Rinka sajátos humora

Rinka

Állandó Tag
Állandó Tag
Pocsék áruk fóruma.

Először a kenyérpirítókkal gyűlt meg a bajunk. Kaptunk ajándékba egy tajvani kenyérpirítót. Kár, hogy nem karácsonykor gyulladt ki, szép csillagszórós ünnep lett volna. Azért kétszer használhattam. Gondoltam, vegyünk egy komolyabbat. Pontosan elolvastam a használati utasítást; mivel külön felhívták a figyelmet a kenyérszelet vékonyságának fontosságára, ezért erre a célra (vékonyra) szeletelt kenyeret vettem. Meg már nem kóstolhattuk, mert el voltunk foglalva a tűz eloltásával Mivel 1oooo forint alatt volt, így jótállást nem kötelező adni hozzá. Akkor a gyerekek odaadták a 2 kenyérpirítójuk közül a régebbit. Szeletelt kenyérrel jól működött. Na, akkor próbáljuk ki általam szeletelttel. Végül már vastag szelettel is. Semmi baj, működik. Irány a bolt, vegyünk akkor egy ilyet, ez jó márka. A boltban kiderült, ez már egy régi típus, de van ugyanattól a gyártótól új. Megvettük. Ugye, a többit nem kell leírnom? A tűzijáték elkápráztatott, bár a hangjelenséget kicsit hiányoltam. Szerencsére nem kellett kihívni a tűzoltókat, már ott álltak készültségben a kapu előtt, valaki értesítette őket, hogy pirított kenyeret szeretnék reggelizni. Azóta a gyerekek régi készülékével, azbesztruhába öltözve, poroltóval a kezemben készítem a pirítóst.
Szerintem már külön képzést indítanak azoknak, akik a becsapásunkkal töltik az idejüket. Tanfolyam hülye vásárlók beetetésére, kemény öt éves képzés. A végén diplomát is ad.
A paletta széles és változatos. Régen imádtam a csomagküldő szolgálatokat, ahol el sem kellett mennem a boltba, házhoz jött az átverés. Rendeltem az unokának mesekönyvet, ahol az állatok saját hangjukon szólalnak meg. Hát ne tudjátok meg, milyen volt. Mint a sípoló állatok a pár hónapos gyermek kezében, mindegyik egyforma hangon sípolt, a gyerek meg nyerített a röhögéstől. Azt hitte ez egy vicc, pedig csak a nagyanyja lökött egy kicsit, ha bedől a meséknek, amit írtak az ismertetőben. Na, legközelebb óvatosabb leszek. De ismét nem tudtam ellenállni. Igazán repülő repülőgép, ami szépen száll a levegőben, az unoka legnagyobb gyönyörűségére. Ilyen aztán nincs a boltban. Szerencsére. A kis masina egy damilon függött; felhúzás után, a damil hosszának megfelelő körpályán mozgott....egészen addig, míg a damil el nem szakadt. Ez az első alkalommal meg is történt. Akkor, letérve körpályájáról, kiszállt az ablakon, az üveg egy részét is magával sodorva. A gyerek integetett utána, nem is hitte volna, hogy ez tényleg repül. Még jó, hogy én nem lettem utána küldve, ilyen ajándék után.
Volt régen egy üvegszálas hangulatlámpám. Nagyon sajnáltam, amikor tönkrement. A gyerekek meg akartak lepni egy újjal. Ők is a csomagküldő szolgálat karjaiban kötöttek ki, akik el is küldték karácsonyra a megrendelt árut. Képzeljetek el egy elemmel működő műanyagból készült rettenetes, ócska, giccses vacakot, ami világít. Hangulat az lett, röhögő-görcsöt kaptak, és nem merték elhozni nekem, mert esetleg hátha nem értem a viccet aznap.
Nem sorolom, azért később óvatosabb lettem.
Mostanában újból házhoz jön az átverés, már megemlítettem valahol az ajándéközönt, amit megkapsz, ha meghallgatod a közvetítő előadását a termékek hasznosságáról. Azután a végén kiderül, tényleg tied a hatféle ajándék, ha a hetediket megveszed potom 4oezer forintért.
Egyik ismerős jelentkezett egy árubemutatóval egybekötött kirándulásra, ahol balatoni hajókázást ígértek, mint a bemutató színhelyét. Kétórányi hajókázásért egy árubemutatót ki lehet bírni. Hát volt Balaton is, hajó is, csupán a kettő nem találkozott egymással. A Balaton partján felállított, kiszuperált, étteremnek berendezett hajó fedélzetén volt az árubemutató.
