennybe" megy, és itt lehet Krisna, Nagy Manitu, Mohemed és még bármilyen néven nevezhetjük Istent, nem a név, hanem a tartalom a fontos!

szeretettel:

István:23:

UI: én egy gyerekemet kereszteltem meg a 4 közül, a többit már nem, mert úgy voltam vele, ha akar majd magának valmilyen vallási hovatartózást, akkor ne zavarja az apja hülyesége, hogy megkeresztelte!

amúgy jó projekt a papoknak évezredeken keresztül a keresztelés azt hiszem...

 

[essenbe]

Érdekes téma ez a keresztelés... én a 18 évemmel már merem állítani, hogy megbántam, hogy 10 éves fejjel azt mondtam, kereszteljenek meg, mert olyan iskolába akartam menni, ami vallásos tanítású volt, és csak a keresztelkedettek mehettek oda. Olyan szempontból nem bántam csak meg, hogy a barátaimmal tanulhattam (csak sajnos öszesen fél évet töltöttem abban az iskolában )

 

[lulu]

" én egy gyerekemet kereszteltem meg a 4 közül, a többit már nem, mert úgy voltam vele, ha akar majd magának valmilyen vallási hovatartózást, akkor ne zavarja az apja hülyesége, hogy megkeresztelte! "

Na igen, és az esküvő és temetés körüli herce hurcát ne is említsük.

 

[alberth]

Mi lehet a lelki nevünk és mikor kaptuk?

Élet a halál után ugyanaz, mint élet a születés előtt. Csak közben gyűjtöttünk újabb tapasztalat-mennyiséget. Valamint meg lettünk keresztelve. Nade odaát számít ez valamit? Az itteni nevünk lehet hogy ott nem érvényes. Talán van ott lelki nevünk. Sajnos én nem ismerem az enyémet...
Ki ismeri a saját lelki nevét? :0:

 

[rucerka]

Szóval mégis van valami a halál után?
Most hunyt el az Édesapám.

 

[Karsay István]

Van élet, az összes irsáom erről szól, én maga is voltam klinikai halál állapotában több alkalommal, így van erről tapasztalatom!

szeretettel:

István

UI: lessél rá a web.oldalam ezoterika részére, csak erről szól!

Ui2: és ha kell segítség nyugodtan keress meg.. [email protected]

 

[Jolán]

Biztos hogy van élet a halál után,én tapasztaltam 25-évvel ezelött.Nekem is volt halál élményem,de csak a lebegésig jutottam el.Nagyon jó érzés volt.

 

[Karsay István]

Az is jó dolog...

engem rendszeresen tesztelgetnek, kisérleteznek velem a beszámolóim által, de mindig megállják a helyüket mindenhol..

Csak ezen a héten szerepeltem at RTL-en és a Danubiusban is, mert olyan témákat emlitettem, ami másokkal is megtörténik rendszeresen.. igy van bőven miről beszélni, és van bőven tapasztalatom...

Sokszor üeresen koptatom a szám, de nem baj, mert amikor segitségre van valakinek a valóságban szüksége, aztmegkaphatja, mert én a szellemtan nem elvi, hanem gyakorlati részével foglalkozom...

Amúgy - csendesen megjegyzem - nagyon szép érzés "odaát lenni", én már várom, de előbb befejezem az itteni küldetésem...

 

[krespo]

Én is azt vallom, hogy az élet nem ér ott véget, amikor egy ember meghal. Drága nagymamám már 2 éve meghalt, de ezalatt a két év alatt több olyan dolog is történt, amiből tudom, hogy velünk van. A lakásunkban is történtek különös dolgok, de erről inkább máshol. Ezek számomra kedves emlékek.

 

[Karsay István]

<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-comfficeffice" /><o> </o>​

