Katalinkata
Tag
Pami! 6,5 kg-os óriás, bár ezen a képen nem is látszik rajta... 
Cicánk
- Téma inditó Bözseasszony
- Kezdés dátuma
Mintha Szerafinámat látnám!
Ugyanilyen cirmos és ugyanúgy 6-7 kg-s. 
A neve Auguszta, egyesek szerint l'Augusta -- szerintem meg "simán" Languszta ...
Nőstény, 36 kölyök boldog (??) anyukája, kora valahol 13 és 15 év között ...
A súlya néha telente eléri a 1,5 kg-ot (úgyhogy kicsit törpe ...)
Itt éppen egy mountain bike-ot nyüstöl ...
Kb. tízéves kora óta abszolút kétlaki : áprilistól a kertben lakik, nappal egy padon, éjjel egy üres nyúlketrecben -- novembertől pedig nem lehet kizavarni a szobából -- éjjel-nappal a szekrény tetején "tollászkodik", a fikuszok rejtekében ...
Nőstény, 36 kölyök boldog (??) anyukája, kora valahol 13 és 15 év között ...
A súlya néha telente eléri a 1,5 kg-ot (úgyhogy kicsit törpe ...)
Itt éppen egy mountain bike-ot nyüstöl ...
Kb. tízéves kora óta abszolút kétlaki : áprilistól a kertben lakik, nappal egy padon, éjjel egy üres nyúlketrecben -- novembertől pedig nem lehet kizavarni a szobából -- éjjel-nappal a szekrény tetején "tollászkodik", a fikuszok rejtekében ...
Kedves Olvasóink!
Behoztam egy cicás fénykép "albumot", vagy akár cica fotók gyűjteményének is hívhatjuk. Rendkívül aranyosak! Érdemes megnézni, nyisd ki a linket.
Ez a cicről készült fotó is a gyűjtemény egyik képe:
http://www.nlcafe.hu/szabadido/cikk/macska-cica-alvas-cuki-kepek/
Behoztam egy cicás fénykép "albumot", vagy akár cica fotók gyűjteményének is hívhatjuk. Rendkívül aranyosak! Érdemes megnézni, nyisd ki a linket.
Ez a cicről készült fotó is a gyűjtemény egyik képe:
http://www.nlcafe.hu/szabadido/cikk/macska-cica-alvas-cuki-kepek/
UBORKAAAA ! 
a cicánk legfélelmetesebb "ellensége". Tanulság, ahová nem akarnád, hogy menjen a cicád (esetleg garázdálkodni), oda tégy uborkát. Rendszeresen bevált módszer, hogy virágágyásokba tesznek egy zöld slag darabot, vagy egy-egy méretes uborkát. Cic a környékére sem megy, retteg tőle. Azt hiszi, botor módon
, hogy kígyó ?!
a cicánk legfélelmetesebb "ellensége". Tanulság, ahová nem akarnád, hogy menjen a cicád (esetleg garázdálkodni), oda tégy uborkát. Rendszeresen bevált módszer, hogy virágágyásokba tesznek egy zöld slag darabot, vagy egy-egy méretes uborkát. Cic a környékére sem megy, retteg tőle. Azt hiszi, botor módon
, hogy kígyó ?!
Éber a cica - még álmában is
Azt hiszed, hogy alszik. No csak rövid ideig, mert annyi, de annyi érdekes van ebben a világban? Egy berepülő szúnyog, netán egy szem légy?! Azt mindenképpen meg kell fogni! - határozza el a "nagy vadász". S, ennek érdekében nem számít sem a magasság, de a távolság sem. Legfeljebb, ha rosszul landol, akkor leesik. Csodálkozom, hogy ennek a cicccnek talán még csontja sincs? Mivel időnként akkorákat nyekken, hogy az valami borzalom.
Mindig is féltettem a hozzám tartozókat. Légyen az családtag, de kutya-cica. S, rádöbbentem, ahogyan egyre gyorsabban röpülnek fejem felett az évek, annál inkább aggódom. Már nem is mondom, mert nem akarom idegesíteni azokat, akiket olyan nagyon szeretek. De még a cicával is problémázok.
