Hogyan iktassuk ki az egónkat?!

tibya

Állandó Tag
Állandó Tag
Te eljutottál idáig már?! Soha nincs olyan, hogy kibillensz belőle? Totálisan és teljes mértékkel mindent el tudsz fogadni, eggyé tudsz válni vele és nem reagálsz egyáltalán se gondolatokra, se érzelmekre?


Amiket itt leírtál csak akkor lehet megcsinálni, ha teljes mértékben jelen vagy, más szóval, ha a jelenben van a figyelmed. Nálam is van, hogy elkalandozom, de ez a felismerés már is a jelenbe hoz. Ne akarj egyből 100°%- os eredményt. Ez egy folyamat.
 

most

Állandó Tag
Állandó Tag
te élsz ?
Nem minden megnyilvánulás származik az egotól. Én az egós érzelmi reagálásról, azonosulásról beszéltem.

sztem a gond a rekació és az érzelmekkel szavakon van....

az pl. éhesség érzése és az arra való késztetés h ezt megszüntesd is kondiconált,és az egótol származik
ergo aki él h : élhessen az érzelmei adnak energiát, az egó pedig utat ( célt) h jóllakassa magát
s ezzel fentartsa az életét...

az érzelmek energiák cél nélkül... az egó jelöli ki ismeretei alapján a célt
ebben az esetben az éhség létfentartó késztetés -(de akit megsértenek az is eljuthat odáig
h megkédőjelezték a sértéssel az élethez való jogát vs abban akadályozzák ...)
illetve aki éhes el tudja gondolni( ego) h a másik is mennyire az..
sőt azt is ki tudja "gondolni" h lemond a másik javára ...vagy eleszi előle is... vs megeszi a másikat
mindhogy mindig legalább három lehetőség van amiből az egó választhat...
alapvetően 2 féle késztető génnel rendelkezünk egy altruista( legnagyobb jó) és egy énvédő( énközpontú)
ezek az egó alapkövei tehát az is egósan dönt... a példánknál maradva aki úgy dönt a másiknak adja
az ételt, még akkor is ha ő éhen hal mert a másik továbbviszi az életet...
vagyis ez a szántszándéka.
 

Soma77

Állandó Tag
Állandó Tag
Amiket itt leírtál csak akkor lehet megcsinálni, ha teljes mértékben jelen vagy, más szóval, ha a jelenben van a figyelmed. Nálam is van, hogy elkalandozom, de ez a felismerés már is a jelenbe hoz. Ne akarj egyből 100°%- os eredményt. Ez egy folyamat.

az emberi tudat egyik csodálatos képessége a figyelem összpontosítása és kitágítása...még akkor is, amikor a tudatodat a külvilág eseményeire irányítod, amikor a tudatod a külvilágból érkező ingerek felfogásával, értelmezésével van elfoglalva, akkor is képes arra, hogy a figyelem egy részét önmagadra is irányítsd...az elme "önmegfigyelő" képessége lehetővé teszi számodra, hogy amolyan külső nézőpontból szemlélhesd Önmagad...ez a képesség vezet aztán ahhoz, hogy önfegyelmet tudj tanúsítani ha kell, ez a keleti harcművészetek esetében például elengedhetetlen...ez az önreflexió szüli aztán azt a paradoxont, hogy "ki a megfigyelő, és ki is figyel kit?"...nincs kettő...egy van...olyan természetes dolog, hogy felnőtt fejjel nem kérdőjelezed meg a tükörképed valódiságát, és tudod, hogy önmagadat látod a tükörben...de egy kisgyerek, amíg ki nem fejlődik benne az én-tudat, a tükörben látott tükörképét képtelen önmagával azonosítani...egy másik személyt lát benne, amíg meg nem tanulja (egy bizonyos kor felett) hogy a tükörkép önmagával azonos....ezért kicsit fura azt látni, hogy felnőtt intelligens emberek a fejükben lévő hangot (az ego-t) tőlük különállónak tekintik, felruházzák mindenféle gonosz jelzővel, aztán megpróbálnak tőle megszabadulni, ahelyett hogy barátságba kerülnének vele, azaz megbékélnének önmagukkal és elfogadnák magukat olyannak, amilyenek....sokszor érzem azt, hogy ez az önkényes szétválasztás végtelenül demagóg, és persze az összes erőfeszítés arra, hogy megszabaduljunk egy nem létező démontól ugyanolyan demagóg, mint maga az eszme...gondolj bele abba, hogy olyan emberek, akik képtelenek az ok-okozati összefüggéseket meglátni, azaz pl. képtelenek a saját cselekedeteiket és azok következményeit magukénak tekinteni, skizofréniával kezelnek...ezek a tudati zavarok nagyon súlyosak, és szerintem ezekkel együtt nem lehet normális életet élni...így kicsit meglepő újra és újra azt olvasni, hogy emberek szeretnének a logikus, következetes énjüktől megszabadulni, és amolyan mongól idiótaként élni, miközben persze nem akarnak így élni, mert azért a logikus én azért kell, amikor el kell dönteni, hogy milyen húst vegyünk a piacon a vacsorához, hogyan számoljuk ki a visszajárót, vagy hogyan tegyük egyesbe a kocsit, hogy aztán haza tudjuk menni megfőzni a vacsorát...