De beszélhetünk a rengeteg akciós vásárról, ahol 5oo forintét vehetsz lepedőt. Azt már nem közlik, csak egyszer használatos, mosás után eldobhatod, mert annyira kibolyhosodik, hogy feltöri a derekad a sok mugli. De kapható 1oo forintért 5 öngyújtó, amik csak egyszer gyulladnak meg, amikor kipróbálod, azután soha többé. Kapható még újratöltött tollbetét, amiből csak dinamittal jön ki a tinta, bár akkor az egész egyszerre. Vannak szépséges (-nek tűnő) terítők és törölközők, amik mosáskor kiengedik a rájuk pazarolt festéket, összemaszatolva ezzel a kicsit már kopottas, de még mindig jobb minőségű régi holmidat.
Vannak újratöltött gombelemek, amelyek hatalmas durranás kíséretében vetik szét az órát vagy zsebszámológépet, amelyikben elhelyezi a szenilis vásárló.
Vannak traszformerek, amik átalakíthatók egy másik játékká. Leginkább szemétté alakul az első próbálkozás után. A találékony gyerek azért nem keseredik el, kiválóan lehet vele verni az üveglapos asztal tetejét, esetleg az ajándékozó fejét.
Van harisnyanadrág, nyomorékok számára. Ez nagyon jó találmány, egy hibája van csak. Nincs ráírva a dobozára kívülről, melyik szára a rövidebb. Így megtörténhet, hogy neked a jobb lábad rövidebb fél méterrel, a harisnyanadrágnak meg a bal szára. Nem, nem lehet megfordítva felvenni, mert rendes lábfeje és sarka is van az istenadtának. Ha nagy szerencséd van, találkozol azzal, akinek a másik lába rövidebb fél méterrel, és nadrágot cserélhetek. Ha nincs ilyen szerencséd, magad hordod el, ilyenkor tipegővé válik a járásod, a harisnyanadrág nem enged nagyot lépni. Még ilyenkor is lehet szerencséd. Ha meglát egy rendező, meghív a Pillangókisasszony címszerepére.
Van kínai varrodában készült fehérnemű, amit nem kell levetni, mert az adott pillanatban ledobja magát rólad. Itt azért némi hiba van az időzítéssel, mert néha elég alkalmatlan pillanatban történik. Esetleg az utcán sétálva érzed meg, hogy valami lecsúszni készül, vagy a színházi előadás szünetében megy szét a csábos melltartód kapcsa.
A legjobban a varázscipők tetszenek. Sétál a gyanútlan egyed, egyszer csak elkezd fázni a lába. Hamarosan megérti a történetet, mert valaki utána szalad: néni kérem, eltetszett hagyni a cipőtalpát. Más esetben száll le a buszról őrültünk, nyári papucsában. A háta mögött jövő gonosz egyén, kicsit rálép a papucs hátulsó részére. Normál körülmények között ezt meg lehet úszni egy hasra eséssel. De nem úgy a varázspapucsnál. Ebben az esetben, a hasra esésen túl más probléma is felmerül. A papucs talpa az elmenő buszon marad. Ha egy jólelkű utas utánad rúgta a busz lépcsőjéről, akkor levetheted a bugyidat (mielőtt magától esne le) kihúzod belőle a gumiját. Bugyi a táskába, a pertligumival pedig felkötheted a papucsod talpát, míg elérsz egy cipőboltig. Külön szerencse, ha éppen ekkor futsz bele egy igazoltatásba. Állsz a rend éber őre előtt a lábadra kötött topánnal, vérző orral, feneketlen táskád mélyén kotorászol az igazolványodért. A legfelső dolog a táskádban egy gumiját vesztett alsónemű, de elő kell venned, hogy az alatta lévő tárgyhoz juss. És ebben a pillanatban eszedbe jut, hogy rajtad viszont nincs egy darab sem az előbb említett ruhadarabból. A rendőr hitetlenkedve bámul, a Balaton partján rengeteg van a pillangókból, azt próbálja eldönteni, vajon te is közéjük tartozol-e? Annyira komikus az egész, hogy röhögő-görcsöt kapsz. A rendőr most már nagyon szeretné látni az igazolványodat. Ha ezt megúszod kényszerzubbony nélkül, szerencsés vagy.
Ezek után megesküszöl, hogy az életben nem vásárolsz kínai terméket, de ez az ígéret ritkán tartatik be. Mert néha nem is tudod. Már a butikok is tele vannak velük. Meg sem lepődsz, amikor a pult alól vett márkás póló az első mosásnál széltében duplájára nyúlik, ennek következtében a köldököd sem takarja el.
És emberek jól megélnek abból, hogy minket átvernek. De mi is hibásak vagyunk, mert még senki nem vitte vissza a gyártó ajtaja elé a nem kívánt, sz.r holmikat. Majd ha a saját szemete között kellene élnie, ki sem jutva többet az utcára, kénytelen lenne az általa gyártott vacakokat használni, meggondolná magát. Esetleg.
 