MicóCicó - felmászott a diófának egy magasabb ágára.
Nem, nem énekeltem azt, hogy:
"Kecske béka felmászott a fűz fára, s annak is a legmagasabb ágára..."
No igen, mert nem kecske béka mászott fel, hanem CicóMicó és nem fűzfára, de diófára. Ott nyarvogott, s én teljesen kétségbe estem, s mint egy "tyúkanyó", egy "kotlós", úgy totyogtam a fa körül. Hogyan is segíthetnék? Egy idő után feladtam, mert számomra elérhetetlen magasságban "pilinszkázott" az én kedves cicókám.
Váratlan vendégként átjött a szomszédom, s nem titkoltan jókat nevetett kétségbeesésemen.
Mondván, hagyjam sorsára, igyunk meg a tornácon egy kávét, s onnan nézzük a kis vakarcs próbálkozásait. Biztos, hogy lejön, ha nem előbb, akkor utóbb arról a magas ágról. No, meg is történt, mármint a tornácra való kiülés, a kávézás, igaz, közben rendesen aggódtam a tornász cica lányért. Felesleges volt. Pár perces nyavíkolás után, megtalálta a levezető, helyes utat. S, ott körözött körülöttünk, nagy megelégedésemre.
Hiába, no, még nevelnem kell - elsősorban magamon
, nehéz lesz, de ismerve magamat, számomra - nincs lehetetlen...
Azt hiszed, hogy alszik. No csak rövid ideig, mert annyi, de annyi érdekes van ebben a világban? Egy berepülő szúnyog, netán egy szem légy?! Azt mindenképpen meg kell fogni! - határozza el a "nagy vadász". S, ennek érdekében nem számít sem a magasság, de a távolság sem. Legfeljebb, ha rosszul landol, akkor leesik. Csodálkozom, hogy ennek a cicccnek talán még csontja sincs? Mivel időnként akkorákat nyekken, hogy az valami borzalom.
Mindig is féltettem a hozzám tartozókat. Légyen az családtag, de kutya-cica. S, rádöbbentem, ahogyan egyre gyorsabban röpülnek fejem felett az évek, annál inkább aggódom. Már nem is mondom, mert nem akarom idegesíteni azokat, akiket olyan nagyon szeretek. De még a cicával is problémázok.
MicóCicó - felmászott a diófának egy magasabb ágára.
Nem, nem énekeltem azt, hogy:
"Kecske béka felmászott a fűz fára, s annak is a legmagasabb ágára..."
No igen, mert nem kecske béka mászott fel, hanem CicóMicó és nem fűzfára, de diófára. Ott nyarvogott, s én teljesen kétségbe estem, s mint egy "tyúkanyó", egy "kotlós", úgy totyogtam a fa körül. Hogyan is segíthetnék? Egy idő után feladtam, mert számomra elérhetetlen magasságban "pilinszkázott" az én kedves cicókám.
Váratlan vendégként átjött a szomszédom, s nem titkoltan jókat nevetett kétségbeesésemen.
Mondván, hagyjam sorsára, igyunk meg a tornácon egy kávét, s onnan nézzük a kis vakarcs próbálkozásait. Biztos, hogy lejön, ha nem előbb, akkor utóbb arról a magas ágról. No, meg is történt, mármint a tornácra való kiülés, a kávézás, igaz, közben rendesen aggódtam a tornász cica lányért. Felesleges volt. Pár perces nyavíkolás után, megtalálta a levezető, helyes utat. S, ott körözött körülöttünk, nagy megelégedésemre.
Hiába, no, még nevelnem kell - elsősorban magamon
, nehéz lesz, de ismerve magamat, számomra - nincs lehetetlen...
Visszatérve az uborkára! Én is kipróbáltam, hogy odatettem Maszatom mellé egy ubit, de unottan ránézett, aztán szép kényelmesen elballagott
*Visszatérve az uborkára! Én is kipróbáltam, hogy odatettem Maszatom mellé egy ubit, de unottan ránézett, aztán szép kényelmesen elballagott
Azé' "mer" Ő egy BÁTOR ciccc. Egy "áruhába" bujtatott oroszlán
A mi cicánk, frászt kapott - még idejében felkaptam és meg is vígasztaltam.