...folyamatosan figyelni magad nagyon fárasztó lehet tibya...én nem teszem...csak amikor fontos az önkontroll...de az élet 99%-ában ez nem fontos...nem fontos, mikor megszagolsz egy virágot, mikor kebledre öleled a barátodat, amikor megcsókolod a kedvesedet, a gyermekedet...ilyenkor teret engedsz a spontán történéseknek...mit egy jó baráti társaságban, ahol nem fontos a kivagyiság, ahol nem azt kell figyelned állandóan, ki mit gondol majd arról amit mondasz...ezekben a társaságokban mi nagyon sokat szoktunk nevetni...rengeteget viccelődünk, kacagunk...áramlik a jókedv, és nyoma sincs az elmét figyelő elmének...az ego a barátod, mert egyből riadót fúj, ha egy sikátorban egy árnyék lopakodik mögötted...megpróbál megvédeni téged...úgy is hívhatod, az életösztönöd, az, aki küzd a túlélésért...és hogy vajon ilyenkor tényleg azt kell figyelni, hogy mit figyel a megfigyelő, vagy csak engedelmeskedni kell a megfeszült izmok hívásának, és el kell kezdni futni...remélem te tudod...remélem, hogy vannak barátaid, akikkel önfeledten tudtok beszélgetni, és örülni az élet csodájának...

....tudod, magam is nagyon sok Tolle könyvet olvastam, nagyon sok satsang-ot megnéztem tőle...és tudod mire jutottam...hagytam a fenébe...Tolle végtelenül racionális, precíz és pontos ember...a mozdulatai, a beszéde, a mimikája, a stílusa, és az egész személyisége amolyan németesen szögletes...mint egy robot, miben fut egy program...ez megérinti azokat az embereket, akik hozzá hasonlatosak, és borzasztóan untatja azokat, akik nem ilyenek...a párom sokszor megkérdezte, "hogy tudod te ezt végignézni? én 5 perc után bealszom ezen..." ilyenkor mindig csak mosolyogtam, mert tudtam, az én mérnöki agyam ezzel teljesen kompatibilis, az övé nem...így végül az lett a nagy paradoxon, hogy Tolle pont azoknak nem tud segíteni, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá...hehe...mára ennyi...mielőtt megköveztek, nincs bajom Tolle-val, csak túl kell lépni rajta, mint minden más ún. tanítón, és ki kell taposnod a saját utadat...az élet az egyetlen tanítómester.
 

evapatocs

Állandó Tag
Állandó Tag
az emberi tudat egyik csodálatos képessége a figyelem összpontosítása és kitágítása...még akkor is, amikor a tudatodat a külvilág eseményeire irányítod, amikor a tudatod a külvilágból érkező ingerek felfogásával, értelmezésével van elfoglalva, akkor is képes arra, hogy a figyelem egy részét önmagadra is irányítsd...az elme "önmegfigyelő" képessége lehetővé teszi számodra, hogy amolyan külső nézőpontból szemlélhesd Önmagad...ez a képesség vezet aztán ahhoz, hogy önfegyelmet tudj tanúsítani ha kell, ez a keleti harcművészetek esetében például elengedhetetlen...ez az önreflexió szüli aztán azt a paradoxont, hogy "ki a megfigyelő, és ki is figyel kit?"...nincs kettő...egy van...olyan természetes dolog, hogy felnőtt fejjel nem kérdőjelezed meg a tükörképed valódiságát, és tudod, hogy önmagadat látod a tükörben...de egy kisgyerek, amíg ki nem fejlődik benne az én-tudat, a tükörben látott tükörképét képtelen önmagával azonosítani...egy másik személyt lát benne, amíg meg nem tanulja (egy bizonyos kor felett) hogy a tükörkép önmagával azonos....ezért kicsit fura azt látni, hogy felnőtt intelligens emberek a fejükben lévő hangot (az ego-t) tőlük különállónak tekintik, felruházzák mindenféle gonosz jelzővel, aztán megpróbálnak tőle megszabadulni, ahelyett hogy barátságba kerülnének vele, azaz megbékélnének önmagukkal és elfogadnák magukat olyannak, amilyenek....sokszor érzem azt, hogy ez az önkényes szétválasztás végtelenül demagóg.
Drága Soma!
Muszáj szétválasztani,ahhoz,hogy tudjuk nem Azok vagyunk:),de mégis hozzánk tartoznak...ezáltal el kell,hogy fogadjuk,mert ellenkező esetben szenvedünk.
, és persze az összes erőfeszítés arra, hogy megszabaduljunk egy nem létező démontól ugyanolyan demagóg, mint maga az eszme....
Az ego van mindaddig, mig át nem látjuk,hogy nincs...A megvilágosodott mesterek szerint ez a világ káprázat,nem valós...és mi hozzuk létre.
...folyamatosan figyelni magad nagyon fárasztó lehet tibya....
De még mennyire..:)
Azért nem árt néha...:)
én nem teszem...csak amikor fontos az önkontroll...de az élet 99%-ában ez nem fontos...nem fontos, mikor megszagolsz egy virágot, mikor kebledre öleled a barátodat, amikor megcsókolod a kedvesedet, a gyermekedet...ilyenkor teret engedsz a spontán történéseknek...mit egy jó baráti társaságban, ahol nem fontos a kivagyiság, ahol nem azt kell figyelned állandóan, ki mit gondol majd arról amit mondasz...ezekben a társaságokban mi nagyon sokat szoktunk nevetni...rengeteget viccelődünk, kacagunk...áramlik a jókedv, és nyoma sincs az elmét figyelő elmének...az ego a barátod, mert egyből riadót fúj, ha egy sikátorban egy árnyék lopakodik mögötted...megpróbál megvédeni téged...úgy is hívhatod, az életösztönöd, az, aki küzd a túlélésért...és hogy vajon ilyenkor tényleg azt kell figyelni, hogy mit figyel a megfigyelő, vagy csak engedelmeskedni kell a megfeszült izmok hívásának, és el kell kezdni futni...remélem te tudod...remélem, hogy vannak barátaid, akikkel önfeledten tudtok beszélgetni, és örülni az élet csodájának....
Nincs szükség önkontrollra,elég a befelé figyelés...mély levegővétel:)...és jöhet a megnyilvánulás:)
Vagy ez is önkontroll??:rolleyes:
....tudod, magam is nagyon sok Tolle könyvet olvastam, nagyon sok satsang-ot megnéztem tőle...és tudod mire jutottam...hagytam a fenébe...
Igazad van Soma,végül hagyni kell a fenébe az összes tanitót,még Tolle-t is..,sőt Gangajit is...;)
Tolle végtelenül racionális, precíz és pontos ember...a mozdulatai, a beszéde, a mimikája, a stílusa, és az egész személyisége amolyan németesen szögletes...mint egy robot, miben fut egy program...ez megérinti azokat az embereket, akik hozzá hasonlatosak, .
Engem elvarázsolt Tolle.Minden egyes szava az éltető eledel volt számomra - közvetlenül,és közvetve is!!
Az ésszerűséggel még senki ember fia nem vált tudatossá!!;)
Különben minden Tanitónak más a mentalitása,ahogy minden keresőnek is!
és borzasztóan untatja azokat, akik nem ilyenek...a párom sokszor megkérdezte, "hogy tudod te ezt végignézni? én 5 perc után bealszom ezen..." ilyenkor mindig csak mosolyogtam, mert tudtam, az én mérnöki agyam ezzel teljesen kompatibilis, az övé nem...így végül az lett a nagy paradoxon, hogy Tolle pont azoknak nem tud segíteni, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá...hehe....
Nekem tudott,és még sok tizezer embernek!!
mára ennyi...mielőtt megköveztek, nincs bajom Tolle-val, csak túl kell lépni rajta, mint minden más ún. tanítón, és ki kell taposnod a saját utadat...az élet az egyetlen tanítómester.
Nincs megkövezés,csak vélemény nyilvánitás van!:)
És való igaz,hogy nem lehet úgy élni napjainkat,hogy állandóan megfigyelve kövessük pl:Tolle útmutatásait.Bár ő is hangsúlyozta,hogy ezek útjelző táblák!!
 