Nagymamám 1921-ben született. Vidéken élt gyermekkorában, majd Budapestre költözött. Vallásos nevelésben részesült addig amíg elemi iskolába járt, mert tanítói között volt a helyi pap is, aki hittanórát tartott rendszeresen. Szíve mélyén hitt is valamiben, de igaziból nem tudta megfogalmazni, hogy miben. Elhitte Isten létezését, hitt Jézus és Mária létezésben, de érdekes módon a túlvilágban már nem hitt, szerinte a halál után megszűnünk létezni. Keveredtek benne a katolikus vallás tanításai és a külső információk hatásai. Sokszor beszélgettem vele a szellemvilágról, a túlvilág felépítéséről és hasonló dolgokról. Ő jó nagymamaként mindig meghallgatott, bólogatott, de a szíve mélyén nem adott nekem igazat, mert szerinte valami igaz hogy van, de nem biztos ennek a létezésében.
Fiatalabb korában időnként elment a templomba, később évente egyszer, majd az is befejezte, mert nehezen mozgott, fárasztó volt számára kimozdulni is a lakásból. Évente egyszer feladott egy csekket az egyház részére és ezzel letudta a maga részét. Annyit kivettem a szavából, hogy a papokkal szemben fenntartásai voltak és az a gyermekkori emlékeknek volt tulajdonítható, amikor rendszeres kapcsolatban állt az egyházi oktatókkal.
Beszélgetéseink során elmeséltem a szellemvilág felépítését, működését, a feladatokat, célokat. Mindig meghallgatott, később már odafigyelt amit meséltem és kérdésekkel árasztott el, mert sokan meghaltak az ismerősei és a rokonok közül és sok furcsa esemény történt körülötte, ami az elbeszéléseim által könnyen beazonosítható a szellemvilág valós jelenlétének. Érezte, hogy van valaki mellette a lakásban, de nem látott senkit. Éjjel rendszeresen csengett a telefon és nem szólt bele senki és érdekes módon amikor a vonal megszakadt nem volt kattanás a telefonban. Különleges szagokat érzett, tárgyak elmozdulását, ami megmagyarázhatatlan volt a számára. S ezek a dolgok így mentek évekig. Megszokta a különleges dolgokat, velük élt
Egyre nehezebb volt számára a mozgás, ritkán hagyta el a lakását, sokszor már az is eszébe jutott, hogy véget vet önkezével életének, mert annyira terhes volt már a számára a földi élet nyomorúsága. Fájt mindene, állandóan szédült, nehezen tudta magát ellátni. Elmeséltem neki, hogy minden teher egy próbatétel a számunkra és Isten nem rak több terhet gyermekei vállára, csak amennyit azok elbírnak.
Január elején kimentem hozzá és sírva fogadott.
Elmesélte, hogy most akart felhívni, mert különleges dolog történt vele. Éjszaka lefeküdt aludni és nem tudta, hogy meddig aludt, de egy angyal ébresztette fel. Elvitte egy különleges világba, ahol hatalmas boldogság és szeretett érzés járta át, szinte minden ismerős volt a számára. Nagyon hamar rájött, hogy ez az a túlvilág, amiről eddig meséltem neki.
Mindenhol csodálatos fény volt és virágok, angyalok sürögtek, dolgoztak. A vigyázó angyalka elmesélte neki, hogy mi lesz a feladata, ha itt lesz közöttük. Kapus lesz, fogadnia kell a földről idejövő lelkeket. Ez érdekes volt a számomra, mert egész életében a földön is portásként dolgozott, még a nyugdíjasként is. Később felébredt az ágyában és még reggel is a hatása alatt volt az eseményeknek, amikor megérkeztem hozzá.
Elmondta, hogy most már érti, hogy miről beszéltem eddig és elhiszi azokat a dolgokat, amiket elmondtam neki erről a világról. Most már ő is tudja, hogy létezik egy másik világ, mert átélte élethűen és meggyőződött róla. Átöleltem és üdvözöltem a „túlvilági klubban”.
Megmondtam neki, ha valóban el szeretne a földről menni, akkor most kérje a Teremtőt, hogy vigye el oda, ahol az éjszaka járt.
Három nap múlva leült az ágyra pihenni és elaludt. Többé nem ébredt fel, álmában még mosolygott egy picit, lehunyta szemét és átment a másik világba.
<o> </o>
Most már tudom, hogy ha átmegyek a másik világ kapuján, egy drága szőke angyal fog várni és nem leszek egyedül az első pillanatokban sem. Önzetlen szeretet végigkísérte az egész életét és mindenét odaadta a másiknak, még akkor is, ha éheznie, nélkülöznie kellett.

szeretettel:

István

 

[Kate25]

Szóval mégis van valami a halál után?
Most hunyt el az Édesapám.

Kedves Rucerka! Én keresztény vagyok, hiszek Istenben, ezért joggal gondolhatod rólam, hogy elfogult vagyok ebben a témában. De van egy igaz történetem. Nagybátyám, mióta eszemet tudom, ateista. Nem hisz Istenben, az angyalokban, a túlvilágban.... Néhány éve baleset érte. Leesett a cseresznyefáról. Kórházba került, kivizsgálták, majd másnap hazaengedték. Teljesen tünetmentes volt, és nem vették észre, hogy egy apró kis erecske megszakadt a koponyáján belül. 2 hónap telt el anélkül, hogy bármi panasza lett volna. Aztán egy reggel elindult a piacra... Másnap reggel tünt fel valakinek, hogy egy parkban fekszik mozdulatlanul, és mentőt hívott hozzá. Azonnal megoperálták. A műtét hála Istennek jól sikerült (azóta is jól van, és a nyugdíjas klubbjában hétvégeken vígan csörög a hölgyekkel). Viszont az az 1 nap teljesen kiesett neki. Mikor elmesélte, megkért, a lányának el ne mondjam, mert kineveti. A történet lényege: míg nem volt eszméleténél, egy hatalmas kapu előtt találta magát. Bezörgetett, és a felesége (aki 1 évvel azelőtt halt meg) nyitott ajtót. Kedvesen fogadta, beinvitálta, beszélgettek, jól érezte magát. Egy idő után azt mondta a felesége, hogy várjon egy kicsit, elmegy, beszél valakivel, hogy együtt maradhassanak, hiszen jó helyen van. Ő is örült, hogy maradhat, semmi félelem nem volt benne... És ekkor magához tért. A mai napig nem érti, mi volt ez. Valóban. Egy ateistának nem könnyü elhinni, hogy ott járt, ahová mindenki igyekszik aki hisz a túlvilági életben. Azért írtam le ezt neked, hogy megvígasztaljon. Édesapád már odaát van, jó helyen van. Akár hitt Istenben, akár nem. Végül egy idézet: A halál az EGÉSZ felőlünk látszó oldala. A másik oldalt úgy hívják: FELTÁMADÁS.