Egy ötéves kislány, Claudiának elveszett a cicája
Csodával határos módon, de Cursorral (a cicával) 3 év után ismét találkoztak. Ők ketten már a kislány születésétől kezdve jó barátok voltak, 2013-ban azonban a macska eltűnt. Hirdetéseket adott fel a család és fotót adott be az állatmenhelyeknek. Most viszont Claudia anyukája, Kara értesítést kapott, hogy bevittek egy cicát, aki nagyon hasonlít Cursorra. S, lám-lám valóban Claudia cicája került elő. Csodák vannak, reménykedjünk abban, hogy ránk is talál – mármint a csoda.
Csodával határos módon, de Cursorral (a cicával) 3 év után ismét találkoztak. Ők ketten már a kislány születésétől kezdve jó barátok voltak, 2013-ban azonban a macska eltűnt. Hirdetéseket adott fel a család és fotót adott be az állatmenhelyeknek. Most viszont Claudia anyukája, Kara értesítést kapott, hogy bevittek egy cicát, aki nagyon hasonlít Cursorra. S, lám-lám valóban Claudia cicája került elő. Csodák vannak, reménykedjünk abban, hogy ránk is talál – mármint a csoda.
*
Mekkora szemek?! Csodás a cica.
Micónk és a történések...
Micó cicánk az idén április havában született. Minden új neki, s nem titkolom, nagyon tetszik, ahogyan felfedezi a körülötte lévő világot. Először a tűzet csodálta meg. Amikor begyújtottam a cserépkályhába, annak ajtaján biztonsági üveg van, s mögötte táncolnak a piros lángok. A cicának ez nagyon tetszett, megbűvölten ült a kályha ajtó előtt és meredt szemmel csodálta. A meleg talán még jobban tetszett neki, mert egy-kettőre úgy szétterült, mint térképen a nagy Alföldünk. Tegnap viszont nagyon megnevettetett. Szép volt az idő, kiültem a tornácunkra. A két hatalmas diófánkról a szél időnként fújta le a leveleket. Micó cicó ugrált és nagyon élvezte a "játékot". Mivel azt hitte, a lehulló leveleket valaki csak neki küldte, hogy fogja meg. Több macskám is volt, de ilyen bohóc, még egyik sem. Azonnal rádöbbentem, hogy amikor bevánszorog az ajtón, s végtelen fáradtsággal heveredik le a kályha elé. Kiugrálja magát, elfárad a fene nagy levél vadászatában.
Kutyával ahogyan felfedezte a világot, hasonlót már megéltem. Macskával eleddig még nem.
Innen üzenem, aki csak teheti, s van felesleges ideje és hely is a szívében, szerezzen be egy kutyát vagy egy macskát. Igazándiból én inkább kutyás vagyok, de ezt a bohóc macskát végtelenül megszerettem. Azonkívül hatalmas vadász is, még aprócska korában olyan, de olyan óvatosan közelített meg akár egy legyet is, s amikor sikerült a mancsával rácsapnia, úgy ült a jobb létre szenderült légy előtt, mint ahogyen a nap hőse teszi. Megdícsértem, s erre büszkén körbe vonult. Már csak a taps hiányzott, no, ha szerét ejthettem és tanuja voltam a sikeres vadászatának, akkor meg is tapsoltam, dícsértem, sőt kapott egy kocka füstölt szalonnát is, hogy jól jegyezze meg, most jót csinált.
Micó cicánk még mit tesz?
Ő a folyamatos nyomozó a portán. Ahol lát egy picike lyukat is, ott benéz, s ha befér a mancsa, akkor bekotor, de képes hosszú ideig fixirozni egy-egy olyan rést, lyukat, ahol egeret remél.
Örülök, hogy van, mert sok mókájával mindig jó kedve derít. No persze, a fotón éppen szundikál a klaviatúra és a monitor között, erőt gyűjt a további vadászataira.