Soma77

Állandó Tag
Állandó Tag
kedves Évi...köszönöm, hogy válaszoltál a gondolataimra...és természetesen igazad van...ahogy nekem is...de inkább egyikőnknek sem...mert a dualitás világában egyszerre bizonyítható be mindenről hogy igaz, és az is hogy nem...így végső soron az Egyetemleges Igazság "kívül" sosem lelhető meg...csak mélyen legbelül...és ez szerintem magánügy...ugyan annyira magánügy, mint bármilyen hitbéli kérdés...te lehetsz hithű katolikus, aki hisz Jézusban...és lehetek buddhista, kinek Buddha szavai hirdetik az igazságot (zárójelben jegyzem meg, nem vagyok)...beszélhetünk ugyanarról, de egymást nem érthetjük meg, ha csak a formák világában (útjelzőtáblák) keressük az igazságot...ezért én nem akarok, és nem is fogok győzködni senkit a magam igazáról..ahogy nem tartozom egyetlen valláshoz sem...úgy nem tartozom egyetlen önként felvett valláshoz sem...nem vagyok sem Tolle-ista, sem Osho-ista, sem Gangaji-sta...mindenhol találok értékes dolgokat, de elköteleződni nem tudtam egyik iránt sem...elkötelezettségem egyetlen dolog iránt van csak, és az a szabadság utáni vágy...és ebbe sajnos nem férnek be a formák...mert amit eddig találtam, azt a formákon túl találtam, de elmondani nem tudom, mert ahhoz formába kellene zárnom...így szabadságra szomjazó emberként és gondolkodóként megadom mindenkinek az alapvető jogát a kételkedéshez és a szabad választáshoz, még akkor is, ha az ember szabadon választja a rabságot, vallási, hitbéli, vagy más meggyőződésből...én a rögösebb utat választom inkább...inkább kételkedek, és gyötrődök, de a magam bőrén járok utána az igazságnak...és azt sem megvilágosodott mesterek szava mögött, sem bestseller tanítók szava mögött nem kívánom keresni...csakis legbelül...ott, ahol nincs Te, én, és nincs semmi más, csak a szavak és forma nélküli csend...
ölellek...Soma
 

tibya

Állandó Tag
Állandó Tag
az pl. éhesség érzése és az arra való késztetés h ezt megszüntesd is kondiconált,és az egótol származik
ergo aki él h : élhessen az érzelmei adnak energiát, az egó pedig utat ( célt) h jóllakassa magát
s ezzel fentartsa az életét...

az érzelmek energiák cél nélkül... az egó jelöli ki ismeretei alapján a célt
ebben az esetben az éhség létfentartó késztetés -(de akit megsértenek az is eljuthat odáig
h megkédőjelezték a sértéssel az élethez való jogát vs abban akadályozzák ...)
illetve aki éhes el tudja gondolni( ego) h a másik is mennyire az..
sőt azt is ki tudja "gondolni" h lemond a másik javára ...vagy eleszi előle is... vs megeszi a másikat
mindhogy mindig legalább három lehetőség van amiből az egó választhat...