Rinka

Állandó Tag
Állandó Tag
Maszat újból itt van, és folytatja a történetét.

6.Maszat karácsonya


Karácsony másnapján már hajnalban kipattant a szemem. Kilestem az ablakon, még megvolt a hótakaró. Apa azonban nem volt a gyerekszobában. Úgy látszik, visszaköltözött Anya és Réka mellé. Persze, hát eddig is ott aludtak egymás mellett, Réka pedig már nem az a sírós kisbaba, aki volt.
Szemérmesen kopogtattam az ajtajukon. Erre Apa tanított meg, nem illik kopogtatás nélkül benyitni sehova. Hogy miért, azt nem értem, de megteszem Apa kedvéért. Ők is kopogtatnak, ha hozzám jönnek be. Ez néha jó is, ha éppen valami rosszaságban töröm a fejem. Lehet, hogy a felnőttek is szoktak rosszalkodni, és nem akarják, hogy egy kisgyerek rajtakapja őket?
Apa mindjárt kiszólt, hogy csak menjek be, Réka is ébren van már. A hugi éppen evett. Anya ült a hintaszékben, a karján Réka, és szoptatta. Apa pedig nézte őket, csupa mosoly volt a szeme. Odalopakodtam, és egy puszit nyomtam a tesó pihés feje búbjára. Nem kopasz ám, csak még pihék vannak a fején. Majd lesz igazi haja is, akkor olyan szép lesz, mint Anya.
Meg én. Mert ezek szerint én is szép vagyok, ha ennyire hasonlítok Anyára.
Apa megígérte, hogy reggeli után megyünk szánkózni. Csak kettesben, Anya Rékával marad.
Kriszta nagyi az éjjel nem aludt itt, Ottó bácsi hazakísérte, de délelőtt jön, és főzik az ebédet Zsóka nagyival. Ezt megint nem értettem. Miért kellett Kriszta nagyit hazakísérni az ő lakásába, ha mostanában nálunk alszik Zsóka nagyival együtt. A felnőtteknek fura dolgaik vannak.
Az ebédlőben már reggelihez volt terítve. Zsóka nagyi kicsit morózus volt, az éjjel fájt a gyomra. Hát nem csodálom, én szóltam. Reggeli után gyorsan összekészültünk, nehogy eltűnjön a fehér takaró. Akkor érkezett meg Kriszta nagyi, Ottó bácsi kíséretében. Apa hívta őket, tartsanak velünk szánkózni. Kriszta nagyi sóhajtva a főzésre hivatkozott. Mire Zsóka nagyi azt mondta, majd valahogy nélkülözi a konyhában, úgy se sok hasznát venné, amilyen álmodozó az utóbbi időben. Így négyesben indultunk el.
Jó messzire kellett menni, de csoda jó volt sétálni az égből hulló fehér pihék alatt. A domboldalon már nagyon sok gyerek szánkózott. Apa felült mögém, és megmutatta, hogyan kell kormányozni. Sikítottam, ahogy csúsztunk lefelé. A gyomrom felemelkedett egészen a torkomba.
Nagyi olyan vágyakozó szemmel nézte a szánkózó gyerekeket, hogy Apa felajánlotta neki a második kört. Nagyi elszomorodva mondta, hogy ő nem tudja kormányozni a szánkót. Neki soha életében nem volt. Ottó bácsi átvette Apától a kötelet, és helyet mutatott nagyinak a szánkón. Nagyi kipirult arccal nézte Ottó bácsit, végül elfogadta a felkínált helyet, Ottó bácsi meg mögé telepedett. Nagyi siklás közben úgy, de úgy sikított, az összes gyerek őt nézte. A kalapja lerepült, egy másik szánkó azonnal át is siklott rajta. Visszafelé felvették, nagyi meg sem próbálta kiegyengetni, hanem Ottó bácsi kabátzsebébe préselték bele, Nagyi meg a sálját kötötte a fejére. Felváltva csúsztunk le, kis idő múlva már olyan fáradt voltam, hogy Apa a nyakába vett, úgy másztunk fel a domboldalon.
Nagyi teljesen illetlenül viselkedett, sikongatott, hempergett a hóban. Kezdtem megszeretni Ottó bácsit, mert először ő is csóválta a fejét, de később együtt hempergett a hóban Nagyival. Apára néztem, de ő csak legyintett: hagyd őket, gyerekek.
A toronyban delet harangoztak. El kell indulni hazafelé, Zsóka mama mérges lesz, ha kihűl az ebéd. Éppen csak hazaértünk egy órára. Nem is hittem, hogy ilyen éhes vagyok, hiszen nem régen reggeliztünk. Réka aludt, így Anya is jöhetett ebédelni.
Ottó bácsi teljesen otthonosan viselkedett, segített nagyi nyakából és pulóveréből a havat kiseperni. Még valami feltűnt, de ezt Zsóka mama is észrevette: ezek tegezik egymást. Kriszta nagyi nem is foglalkozik velem, nem is kérdi meg, kérek-e még. Már épen készültem, hogy megbüntetem őket, amikor Apa figyelmeztető pillantását megláttam. Ezek után nem mertem feldönteni az üdítőmet. Kriszta nagyi figyelmesen megnézett előbb engem, azután Apát. Nyúlt a sóért, és a következő pillanatban feldőlt a vizeskorsó. Anyának volt az asztalon, ő soha nem iszik üdítőt, mert nem akar a vízilóhoz hasonlítani. Ezek után Nagyi felugrott, és ijedten kezdte törölgetni Ottó bácsiról a vizet. Nagy igyekezetében feldöntötte a borospoharát, egyenest a süteményre. Végül asztalterítőt kellett cserélni, mert Apa bora is kidőlt. Anya annyira nevetett, hogy potyogtak a könnyei. Később már mindenki nevetett. Igaz, Ottó bácsi kicsit savanyúan. Szerintem jó fej, pedig biztosan túl zajosak vagyunk neki.