Micó cicánk az idén április havában született. Minden új neki, s nem titkolom, nagyon tetszik, ahogyan felfedezi a körülötte lévő világot. Először a tűzet csodálta meg. Amikor begyújtottam a cserépkályhába, annak ajtaján biztonsági üveg van, s mögötte táncolnak a piros lángok. A cicának ez nagyon tetszett, megbűvölten ült a kályha ajtó előtt és meredt szemmel csodálta. A meleg talán még jobban tetszett neki, mert egy-kettőre úgy szétterült, mint térképen a nagy Alföldünk. Tegnap viszont nagyon megnevettetett. Szép volt az idő, kiültem a tornácunkra. A két hatalmas diófánkról a szél időnként fújta le a leveleket. Micó cicó ugrált és nagyon élvezte a "játékot". Mivel azt hitte, a lehulló leveleket valaki csak neki küldte, hogy fogja meg. Több macskám is volt, de ilyen bohóc, még egyik sem. Azonnal rádöbbentem, hogy amikor bevánszorog az ajtón, s végtelen fáradtsággal heveredik le a kályha elé. Kiugrálja magát, elfárad a fene nagy levél vadászatában.
Kutyával ahogyan felfedezte a világot, hasonlót már megéltem. Macskával eleddig még nem.
Innen üzenem, aki csak teheti, s van felesleges ideje és hely is a szívében, szerezzen be egy kutyát vagy egy macskát. Igazándiból én inkább kutyás vagyok, de ezt a bohóc macskát végtelenül megszerettem. Azonkívül hatalmas vadász is, még aprócska korában olyan, de olyan óvatosan közelített meg akár egy legyet is, s amikor sikerült a mancsával rácsapnia, úgy ült a jobb létre szenderült légy előtt, mint ahogyen a nap hőse teszi. Megdícsértem, s erre büszkén körbe vonult. Már csak a taps hiányzott, no, ha szerét ejthettem és tanuja voltam a sikeres vadászatának, akkor meg is tapsoltam, dícsértem, sőt kapott egy kocka füstölt szalonnát is, hogy jól jegyezze meg, most jót csinált.
Micó cicánk még mit tesz?
Ő a folyamatos nyomozó a portán. Ahol lát egy picike lyukat is, ott benéz, s ha befér a mancsa, akkor bekotor, de képes hosszú ideig fixirozni egy-egy olyan rést, lyukat, ahol egeret remél.
Örülök, hogy van, mert sok mókájával mindig jó kedve derít. No persze, a fotón éppen szundikál a klaviatúra és a monitor között, erőt gyűjt a további vadászataira.
Csatolások
-
003.jpg
Micónk hihetetlen gyorsan felépült!
Ezen a héten pénteken délben ivartalanította a helyi állatorvos. Aki nemcsak kitünő orvos, de ő aztán valóban nagyon szereti az állatokat. Úgy vittem el a cicát, hogy a lábam is remegett, annyira féltettem. Ő bátorított, hogy ne izguljak, de képtelen voltam Neki szót fogadni, izgultam. Mit izgultam? Egyenesen rettegtem, amikor elaltatta és ott hagytam a cicát a műtőasztalon. A műtét nagyon jól sikerült, mert az orvos szerint a legoptimálisabb időpontban történt. MicóCicó ez év április végén született. A súlya? No az valóban "nyomós" 3 kiló 45 deka. Folyamatosan eszik, nem lusta, mert sokat mozog, fára is mászik, életre való cic. Mindent egybevetve, mégis féltettem. Igaza volt az orvosnak, mert este 1/4 hét körül a mély altatásból felébredt és minden imbolygás nélkül a tele tálat kereste. Csak vízet talált, s úgy, de úgy nézett rám, s olyan hangosan reklamálta a vacsoráját, hogy az valami csoda volt számomra. A gallért nem adta