Amíg azt hiszed, hogy te az egó, a gondolkodó elme vagy, addig valójában nincs választásod és bármit is érsz el, az az egó célja lesz, te csak az energiádat adod hozzá.
Az egó kívül jeresi a boldogságot, ha majd megszerzi ezt vagy azt, akkor majd jól fogja érezni magát. Mivel a formákban nem tudja megtalálni a beteljesülést, a lelki békét ezért állandóan keres.
Az egó nem tudja, hogy igazi boldogság belül található, mert azt nem lehet gondolni, csak érezni tudod.
De, hadd tegyek fel neked egy kérdést: Miért nem tud az egó hálás lenni?
 

tibya

Állandó Tag
Állandó Tag
...folyamatosan figyelni magad nagyon fárasztó lehet tibya...

Meglehet, de idővel egyre könnyebben fog menni, tudod hasonló mint az autóvezetés. Egyszer csak azt veszed észre, hogy több az energiád, egészségesebben táplálkozol és kevesebbet eszel. Én például egy héten egy nap nem is eszem és ezt nem egóból teszem, a testem nem igényli, valószínű tisztulni akar.
Régebben egóból próbálkoztam a nem evéssel, mert olyan spirituális akartam lenni, később, hogy nem akartam sikerült.
 

phoenyx

Állandó Tag
Állandó Tag
Lehet furcsa lesz, amit írok: Soma77 gondolatai is nagyon szimpatikusak, de tybia is találó válaszokat ad. Noha valóban van, hogy az ember lát egy jelenetet teszem azt az utcán, vagy érez egy illatot, és mindezek egy egész sor emléket ébreszthetnek fel - ezáltal már nem is a jelent, hanem a múltját éli arra az időre valaki - de, amennyiben felfigyel arra, hogy a jelentől eltávolodott, máris visszahozta magát jelenébe! Velem is előfordul, de igyekszem tudatosan törekedni a jelen megélésére, mert egyébként észrevétlen maradna számomra egy-egy új lehetőség, vagy egy mosoly, vagy bármi, amit csak ott és akkor, abban a pillanatban élhet meg az ember, ha figyelme nem kalandozik el!!

Az egót pedig nem véletlenül kaptuk: itt is a helyes mértékletesség a lényeg szerintem: ahhoz h valaki a tanulmányait folytassa, esetleg foglalkozása terén kellő lendülettel valósítsa meg terveit, vagy akár sport teljesítményt nyújthasson, kitartás kell, akaraterő kell, azaz tudnia kell használni az egóját!
Az egót megszelídíteni érdemes, h egyensúlyt tudjon mindenki teremteni életében, megfelelően alkalmazva, vagy épp elcsendesítve egóját.
Tybia és Evapatocs! A mentáltest sem véletlenül van összehangolva az adott személlyel! Az arányokat érdemes megtalálni: mennyi időt tölt valaki gondolkodással, hogyan tud harmonikusan (közre)működni!
De ez csak az én véleményem, járjon mindenki utána!
 

Soma77

Állandó Tag
Állandó Tag
Kapcsolataink minősége, jelenlétünk mértékétől függ. A gondolkodás elvág a többi embertől.

...érdekes gondolat...én pont az ellenkezőjét tapasztalom...rengeteg olyan eset van, amikor a gondolkodás összehozza az embereket...amikor együtt tanulsz a gyermekeddel, vagy amikor a család együtt tervezgeti a nyaralást...vagy amikor a barátoddal közösen gondolkoztok egy új vállalkozás beindításán...vagy amikor egy orvoscsoport valami bravúrosat alkot, és megment egy emberi életet...vagy amikor egy tudós kifejleszti a rák ellenszerét...vagy amikor emberek közösen tesznek a bolygó megmentéséért...csodálatos dolgokra képes az emberi elme...ugyan úgy, ahogy embertelen borzalmaikat is képes véghez vinni...(ezekre inkább nem hozok példákat)...én úgy látom, mint minden a duális világban, egyszerre lehet jó, és egyszerre lehet rossz is...egy ugyanazon érem két oldala...és miközben elveszünk az érem oldalában, megfeledkezünk az éremről magáról...amely magába foglalja mindkettőt...minden emberben benne van ez az egység, mindig benne volt, és mindig benne lesz...amint úgy érzed, szükséged van arra, hogy megoszd magad, megosztott leszel...elkülöníted magad jó énre és rossz én-re...az igaz én-re, és az ego-ra...de ez a szétválasztás teljesen önkényes...logikus ugyan, de felesleges...mindkettő vagy egyszerre, és amíg ezt nem látod meg, hasztalan fogsz küzdeni...sajnos magad ellen...míg dolgozhatnál magadért is...mivel az emberi psziché annyira összetett, hogy évszázadok sem voltak elegendőek a tudománynak ahhoz, hogy megismerjük akár csak egy részét is, miért gondoljuk azt, hogy egy olyan egyszerű modell ismerete, mint az ego és a nem-ego majd megnyugvást okozhat...azt is érdekes látni, ahogy az ezoterika világába bele-bele mar a tudományosság (sokszor sajnos áltudomány formájában), megpróbálva amolyan házasságot kötni a hitvilág és a tudomány között...nem véletlen talán, hogy azok, akik kiábrándultak a materializmus logikusságából, menekülnek egy olyan világba, ahol tények nélkül is lehet boldogulni, pusztán hitünk által...de ha már hinni kell, miért nem elégszünk meg ezzel, és mért próbáljuk meg lépten-nyomon megérteni azt?...miért akarjuk megérteni a hiten alapuló világképet?...miért vegyítjük a kettőt szüntelen?...talán azért, mert hinni jó, de tudni még jobb?...talán mert a tudós részünk (ego) kíváncsiságát a hit nem csillapíthatja, tompíthatja eléggé...szükségünk van a hit világában is a tudás biztos talajára...és így születnek az ezoterikus hit-tudományos modellek, belekapva kicsit ide, belekapva kicsit oda....hátha ez majd megnyugvással szolgál...de sajnos nem...hasztalan.