Végül mindenki ingujjra vetkőzött, a zakókat száradni a fürdőszobába vitték. Zsóka nagyi lepihent, Kriszta nagyi Ottó bácsival vállalkozott a mosogatásra. Anya és Apa Rékához mentek, én pedig nézegettem a mesekönyveimet. Amikor eluntam magam, bementem Apáékhoz, de már megint úgy bámulták egy mást, amit úúúúútálok. A konyhába menekültem, hát nem hiszitek el, mit láttam! Kriszta nagyi és Ottó bácsi tényleg megszerelmesedtek! Engem észre sem vettek, szerintem csókolóztak, vagy mi. Egészen össze voltak bújva. Mit szeretnek ezen a felnőttek? Én legfeljebb megrángatom Évi copfját, hogy megtudja, tetszik nekem. Igaz, Kriszta nagyinak nincs copfja, és Anyának sem. Na, szépen vagyunk. Azért kicsit rájuk ijesztettem.- Nem tudom, Anya mit szól, ha most meg neki lesz neki kistestvére - mondtam nekik az ajtóból. Először meghökkenten néztek, hol engem, hol egymást, azután egyszerre kezdtek nevetni. Csak ne nevessetek, mondtam nekik, Réka is így lett. Ti csak azt hiszitek, hogy a gólya hozza a gyereket, de nem ez az igazság. A szerelmesek pocakjában nő a kisbaba! Láttam, elámultak a tudásomon. Jól meg is néztem nagyi pocakját, de lapos volt, mint a deszka. Ottó bácsié már gyanús volt kissé.
Nagyi azt mondta Ottó bácsinak, imádja ezt az egész szeleburdi családot, és bárhogy lesz is, neki mindig mi leszünk az elsők. Ottó bácsi megértette, mert elgondolkodva figyelte nagyi arcát, a végén pedig bólintott egyet. Láttam a szemén, be van fűzve. Nagyi kalapjai megtették a hatásukat.
Még egy nap volt a Karácsonyból. Erre a napra Ottó bácsi hívott meg bennünket magához. Az egész család ment, Apa kettőt fordult az autójával. Először engem, Zsóka nagyit és Kriszta nagyit vitt el, utána visszajött Anyáért és Rékáért. Mert Rékának a babakocsit is be kellett tenni az autóba. Bár, szerintem, ez kifogás volt, csak kettesben akart maradni Anyával.
Kriszta nagyi azt mondta, Ottó bácsi lakása hiába szép és nagy, igazi legénylakás. Hiányzik az asszonyi kéz. Ottó bácsi valahogy meghallotta, de nem szólt semmit, csak kezet csókolt nagyinak.
Engem leültettek egy csomó könyv mellé, hogy keressek valami képes könyvet, amíg Apáék is megérkeznek. Nagyon érdekes könyveket találtam. Egy kibelezett néni és egy bácsi is volt a képek között. Mint amikor az oviban szétszedtük a babákat, hogy megnézzük, mi van a belsejükben. De azok üresek voltak belülről. Apa mondta, hogy nekünk valami belső szerveink vannak, vagy mi, és ezek a hasunkban vannak, meg a belek is. Meg egy olyan kép is volt, ahol látszott a fiúk és a lányok közti különbség. Ki is vittem Kriszta nagyinak, hogy megkérdezzem, ő olyan-e, mint itt a képen, amit látok. Ottó bácsi odapillantott, és elvette tőlem a könyvet. - Eltesszük, mert a következő kérdésed az lesz, én olyan vagyok-e, mint ez a másik kép – mondta – ez anatómiai atlasz, de erről inkább majd Apu és Anyu mesélnek neked. Kriszta nagyi pukkadozott a nevetéstől, mert Ottó bácsi zavarba jött.
Szép helyen lakik Ottó bácsi, csupa fenyő a kertje, de ezek nincsenek feldíszítve, mint ami a szobámban van. - Majd jövőre – mondta Ottó bácsi, és jelentőségteljesen Kriszta nagyira nézett. Ez mit jelenthet?
Apa meglepett engem, a szánkómat is hozták. Ottó bácsi két kutyáját befogták a szánkó elé, mi pedig Kriszta nagyival felültünk, és rohantak velünk a kutyák az erdei úton. Egy kanyarban felborultunk. Nagyi sikított, és már repültünk is a hóba. A két kutya visszafutott, és szaglásztak bennünket. Addigra már odaértek Apáék is. Ottó bácsi megpróbálta felhúzni, de Kriszta nagyi annyira nevetett, teljesen elhagyta magát, a végén Ottó bácsi is hasra esett, egyenest rá Nagyira. Ott hemperegtek és nevettek.
Zsóka nagyi egyfolytában a fejét csóválta, és azt mondta, Ottó bácsi nem bunkó, hanem ütődött. Ezt meg kell kérdeznem, mit jelent.
Ennyi izgalom után jólesett az ebéd, amit egy Erdei Vendéglő nevű helyen fogyasztottunk el.
Kaptunk egy külön termet, hogy Réka is nyugodtan ebédelhessen. A vendéglő Ottó bácsi testvéréé. Meg is hívott minket szilveszterezni, Zsóka mama vállalkozott, hogy szívesen otthon marad Rékával, ő nem akar mulatni. Anya még nem döntött, ott meri-e hagyni Rékát egy éjszakára. Erre Ottó bácsi felajánlotta, lakjon nála az egész család szilveszterkor is, akkor Zsóka mama itt alszik Rékával a szomszédban, Anya néha átmehet megnézni. Én nagyon szeretném megtudni, milyen az a szilveszter. Apa azt mondja, csupa vidámság az egész.
 