rá az orvos, mondván, attól minden macska megkergül. Higgyem el, nem szedi le a hasáról a ráragasztott tapaszt. Igaz, volt, hogy tegnap piszkálta, le felemelt hangon rászóltam, így azt abba is hagyta. Mozog, sőt játszik a kutyával Röfffivel, mintha semmi, de semmi nem történt volna most pénteken. A kért fájdalom csillapítót is vissza viszem az orvosnak, mert nem volt rá szükség. A cic életvidám, jól eszik és minden rendben. Mivel leányzó cica, így megmenekültem a nem kívánt szaporulattól. Aki a cicáját, kutyáját kímélni szeretné, sőt a különböző fertőzésektől óvni, annak valóban ezt tanácsolom. Szánja rá magát az ilyen műtétre. Az előbbi cicámat Kaczort, aki fiú volt, nem operáltattam meg. Az orvos folyamatosan figyelmeztetett, hogy arat a macska AIDS, s mivel Kaczor nagy kandúr, így veszélyeztetett helyzetbe sodor(hat)ja magát. Megtette. Megkapta és ez a borzalmas macska betegség el is vitte Őt. Hetekig sirattam. Ezért most rászántam magam, hogy elviszem a műtétre. Először a fertőzés lehetőségét így kizárom, másodszor, mert ide szűlheti a kis cicáit és azokkal mit is tehetnék? Nem is gondolom tovább. Kaczor ugye fiú volt, alomra így nem kellett számítanom, más gazdáknak okozott viszont gondot, mert még évek múltán is de sok cicán felismerem Kaczor macsek fizimiskáját.
Úgy, hogy minden rendben, felelős macskatartóként viselkedtem. MicóCicó viszont olyan gyorsan felépült, hogy az mesébe illő. Az első fotón Kaczor, Ő aztán valóban nagy kandúr volt. Olyan, de olyan bulikat rendezett a padláson, hogy nem tudtunk aludni a macska nyávogás, dobogás miatt.
MicóCicó még kölyök, igaz, a méretei már régen nem azok. Mert Ő is hatalmas, akárcsak Kaczor volt. A második kép azt mutatja, hogy a cicáim valóban ezt képzelik önmagukról, hogy oroszlánok, mert akkora önbizalmuk van. Nem véletlenül, erre neveltem őket.
(Furcsa, hogy ide írom, de a gyerekeimbe is ezt plántáltam: önbizalmat).
A harmadik képen MicóCicó, ott terpeszkedik Röffffi "lakásának" a tetején, szinte lelóg róla. Itt is látni a méreteit. No igen, Röfff egy fr.buldog, s ő sem kicsi. A következő két fotón MicóCicó álmodik. Többször látnom, hogy mozog a lába, a bajsza álmában. Szerintem ekkor vadászik.
Ezen a héten pénteken délben ivartalanította a helyi állatorvos. Aki nemcsak kitünő orvos, de ő aztán valóban nagyon szereti az állatokat. Úgy vittem el a cicát, hogy a lábam is remegett, annyira féltettem. Ő bátorított, hogy ne izguljak, de képtelen voltam Neki szót fogadni, izgultam. Mit izgultam? Egyenesen rettegtem, amikor elaltatta és ott hagytam a cicát a műtőasztalon. A műtét nagyon jól sikerült, mert az orvos szerint a legoptimálisabb időpontban történt. MicóCicó ez év április végén született. A súlya? No az valóban "nyomós" 3 kiló 45 deka. Folyamatosan eszik, nem lusta, mert sokat mozog, fára is mászik, életre való cic. Mindent egybevetve, mégis féltettem. Igaza volt az orvosnak, mert este 1/4 hét körül a mély altatásból felébredt és minden imbolygás nélkül a tele tálat kereste. Csak vízet talált, s úgy, de úgy nézett rám, s olyan hangosan reklamálta a vacsoráját, hogy az valami csoda volt számomra. A