...keressük meg magunkban azt a pontot, ahol minden nyugodt...ahol békében vagyunk a világgal...és merüljünk el benne annyiszor, amennyiszer csak szükségünk van rá....de közben nevessünk, legyünk vidámak, ha kell sírjuk, és ha kell, legyünk dühösek, ha kell csalódottak...keressük meg az egyensúlyi pontot...az érme két oldala között...valahol a perem mentén...körben...mindenütt...

öleléssel S
 
Utoljára módosítva:

vandorcsillag

Állandó Tag
Állandó Tag
A topik címére gondoltam mikor ezt a olvastam.

"Én már jártam ezen az úton, meg is ütöttem a bokámat nagyon. Gondolok itt a New Age-re, és az ehhez tartozó irányvonalhoz. A véleményem erről a cikkről, ami a New Age termékeket együtt véve is érinti:

- Ellentmondásos, önmagának ellentmondó, nélkülözi a következetességet, és ezt az olvasótól is elvárja, erre épít is tartalmában.
- Az egó a testet öltött lélek kapcsolatfelülete az őt körülvevő világgal, maga a személyiség, az, aki én vagyok. Ez rendszerint nincs meghatározva a New Age, Osho és ehhez ill. a hasonló irányvonalhoz tartozó könyveknél. Magam nélkül (azaz egó nélkül) nem tudok élni, ez világos, igaz?
- A személyiségemet (az egót), tehát magamat másnak tekinteni, mint ami, egy önmagamban létező plusz, ráadásul gonosz, mondhatni sátáni résznek beállítani ezt a kitalált részt, ami bennem van (tehát szerintük nem én vagyok!), nemlétező tulajdonságokkal felruházni, dolgokat állítani róla, amik nem igazak, ezeket elhinni, és az embert, aki nincs tisztában az egó fogalmával, de esetenként azt is aki tisztában van vele önmaga ellen fordítani megvezetve hazugságok által amiket az ember elhisz, ezek az ember zavarodottságához, betegségéhez vezethetnek, és ez az egyik cél, amiért ezek a könyvek íródnak.
- Ezeknél a könyveknél, adatforrásoknál jellemző, hogy igaz adatok kitalációval keverednek, kis arányú igazság található meg bennük a nagy arányú kitalációval szemben, azért van bennük igazság is, hogy legyen valami, ami kapcsán el lehet hinni a kitalációt is, és a cél, hogy az olvasó előbb-utóbb sérüljön. Nem nyilvános társaságok anyagilag érdekeltek benne, hogy egyre több legyen a beteg ember, ahhoz megvannak az eszközeik, hogy torz információval félrevezessenek, ártsanak, de nincsenek tisztában tetteik következményével, mert ha tisztában lennének vele, nem tennék azt, amit tesznek, hisz maguk ellen is tesznek ezzel.
- Elméletrendszereik, amiket alkotnak elég szerteágazóak és egymáshoz kapcsoltak, így keltve a magasabb tudás látszatát, és amit az ember nem ismer, arról hajlamos elhinni bármit, amíg nem hall róla valami mást is, és nincs, ami megcáfolja, amit hisz, különösen akkor hajlamos elhinni, ha még ezzel egy jobb élet lehetőségét is felfestik neki.
- Másodfajú háború, nemzetsorvasztó tevékenység: belülről, nem várt helyről rombol, nem rakétákkal, puskákkal, de annál inkább könyvekkel, kiadványokkal, amik bármely könyvesboltból, újságostól beszerezhetők saját kezűleg, álhírekkel, félretájékoztató, a nyilvánosság előtt tudományosnak beállított intézményekkel. - Ezek a mozgalmak (New Age és társaik), illetve akik ezek mögött állnak, és ezek kiadványaik ezt teszik."

Köszönöm, hogy olvastad.
 

Kicsi Fecske

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedves Vándorcsillag!
Teljes mértékben egyetértek az írásoddal. Mivel én már nagyon régen egyetértek azzal, hogy az egó olyan, mint a búvárnak a búvárruha. Ha arra akarnák rávenni a búvárt, hogy lent a mély vízben vesse le a búvárruhát, teljes bizonyossággal meghalna. Mielőtt testet öltöttünk ebben az inkarnációnkban, de az előzőekben is, elfogadtuk az erre az életre vonatkozó törvényt. Az egóra szükségünk van, hogy ebben az éltben élni tudjunk. Az már más kérdés, hogy ne az egó irányítson, ne a farok csóválja a kutyát. De kitörölni. elpusztítani, kiiktatni őrültség az egót. Légfontosságú eszközünk erre a fizikai testünkbe élt életünk hosszára. Nem véletlen, hogy a teljesen megvilágosult mesterek túlnyomó többségben meghalnak, vagyis képtelenek egó nélkül a fizikai világban létezni. Csak azok maradnak köztünk, akiket külön visszaküldenek a testükbe, hogy átadják az élményeiket, tapasztalataikat. Nem véletlen, hogy régebbi időkben csak a kiválasztottaknak adták át azt a tudást, hogyan lehet megvilágosodni, mivel nem mindenki tart ott az útján. Már említettem azt az amerikai psziológus nőt, aki a betegeit regressziós hipnózissal elviszi az előző életeibe, hogy ott találják meg a probléma kiváltó okát. Egyik páciense sok előző életében tibeti megvilágosult mester volt, de a világi életet messzire elkerülte. Most ebben az életében amerikai nagyváros nyüzsgő tömegében kell neki sikeres üzletembernek lennie. Lehet idő nap előtt elérni a megvilágosodást, de amit elmulasztott az ember, arra úgyis visszaküldik a következő életében. Ez olyan mint mikor a nagyon hosszú lépcsősoron megy az ember. Lehet kihagyni lépcsőfokot, de visszaküldhetnek, hogy azt a lépcsőfokot kihagytad, menj vissza, és lépj fel azon is...
Szerintem mindenkinek a maga ütemében, idejében kell fejlődni, hogy egészséges lelkületű legyen...
Köszönöm a cikked.
Legyen nagyon szép, és vidám napotok!
Sok szeretettel Erzsi.
 