EDIT-TIDE

Állandó Tag
Állandó Tag
a Maszat tortenetek nagyon aranyosak:D A fiam meg csak 5 honapos, most aztan gondolkodoba estem, vajon az O lelkivilagaban mi fog zajlani:D
 

FiFike

Állandó Tag
Állandó Tag
Padlot fogtam ......................................Rinkaaaaaaaaaaaaaaaaa !!!
Van harisnyanadrág, nyomorékok számára. Ez nagyon jó találmány, egy hibája van csak. Nincs ráírva a dobozára kívülről, melyik szára a rövidebb. Így megtörténhet, hogy neked a jobb lábad rövidebb fél méterrel, a harisnyanadrágnak meg a bal szára. Nem, nem lehet megfordítva felvenni, mert rendes lábfeje és sarka is van az istenadtának. Ha nagy szerencséd van, találkozol azzal, akinek a másik lába rövidebb fél méterrel, és nadrágot cserélhetek. Ha nincs ilyen szerencséd, magad hordod el, ilyenkor tipegővé válik a járásod, a harisnyanadrág nem enged nagyot lépni. Még ilyenkor is lehet szerencséd. Ha meglát egy rendező, meghív a Pillangókisasszony címszerepére.
 

Rinka

Állandó Tag
Állandó Tag
Jancsi és Juliska.