gallért nem adta rá az orvos, mondván, attól minden macska megkergül. Higgyem el, nem szedi le a hasáról a ráragasztott tapaszt. Igaz, volt, hogy tegnap piszkálta, le felemelt hangon rászóltam, így azt abba is hagyta. Mozog, sőt játszik a kutyával Röfffivel, mintha semmi, de semmi nem történt volna most pénteken. A kért fájdalom csillapítót is vissza viszem az orvosnak, mert nem volt rá szükség. A cic életvidám, jól eszik és minden rendben. Mivel leányzó cica, így megmenekültem a nem kívánt szaporulattól. Aki a cicáját, kutyáját kímélni szeretné, sőt a különböző fertőzésektől óvni, annak valóban ezt tanácsolom. Szánja rá magát az ilyen műtétre. Az előbbi cicámat Kaczort, aki fiú volt, nem operáltattam meg. Az orvos folyamatosan figyelmeztetett, hogy arat a macska AIDS, s mivel Kaczor nagy kandúr, így veszélyeztetett helyzetbe sodor(hat)ja magát. Megtette. Megkapta és ez a borzalmas macska betegség el is vitte Őt. Hetekig sirattam. Ezért most rászántam magam, hogy elviszem a műtétre. Először a fertőzés lehetőségét így kizárom, másodszor, mert ide szűlheti a kis cicáit és azokkal mit is tehetnék? Nem is gondolom tovább. Kaczor ugye fiú volt, alomra így nem kellett számítanom, más gazdáknak okozott viszont gondot, mert még évek múltán is de sok cicán felismerem Kaczor macsek fizimiskáját.
Úgy, hogy minden rendben, felelős macskatartóként viselkedtem. MicóCicó viszont olyan gyorsan felépült, hogy az mesébe illő. Az első fotón Kaczor, Ő aztán valóban nagy kandúr volt. Olyan, de olyan bulikat rendezett a padláson, hogy nem tudtunk aludni a macska nyávogás, dobogás miatt.
MicóCicó még kölyök, igaz, a méretei már régen nem azok. Mert Ő is hatalmas, akárcsak Kaczor volt. A második kép azt mutatja, hogy a cicáim valóban ezt képzelik önmagukról, hogy oroszlánok
, mert akkora önbizalmuk van. Nem véletlenül, erre neveltem őket.(Furcsa, hogy ide írom, de a gyerekeimbe is ezt plántáltam: önbizalmat).
A harmadik képen MicóCicó, ott terpeszkedik Röffffi "lakásának" a tetején, szinte lelóg róla. Itt is látni a méreteit. No igen, Röfff egy fr.buldog, s ő sem kicsi. A következő két fotón MicóCicó álmodik. Többször látnom, hogy mozog a lába, a bajsza álmában. Szerintem ekkor vadászik.
Csatolások
-
025.jpg -
Cicus tükörképe OROSZLÁN (a cica álma).jpg -
011.jpg -
006.jpg -
025.jpg
Utoljára módosítva:
A kutyás topikban már hasonlót írtam le én is, csak az én cicám májusi születésű, és pénteken esett át a műtéten.Az én cicám is hatalmas szerintem a korához képest, de rettentően szereti a hasát. Micikére ráadták a gallért, hazahoztam, azon a napon rajta is volt, aztán levettem róla, mert egyszerűen mindennek nekiment. ... és valóban nem bántja a hasát.
Ezek szerint szinte egyszerre műttettük meg a cicánkat. Megjegyzem, van egy idős cicám, anno őt is elvittem állatorvoshoz, őt is megműttettem. Kislány mindkettő és nem szerettem volna, hogy sok-sok kiscicát idehoznak.
Ezek szerint szinte egyszerre műttettük meg a cicánkat. Megjegyzem, van egy idős cicám, anno őt is elvittem állatorvoshoz, őt is megműttettem. Kislány mindkettő és nem szerettem volna, hogy sok-sok kiscicát idehoznak.