evapatocs

Állandó Tag
Állandó Tag
Dehat a gondolkodas altal jutottal erre a megallapitasra:)
Kedves Tamás!
Természetesen.:)

Dr. David R. Hawkins irásából idézek,hogy kinek is annyira fontos a gondolkodás...:)

  1. „Helyzete”, egy hasonlattal élve, olyan, mint az óceán, közvetlenül azelőtt, hogy kiemelkedne belőle egy hal. Minden gondolat spontán bukkan fel, és mindaddig nem felismerhető, amíg teljesen formát nem ölt. Ahogy felbukkan, a gondolat olyan, mint egy bizonytalanul kavargó energia, amely gyorsan halad az elmosódott forma felől egy sokkal részletesebb és felismerhetőbb forma felé. A folyamat nagyon gyors. Az hogy felismerjük magát a csendes mezőt, éles figyelmet és tisztánlátást igényel. A technika lényege, hogy visszautasítsuk az érdeklődést a gondolatok sajátossága iránt, és felhagyjunk azzal, hogy megpróbáljuk felismerni vagy megfejteni őket. Hacsak akarattal nem ösztökéljük, minden gondolat csak egy végeláthatatlan fecsegés, és csupán az ego hívsága, hogy úgy dédelgeti őket, mintha szórakoztatóak vagy figyelemre méltóak volnának.

    Hogy kikerüljük, illetve meghaladhassuk a tudatfolyam-gondolkodás tartalmának csábító vonzerejét, érdemes annak jelentőségéhez alázattal közelíteni, amely így hamar felfedi, hogy a fontosság rávetítése nélkül, a gondolatok 99%-a unalmas és közhelyes. Kiábrándulva belőlük, az érdeklődésünk visszavonásával vonzerejük csökken. A másik illúzió, hogy az életben maradáshoz szükséges a gondolatokra figyelni, míg valójában, a túlélés az Önvalón múlik.
    Kemény összpontosítással nyilvánvalóvá válik, hogy a gondolatok a kialakulásuk illetve megjelenésük folyamatában egyre korábban elhagyhatóak. Folyamatos összpontosítással és szórakoztató értékük feladásával, mint felismerhető forma lassan szertefoszlanak, majd elülnek, hogy csupán a gondolkodás múló késztetése maradjon. Ennek az impulzusnak a kielégítése visszautasítható. Ezáltal, bámulatosan nyilvánvalóvá válik, hogy csakis a gondolkodás vágyának következtében gondolkodunk, és hogy a gondolatok és képek csupán képzeletbeli értékkel bírnak.

    Lényegében azok nem igazán megdöbbentően bámulatosak. Mindez leleplezi, hogy valójában az egyén a gondolkodás forrása, és megmutatkozik, hogy az ember nem az elme áldozata, de szándéka és vágya révén a jelenség létrehozója. A szabadság a mély alázat következménye, amely felfedi, hogy az egyetlen ok, amiért gondolkodunk az az, hogy a gondolkodás jutalmának a tapasztalati hasznát akarjuk kinyerni a gondolkodásból. Az ego/elme attól fél, hogy ha nem gondolkodik, akkor (1) unatkozni fog, (2) megszűnik létezni. Az unalom problémáján viszonylag könnyű átlépni, egyszerűen észrevéve, az unalom csupán annak frusztrációja, hogy nem szórakoztatnak érdekes gondolatok."

    Dr. David R. Hawkins - Isten jelenlétének a felfedezése 235-236 old
-Vagyis nem arról van szó,hogy szükségtelen az ego/elme,csupán eszköz kell,hogy legyen a "túlélésre",mert a gondolatfolyam sodrása inkább veszélyt rejt,mintsem "hasznot" hoz.
A legtöbb feltaláló nem a gondolat által - sokkal inkább a gondolat-nélküliségben( a semmiből..)bukkant rá felfedezéseire,ami az emberiség előrehaladását szolgálta.
 