Élt a rengeteg erdő szomszédságában egy szegény favágó a feleségével és két gyermekével. Olyan szegények voltak, mint a templom egere, de még annál is szegényebbek. Egyetlen örömük a gyerekekben rejlett. Főleg a gyártás körülményei lelkesítették őket. Hogy ne kelljen lemondani a tömegtermelésről, a már elkészülteket az erdő vadjaira bízták. Mindenképpen jó megoldásnak látszott, mert vagy felfalják őket a vadállatok, vagy felnevelik őket, mint annak idején Romulust és Remust Farkasanya. De gondolhattok Tarzanra is, hogy ne tűnjön nagyon kegyetlennek ez a bánásmód.
Egy alkalommal az asszony ikreknek adott életet. Jancsinak és Juliskának nevezték őket. Talán meg lehetett volna spórolni a keresztelő költségeit, tekintettel a nekik szánt sorsra; ám akkor hogy emlékeznénk meg most róluk, ha nem lett volna nevük?
Jancsi és Juliska minden szempontból más volt, mint a többi gyerek. Nem a mai értelemben vett másságra gondolok, nemi identitásukkal nem volt semmi baj. Ennek bizonyítására gondoljunk csak a sok róluk szóló viccre, melyekben folyton valami szexuális aktuson törik a fejüket. Vagy az egy másik Jancsi és Juliska volt? Meglehet, ki emlékszik már rá, olyan régen történt. Még öreganyám öreganyja is az ő öreganyjától hallotta a történetüket. Az ő másságuk abban rejlett, hogy kis ideig a szüleikkel élhettek, mielőtt az erdő vadjaira bízták volna őket. Talán, mert már idősek voltak a szülők, ritkábban kísérte gyermekáldás hobbijukat.
Az ikrek szépen cseperedtek. Apóka és Anyóka elérkezettnek látták az időt megszabadulni tőlük. Apóka magával vitte a gyerekeket, amikor fát vágni indult az erdőbe. Letette őket egy fa tövébe, egy napi élelmet is tett melléjük, és hazaballagott. Érthető hát az elképedése, amikor hazaérve otthon találta mindkét gyermekét. Igaz, ami igaz, Apóka kicsit rosszul látott, és kicsit szenilis is volt már. Elfelejtette, hogy az ikrek kinőtték már a bölcsőt, és Anyóka mellett alszanak az ágyban. Ö, szegény feje kikapta, amit a bölcsőben talált, és kivitte az erdőbe. Cirmi két kölyke ottmaradt egy fa tövében, egy napi élelemmel. Na, kapott is érte Anyókától. Aznap nem volt kamaty, Anyóka nagyon mérges volt.
Másnap óvatosabb volt a kis öreg. Hátára vette, amit az ágyban talált, és éjnek évadján irány az erdő. Hogy Anyóka ne veszekedjen vele, élelmet sem vitt magával. Vitt ellenben jó vastag kötelet, amivel fához kötözte csomagját, hogy véletlen se szabaduljon. Majd megszakadt a súly alatt, nem is gondolta, hogy az ikrek ilyen nehezek.
Hazaérve azután jól meglepődött, mert az ikrek már otthon voltak. Az elmaradt vacsorára gondolva ijedt meg igazán, hiszen az előző este is étlen feküdt le. Keresi gyorsan Anyókát, hogy valahogy kimagyarázkodjon, de nem találja sehol.
-[FONT=&quot] [/FONT]Gyerekek, nem láttátok Édesanyátokat?
-[FONT=&quot] [/FONT]Hiszen Édesapánk vitte ki hajnalban az erdőbe, oszt rajtunk keresi? – válaszolta Jancsi.
Hej, megijedt a jó öreg! Rohanvást ment az erdőbe, hátha még jókor érkezik. Nem akart élete végéig szamárkötélen lenni.
Anyókát ugyan megtalálta, de semmi szín alatt nem tudta hazacsalni. Anyóka ugyanis megismerkedett egy barnamedvével, és a fához kötözés fontos szerepével. Azóta hozzákötötte életét a barnamedvéhez, magát meg egy fához. Apóka mehetett, amerre az esze viszi.
Nem volt mit tenni, hazakullogott.
A gyerekek most már értették, milyen sors vár rájuk, ezért elbújtak előle az istállóban. – Nem baj – gondolta az öreg – majd ha elalszanak, kiviszem őket.
Az éj leple alatt elindult vissza az erdőbe, hóna alatt két nehéz csomaggal, letette őket a fa alá.
Hazaérve az ikreket megint otthon találta, ellenben hiányzott a tehén két borja. Apóka rohant vissza, ahogy csak lábai vitték. Elkésett. Barnamedve és Anyóka azt gondolták, nekik vitte az élelmet, a fárasztó munka után befalták a két borjút. Barnamedve annyira meghatódott Apóka feltételezett jóságától, hogy beígért neki egy kis hancúrt. Menekült szegény öreg, ahogy csak bírták a lábai, de a barnamedvék köztudottan jó futók. Az erdőszélen utol is érte az öreget.
Megtépázott ruházattal és önérzettel ért haza Apókánt. Két napig pihente a kirándulás fáradalmait. A harmadik napon kötélre vette a tehenet, és kivitte a bűvös fa tövébe azt is. Sajnos, most nem járt szerencsével, mert a hideg beálltával Barnamedve téli álomra a barlangjába költözött. Hogy azért ne vesszen kárba a tehén, a farkasok hajlandóak voltak felfalni, de ők meg nem szerettek hancúrozni.