Nekünk is most egy lánycicánk van. Hasonló, mint Micó. Ő már másfél éves, így 1 éve esett át az ivartalanításon. Mi sem akartunk a sok kicsi cicával gondot venni a nyakunkba. Bár lányunk nagyon könyörgött, hogy csak egyszer legyenek kiscicák, utána ivartalaníthatjuk. De ennek nem akartuk kitenni Muffin cicánkat. Mi sem használtuk Neki a gallért, csak éjszakára. Mindig lefelé tartotta a fejét, és a földön húzta a gallért. Napközben figyeltem rá; két nap után már éjszakára sem kapta meg, és szépen, hamar felépült. Szeptemberbe költöztünk új házba. Féltem, hogy nehezen fogja megszokni, de Ő is nagyon kíváncsi. Hamar megszokta az új rezidenciáját. A környéket is felderítette már, és itt is talált egy másik cicabarátot. Bár inkább csak veszekedni hallottam őket, de nem menekül már előle. Az első kertbe nem szívesen engedjük ki, mert pár méterre már a forgalmas főút van. De nem is nagyon merészkedik arra szerencsére. Most egy kicsit lusta, talán a hideg miatt. Ő is szeret a kandalló előtt ücsörögni, vagy felül a dohányzóasztalra és onnan figyeli a tüzet. Neki is nagyon új volt ez a jelenség, mert az előző helyen nem használhattuk a kandallót. Most a jobb hátsó mancsán az egyik ujjpárnája van megdagadva, és furcsán megy. Ha pár nap múlva nem lesz jobban, akkor irány a doki. Nyáron is egyszer nagyon ránk ijesztett. Párom kivett 1 hét szabadságot, és addigra beterveztünk egy hosszú hétvégés Dublini utat. Megkértük az egyik barátunkat, hogy reggel és este ugorjon be enni és inni adni Muffinnak. Mivel csak pár napról volt szó nem akartuk panzióba adni. Utazás előtt elvittük, hogy megkapja az aktuális éves oltását is. Az indulás reggelén nem ette meg az előző napi vacsiját sem. Akkor arra gondoltam, hogy esetleg az oltástól nincs most olyan jó étvágya. Kapott friss kaját, de csak megszagolta. Csütörtök reggel utaztunk el, és szombat délután már otthon is voltunk. Kiderült, hogy nem evett semmit a macska. Amikor hazaértünk akkor is csak ült; nem volt örömködés! Este már hányt is, de enni nem evett, csak egy kis vizet ivott. Nem szoktunk ilyent csinálni, de akkor éjszaka ott aludt mellettünk. Hajnalba megint hányt, pedig nem evett semmit. Vasárnap reggel párom felhívta az ügyeletet, és be kellett vinni. Összeszedett valami fertőzést, pedig mikor az oltást megkapta, megvizsgálta a doki és mindent rendbe talált nála. Mire vasárnap dokihoz került, már elkezdődött nála a kiszáradást, így infúziót is kapott. Szerencsére hétfő este már haza is hozhattunk. Mikor meglátott minket a dokinál ki akart jönni a hordozóból. Mikor itthon kiengedtük azt sem tudta, hogyan hízelegjen és kinek. Teljesen kicserélték, és visszakaptuk az életvidám Muffin cicánkat. Párommal nincsenek túl jó viszonyba, mert Ő a szigorúbb. De mióta ez a kórházi eset volt, azóta hozzá is szívesen odamegy, és gyakrabban telepszik az ölébe. Férjem csak úgy hívja: Arany Macska; a nyári dokis történet 220 euroba került!