evapatocs

Állandó Tag
Állandó Tag
...érdekes gondolat...én pont az ellenkezőjét tapasztalom...rengeteg olyan eset van, amikor a gondolkodás összehozza az embereket...amikor együtt tanulsz a gyermekeddel, vagy amikor a család együtt tervezgeti a nyaralást...vagy amikor a barátoddal közösen gondolkoztok egy új vállalkozás beindításán...vagy amikor egy orvoscsoport valami bravúrosat alkot, és megment egy emberi életet...vagy amikor egy tudós kifejleszti a rák ellenszerét...vagy amikor emberek közösen tesznek a bolygó megmentéséért...csodálatos dolgokra képes az emberi elme...ugyan úgy, ahogy embertelen borzalmaikat is képes véghez vinni...(ezekre inkább nem hozok példákat)...én úgy látom, mint minden a duális világban, egyszerre lehet jó, és egyszerre lehet rossz is...egy ugyanazon érem két oldala...és miközben elveszünk az érem oldalában, megfeledkezünk az éremről magáról...amely magába foglalja mindkettőt...minden emberben benne van ez az egység, mindig benne volt, és mindig benne lesz...amint úgy érzed, szükséged van arra, hogy megoszd magad, megosztott leszel...elkülöníted magad jó énre és rossz én-re...az igaz én-re, és az ego-ra...de ez a szétválasztás teljesen önkényes...logikus ugyan, de felesleges...mindkettő vagy egyszerre, és amíg ezt nem látod meg, hasztalan fogsz küzdeni...sajnos magad ellen...míg dolgozhatnál magadért is...mivel az emberi psziché annyira összetett, hogy évszázadok sem voltak elegendőek a tudománynak ahhoz, hogy megismerjük akár csak egy részét is, miért gondoljuk azt, hogy egy olyan egyszerű modell ismerete, mint az ego és a nem-ego majd megnyugvást okozhat...azt is érdekes látni, ahogy az ezoterika világába bele-bele mar a tudományosság (sokszor sajnos áltudomány formájában), megpróbálva amolyan házasságot kötni a hitvilág és a tudomány között...nem véletlen talán, hogy azok, akik kiábrándultak a materializmus logikusságából, menekülnek egy olyan világba, ahol tények nélkül is lehet boldogulni, pusztán hitünk által...de ha már hinni kell, miért nem elégszünk meg ezzel, és mért próbáljuk meg lépten-nyomon megérteni azt?...miért akarjuk megérteni a hiten alapuló világképet?...miért vegyítjük a kettőt szüntelen?...talán azért, mert hinni jó, de tudni még jobb?...talán mert a tudós részünk (ego) kíváncsiságát a hit nem csillapíthatja, tompíthatja eléggé...szükségünk van a hit világában is a tudás biztos talajára...és így születnek az ezoterikus hit-tudományos modellek, belekapva kicsit ide, belekapva kicsit oda....hátha ez majd megnyugvással szolgál...de sajnos nem...hasztalan.
:)
...keressük meg magunkban azt a pontot, ahol minden nyugodt...ahol békében vagyunk a világgal...és merüljünk el benne annyiszor, amennyiszer csak szükségünk van rá....de közben nevessünk, legyünk vidámak, ha kell sírjuk, és ha kell, legyünk dühösek, ha kell csalódottak...keressük meg az egyensúlyi pontot...az érme két oldala között...valahol a perem mentén...körben...mindenütt...

öleléssel S
Én is igy gondolom!:)
Legyen szép napod!!:)
 

evapatocs

Állandó Tag
Állandó Tag
A topik címére gondoltam mikor ezt a olvastam.

"Én már jártam ezen az úton, meg is ütöttem a bokámat nagyon. Gondolok itt a New Age-re, és az ehhez tartozó irányvonalhoz. A véleményem erről a cikkről, ami a New Age termékeket együtt véve is érinti:

- Ellentmondásos, önmagának ellentmondó, nélkülözi a következetességet, és ezt az olvasótól is elvárja, erre épít is tartalmában.
- Az egó a testet öltött lélek kapcsolatfelülete az őt körülvevő világgal, maga a személyiség, az, aki én vagyok. Ez rendszerint nincs meghatározva a New Age, Osho és ehhez ill. a hasonló irányvonalhoz tartozó könyveknél. Magam nélkül (azaz egó nélkül) nem tudok élni, ez világos, igaz?
- A személyiségemet (az egót), tehát magamat másnak tekinteni, mint ami, egy önmagamban létező plusz, ráadásul gonosz, mondhatni sátáni résznek beállítani ezt a kitalált részt, ami bennem van (tehát szerintük nem én vagyok!), nemlétező tulajdonságokkal felruházni, dolgokat állítani róla, amik nem igazak, ezeket elhinni, és az embert, aki nincs tisztában az egó fogalmával, de esetenként azt is aki tisztában van vele önmaga ellen fordítani megvezetve hazugságok által amiket az ember elhisz, ezek az ember zavarodottságához, betegségéhez vezethetnek, és ez az egyik cél, amiért ezek a könyvek íródnak.
- Ezeknél a könyveknél, adatforrásoknál jellemző, hogy igaz adatok kitalációval keverednek, kis arányú igazság található meg bennük a nagy arányú kitalációval szemben, azért van bennük igazság is, hogy legyen valami, ami kapcsán el lehet hinni a kitalációt is, és a cél, hogy az olvasó előbb-utóbb sérüljön. Nem nyilvános társaságok anyagilag érdekeltek benne, hogy egyre több legyen a beteg ember, ahhoz megvannak az eszközeik, hogy torz információval félrevezessenek, ártsanak, de nincsenek tisztában tetteik következményével, mert ha tisztában lennének vele, nem tennék azt, amit tesznek, hisz maguk ellen is tesznek ezzel.
- Elméletrendszereik, amiket alkotnak elég szerteágazóak és egymáshoz kapcsoltak, így keltve a magasabb tudás látszatát, és amit az ember nem ismer, arról hajlamos elhinni bármit, amíg nem hall róla valami mást is, és nincs, ami megcáfolja, amit hisz, különösen akkor hajlamos elhinni, ha még ezzel egy jobb élet lehetőségét is felfestik neki.
- Másodfajú háború, nemzetsorvasztó tevékenység: belülről, nem várt helyről rombol, nem rakétákkal, puskákkal, de annál inkább könyvekkel, kiadványokkal, amik bármely könyvesboltból, újságostól beszerezhetők saját kezűleg, álhírekkel, félretájékoztató, a nyilvánosság előtt tudományosnak beállított intézményekkel. - Ezek a mozgalmak (New Age és társaik), illetve akik ezek mögött állnak, és ezek kiadványaik ezt teszik."