Apóka most már semmivel nem rendelkezett, amit fel tudott volna ajánlani, élelem sem volt egy falásnyi sem. Akkor Jancsi a segítségére sietett.
-[FONT=&quot] [/FONT]Édesapám, van egy ötletem, amivel élelemhez is juthat, és kicsit elfelejtheti Édesanyánk hiányát. Jöjjön velünk az erdőbe, mutatok magának valamit.
Az öregnek nem sok választási lehetősége maradt, ment a gyerekekkel. Az erdő közepén, egy tisztáson mézeskalács házikó állt, a kerítés kolbászból volt fonva. A tető csokiparányból volt, a kémény füstje tejszínhabból.
Az udvar közepén nagy, vasrácsos ketrec, benne rengeteg leszopogatott csirkecsont.
-[FONT=&quot] [/FONT]Na, Édesapám, törjék egyet a kolbászból, és falatozzon. Ha majd jön Vasorrú Baba, mert ez az ő háza; be fogja magát zárni ebbe a ketrecbe. Fel akarja majd hizlalni a kemencében sütéshez, mert gyengéje a szaftos, kövér hús. Ezért nagyon jól fogja táplálni, hogy mielőbb kemencébe dughassa. Maga csak egyék nyugodtan, amennyit bír. Aztán ha reggel jön Baba ellenőrizni, hogy mennyit hízott, egy csirkecsontot nyújtson ki neki az ujja helyett. Baba soványnak fogja találni, ezért még nem kerít sort a sütésre. Közben én kimódolom, hogyan szabaduljunk meg Vasorrú Babától. Akkor mienk lesz a háza, vagyona, én majd megmentem Édesapánkat. De addig sem éhezik, és nem érzi annyira Édesanyánk hiányát.
Az öreg az evéssel volt elfoglalva, nem nagyon figyelt Jancsira. Jancsi sürgősen elhúzta a csíkot, mielőtt Vasorrú Baba hazaérkezne.
Nem telt bele fél óra, motorberregés hallatszott, egy turbó seprű fékezett a ház felett. Vasorrú éppen készült elmerülni a tejszínhab-füstben, amikor meglátta a kerítését faló sütnivalót. Legott be is zárta a ketrecbe. Villámpáccal ízesített csirkét sütött neki estére. Reggel azután első dolga volt ellenőrizni, mennyit hízott a sütnivaló. Apóka emlékezett rá, valamit mondott neki Jancsi, hogy ki kell nyújtani a ketrec rácsán át. Mivel reggel volt, a rátörő vizelési inger hatására a fejéhez kapott:
-[FONT=&quot] [/FONT]Azt hiszem, megvan! Valószínűleg arról beszélt Jancsi, hogy így tudom a dolgom elvégezni.
Ki is nyújtotta íziben a rácson. Vasorrú baba lecsapott a kinyújtott alkalmatosságra, jól megropogtatta.
-[FONT=&quot] [/FONT]Hát, ami azt illeti, ezt még hizlalnom kell egy ideig! De nini! Ez hogy lehet? A szemem láttára hízik az ujjad?
Közelebb hajolt, hogy jobban szemügyre vegye a furcsa ujjat. Az öreg úgy megijedt ettől, hogy atomnyira zsugorodott. Vasorrú pedig azt hitte, a képzelete játszott vele.
-[FONT=&quot] [/FONT]Most már értem, mire gondolt Jancsi. Tényleg nem hiányzik annyira Anyóka. Csak ne lennének olyan hosszú vaskörmei ennek a Babának, és ne egyetlen fog lenne a szájában, menten jobban érezném magam.
Másnap reggel időben ébresztette a szükség. Reménykedett, hogy még a vizit előtt el tudja végezni a dolgát. Csalódnia kellett, mert Vasorrú a dolgok közepébe vágott egyből. Az ő fantáziáját is izgatta a titokzatosan dagadó ujj, ezért a szokásosnál korábban ébredt. Amint meglátta a rácson kikukucskáló ujjat, azonnal belecsapott a lecsóba: jó szorosan elkapta, hogy ne lehessen visszahúzni. Ám ma is hiába jött. Amint közelebbről meg akarta vizitálni, az ujj összezsugorodott, és kicsusszant a kezéből.
-[FONT=&quot] [/FONT]Furcsa- morfondírozott – mintha csont sem lenne benne.
Pár napig elszórakoztak az ismerkedéssel. Végül már Ujj sem volt annyira félénk. Lehet, szerepe volt ebben annak is, hogy Baba az utolsó fogát elvesztette egy, a macskájával vívott párviadalban. A macska foga Babában maradt, Baba foga a macskában.
Egy hajnalban azután Baba részvétet kezdett érezni a ketrec foglya iránt. Úgy megszorította Ujjat, hogy menten kiserkent a vére, vagy mi. A sötétben csak érezni lehetett, de látni nem.
A szánalom azonban tünékeny dolog, a megszokás erősebb nála is. Babának Ujj volt a napi ópiumadagja. Nem tudott ellenállni, minden reggel kiserkenésig gyötörte Ujjat. Apóka csak bíztatta, ne sajnálja, törje össze minden csontját.
Az évek teltek, a fogoly maradt a ketrecben. Amikor Jancsi, testben és lélekben megerősödve megérkezett az apja kiszabadítására, az öreg hallani sem akart semmiféle szabadságról.
-[FONT=&quot] [/FONT]Igazad volt, édes fiam, pótolja Anyádat. De még hogy pótolja! Ha Anyád ilyeneket tudott volna…Csak azt sajnálom, hogy azt az egy szem megmaradt fogát túl korán elveszítette!
Itt nincs mit tenni, senkit nem lehet megmenteni az akarata ellenére. Jancsi leszűrte a tanulságot, már a mesében sem minden úgy megy, ahogy meg van írva. Most akkor kit ültessen a sütőlapátra, hiszen ő ezért került bele ebbe a történetbe?
 