Ő már másfél éves, így 1 éve esett át az ivartalanításon. Mi sem akartunk a sok kicsi cicával gondot venni a nyakunkba. Bár lányunk nagyon könyörgött, hogy csak egyszer legyenek kiscicák, utána ivartalaníthatjuk. De ennek nem akartuk kitenni Muffin cicánkat. Mi sem használtuk Neki a gallért, csak éjszakára. Mindig lefelé tartotta a fejét, és a földön húzta a gallért. Napközben figyeltem rá; két nap után már éjszakára sem kapta meg, és szépen, hamar felépült. Szeptemberbe költöztünk új házba. Féltem, hogy nehezen fogja megszokni, de Ő is nagyon kíváncsi. Hamar megszokta az új rezidenciáját. A környéket is felderítette már, és itt is talált egy másik cicabarátot. Bár inkább csak veszekedni hallottam őket, de nem menekül már előle. Az első kertbe nem szívesen engedjük ki, mert pár méterre már a forgalmas főút van. De nem is nagyon merészkedik arra szerencsére. Most egy kicsit lusta, talán a hideg miatt. Ő is szeret a kandalló előtt ücsörögni, vagy felül a dohányzóasztalra és onnan figyeli a tüzet. Neki is nagyon új volt ez a jelenség, mert az előző helyen nem használhattuk a kandallót. Most a jobb hátsó mancsán az egyik ujjpárnája van megdagadva, és furcsán megy. Ha pár nap múlva nem lesz jobban, akkor irány a doki. Nyáron is egyszer nagyon ránk ijesztett. Párom kivett 1 hét szabadságot, és addigra beterveztünk egy hosszú hétvégés Dublini utat. Megkértük az egyik barátunkat, hogy reggel és este ugorjon be enni és inni adni Muffinnak. Mivel csak pár napról volt szó nem akartuk panzióba adni. Utazás előtt elvittük, hogy megkapja az aktuális éves oltását is. Az indulás reggelén nem ette meg az előző napi vacsiját sem. Akkor arra gondoltam, hogy esetleg az oltástól nincs most olyan jó étvágya. Kapott friss kaját, de csak megszagolta. Csütörtök reggel utaztunk el, és szombat délután már otthon is voltunk. Kiderült, hogy nem evett semmit a macska. Amikor hazaértünk akkor is csak ült; nem volt örömködés! Este már hányt is, de enni nem evett, csak egy kis vizet ivott. Nem szoktunk ilyent csinálni, de akkor éjszaka ott aludt mellettünk. Hajnalba megint hányt, pedig nem evett semmit. Vasárnap reggel párom felhívta az ügyeletet, és be kellett vinni. Összeszedett valami fertőzést, pedig mikor az oltást megkapta, megvizsgálta a doki és mindent rendbe talált nála. Mire vasárnap dokihoz került, már elkezdődött nála a kiszáradást, így infúziót is kapott. Szerencsére hétfő este már haza is hozhattunk. Mikor meglátott minket a dokinál ki akart jönni a hordozóból. Mikor itthon kiengedtük azt sem tudta, hogyan hízelegjen és kinek. Teljesen kicserélték, és visszakaptuk az életvidám Muffin cicánkat. Párommal nincsenek túl jó viszonyba, mert Ő a szigorúbb. De mióta ez a kórházi eset volt, azóta hozzá is szívesen odamegy, és gyakrabban telepszik az ölébe. Férjem csak úgy hívja: Arany Macska; a nyári dokis történet 220 euroba került!Csatolások
-
![20161008_133958[1].jpg](/data/attachments/782/782181-4bea6e597d4c9cc84383831d26bd4284.jpg)
20161008_133958[1].jpg -
![20161015_165926[1].jpg](/data/attachments/782/782182-ce4c26cae295354a72e36ad42e390dc5.jpg)
20161015_165926[1].jpg -
![20161018_172828[1].jpg](/data/attachments/782/782183-d93f9c94d422d60a2e7ef62425527f92.jpg)
20161018_172828[1].jpg
Ma elvittem Micikét, hogy kapjon egy antibiotikumos injekciót. A doktornő meglátta és egyből letolt a lábamról, hogy begyullad a sebe, mert a gallért leszedtem róla.
Úgyhogy most visszaraktam a gallért, bezártam szegényt a garázsba és most egy hétig ott fog lenni, sajnos.
Úgyhogy most visszaraktam a gallért, bezártam szegényt a garázsba és most egy hétig ott fog lenni, sajnos.
Reméljük hamar rendbe jön! Szerencsére szívós ki jószágok a macsekok!Ma elvittem Micikét, hogy kapjon egy antibiotikumos injekciót. A doktornő meglátta és egyből letolt a lábamról, hogy begyullad a sebe, mert a gallért leszedtem róla.
Úgyhogy most visszaraktam a gallért, bezártam szegényt a garázsba és most egy hétig ott fog lenni, sajnos.