Köszönöm, hogy olvastad.
Kedves vándorcsillag!
Azt mondják az okosok:),semmit ne higyj el,inkább járj utána...
Nagy igazság!
 

evapatocs

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedves Vándorcsillag!
Teljes mértékben egyetértek az írásoddal. Mivel én már nagyon régen egyetértek azzal, hogy az egó olyan, mint a búvárnak a búvárruha. Ha arra akarnák rávenni a búvárt, hogy lent a mély vízben vesse le a búvárruhát, teljes bizonyossággal meghalna. Mielőtt testet öltöttünk ebben az inkarnációnkban, de az előzőekben is, elfogadtuk az erre az életre vonatkozó törvényt. Az egóra szükségünk van, hogy ebben az éltben élni tudjunk. Az már más kérdés, hogy ne az egó irányítson, ne a farok csóválja a kutyát. De kitörölni. elpusztítani, kiiktatni őrültség az egót. Légfontosságú eszközünk erre a fizikai testünkbe élt életünk hosszára.
Egyetértek!:)
Nem véletlen, hogy a teljesen megvilágosult mesterek túlnyomó többségben meghalnak, vagyis képtelenek egó nélkül a fizikai világban létezni. Csak azok maradnak köztünk, akiket külön visszaküldenek a testükbe, hogy átadják az élményeiket, tapasztalataikat.
Drága Kicsi Fecske!
Aki már megvilágosodott,többé nem ölt testet.Kb:tiz millió emberből :egy,ha megvilágosodik.
Életükben rendkivül sokat tesznek az emberiségért.Állitólag,még utána is (de ezt nem tudom megerősiteni)
Nem véletlen, hogy régebbi időkben csak a kiválasztottaknak adták át azt a tudást, hogyan lehet megvilágosodni, mivel nem mindenki tart ott az útján. Már említettem azt az amerikai psziológus nőt, aki a betegeit regressziós hipnózissal elviszi az előző életeibe, hogy ott találják meg a probléma kiváltó okát. Egyik páciense sok előző életében tibeti megvilágosult mester volt, de a világi életet messzire elkerülte. Most ebben az életében amerikai nagyváros nyüzsgő tömegében kell neki sikeres üzletembernek lennie. Lehet idő nap előtt elérni a megvilágosodást, de amit elmulasztott az ember, arra úgyis visszaküldik a következő életében.
Drága Kicsi Fecske!
Aki már megvilágosodott,többé nem ölt testet.Kb:tiz millió emberből :egy,ha megvilágosodik.
Életükben rendkivül sokat tesznek az emberiségért.Állitólag,még utána is (de ezt nem tudom megerősiteni)
Ez olyan mint mikor a nagyon hosszú lépcsősoron megy az ember. Lehet kihagyni lépcsőfokot, de visszaküldhetnek, hogy azt a lépcsőfokot kihagytad, menj vissza, és lépj fel azon is...
Szerintem mindenkinek a maga ütemében, idejében kell fejlődni, hogy egészséges lelkületű legyen...
Köszönöm a cikked.
Legyen nagyon szép, és vidám napotok!
Sok szeretettel Erzsi.
Ez is mutatja,amig van tanulnivalónk,úgy visszajövünk.Akinek már nincs,az nem.
Nagy-nagy szeretettel:Éva:)
 

Kicsi Fecske

Állandó Tag
Állandó Tag
Egyetértek!:)

Drága Kicsi Fecske!
Aki már megvilágosodott,többé nem ölt testet.Kb:tiz millió emberből :egy,ha megvilágosodik.
Életükben rendkivül sokat tesznek az emberiségért.Állitólag,még utána is (de ezt nem tudom megerősiteni)

Ez is mutatja,amig van tanulnivalónk,úgy visszajövünk.Akinek már nincs,az nem.
Nagy-nagy szeretettel:Éva:)
Kedves Evapatocs!
Aki megvilágosodik, annak nem kötelező többet fizikai testet ölteni, de megteheti. Jézus is így született le. Neki sem volt kötelező, de úgy érezte, hogy tanítani kell az embereket, mert elfelejtették, hogy fényből jöttek, és maguk is fényből vannak.
Szerintem azok jönnek le tanítani, akik már éltek fizikai testben az emberiség körében, mivel ismerik, hogy mit kell elviselniük, min kell átesniük, mit kell alapból vállalniuk. Jézus is úgy élete az életét mint a többiek, csak nagyon tisztán, nagyon nagy szeretettel, együttérzéssel. Valában nem az egója irányította már, de használta, a magasabb szintről hozott képességeivel együtt.
Legyen nagyon szép, és vidám napotok!
Sok szeretettel Erzsi.
 

vandorcsillag

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedves vándorcsillag!
Azt mondják az okosok:),semmit ne higyj el,inkább járj utána...
Nagy igazság!


Szia Éva!
Elhiszem amit le írtak a cikkbe, mert így érzem én is. Ego nélkül nem lehet élni,olyan mintha megölnéd saját magad.
Ezzel nem akarok vitát nyitni,csak úgy láttam jónak ha van egy ilyen vélemény is.
További szép napot, Ibolya
 
Oldal tetejére