Rinka

Állandó Tag
Állandó Tag
A hír: Kutyomobilt fejlesztettek ki, amellyel kutyánkkal távolból is tudjuk tartani a kapcsolatot.

Egy hipermodern háztartás kutyája.

Ma hétfő van. Mennem kell dolgozni, ezért Alex Gyula Bendegúz Aladár Jónás (röviden: Agybaj) ma egyedül marad itthon. Kicsit aggódom, nem fog-e unatkozni, hogy nem tud velem sakkozni. De talán feltalálja magát a számítógéppel is, azon is van sakkprogram. Bár azt unja, rendszeresen megveri a gépet. Igaz, internetezhet is. Ezzel kapcsolatban ki kell találnom valamit, mert megint megrendel nekem egy csomó kutyatápot, a legdrágább fajtából. Nem is tudom, hogy tudta megjegyezni a bankkártyám számát, nekem mindig puska kell hozzá. Hiába, ezek a kutyák már nagyon intelligensek.
Most az a hobbija, hogy bejelentkezik a nevemben egy internetes társkeresőbe, én meg válaszolhatok a sok szerelmeslevélre, és magyarázkodhatok. Némelyik majom nem hiszi el, hogy a kutyám írta a levelet. Pedig, ha ismernék....
Megismerkedett az interneten egy szőke csinibabával. Feltette az én képemet, persze írt mellé egy szerelmes verset is. A csinibaba másnap meglátogatott, magyarázkodhattam előtte. Agybaj pedig úgy csinált, mint aki kettőig sem tud számolni. Pedig, ha tudnátok! A szomszéd egyetemista gyerek hozzá jár segítségért, a matematikai bizonyítások levezetésével nem boldogul Agybaj nélkül. De a csinibabának magyarázhattam...Hiába, szőke!
Agybajnak ma kiadtam a feladatait. Nem lehet egész nap számítógépezni. A mosógépbe be kell raknia az ágyneműt, ezt a 60 fokos programmal mossa ki. Utána indítson el egy könnyített fél programot, szedje le a függönyöket, és be a gépbe. Legutoljára hagyja a gyapjúmosást, de nehogy összemossa megint a pezsgőszínt a bézzsel, mert irtó mérges leszek.
És ne felejtse el azt sem, hogy más mosópor kell hozzá.
Főznie ma nem kell, de három órára melegítse meg nekem az ebédet, akkorra érek ma haza. Ha késnék, majd felhívom előtte.
Igaz is, ha cseng a telefon, előtte menjen el a Wc-re, mielőtt felveszi. Az a mániája ugyanis, ha meghallja a hangom, mindig összepisili magát. Amióta kutyofonja van, csupa pisi-folt a szőnyeg a hallban. Hiába a folttisztító. De lehet, hogy nem olvasta el figyelmesen a használati utasítást, majd azért ennek utána nézek. Az egyik mosószerre rá volt írva, hogy csak színtartó textíliákhoz. Hát nem kimosta vele a fekete nadrágomat. Igazán tudhatná már, hogy a fekete szinte mindig engedi a színét.
Borzasztó, hogy miket enged meg magának. A múltkor 30000 forintos telefonszámlám lett őmiatta. Amikor számon kértem, azt felelte, benevezett egy telefonos játékra. Azt mondták neki, minél többször hívja a számot, annál nagyobb az esélye a nyerésre. Persze, nem őt hívták vissza. Hogy dőlhet be ennek, nem is értem. Az, hogy lottózik, és totózik, az rendben van. A totóban egész jó, volt már tizenhármasa is. Csak azért nem lett meg a plusz egy, mert elfelejtette, hogy aznap a Ronaldo nem játszik, így a csapat legfeljebb egy döntetlenre jó.
A Vágó-műsorban is eljutott a tizennegyedik kérdésig. De a tizenötödiket elcseszte. Nem emlékezett pontosan, mik voltak Oroszlánszívű Richárd utolsó szavai, egy névelőt kihagyott Így a hülyesége miatt potom másfél millióval jött haza. Ahelyett, hogy kiszáll, és hazahozza a húszmilliót. De megvolt még mind a három segítsége is. Komolyan, néha nem értem Agybajt.
A múltkor is, mit csinált? A szakácskönyvben nem találta elég érdekesnek a recepteket, ezért a Paprika-TV műsorából választott ebédre valamit. De össze-vissza kapcsolgatott közben, mert neki nem volt elég pergő a műsor. Így esett, hogy az ananásszal tűzdelt zebupecsenyében
több tekercsnyi gézt, néhány koponyacsontot, és az összes arany ékszeremet találtam. Kellett neki főzés közben a királysírok feltárását nézegetnie.
Egyébként, jól főz. A rétes néha kicsit szakad neki, de olyan vékonyra elnyújtja, hogy bármelyik szakács megirigyelhetné. Nem éri be a bolti réteslappal, azt mondja, nem elég vékonyak a lapok.
A tortái meg egyenesen pazarok. Marcipánból olyan díszeket formál rá, hogy kész csuda. Bár az ízlésével van némi baj. A múltkor egy díszről azt hittem, csigaházakat formált. Utólag kiderült, hogy kutyakakát ábrázolnak. Hát most mondjátok meg, ezért nevelem állandóan.
Na, a másik az öltözködése. Képes piros inghez zöld nadrágot venni. Csíkos nadrághoz pettyes nyakkendőt. Hiába oktatom, mikor kell frakk, és mikor szmoking, ezt is folyton felcseréli. Erre rá is fázott egyszer, a nagykövet estélyén a frakkja miatt pincérnek nézte Bangália császára.
Azt hiszem, el kell vinnem egy pszichológushoz is. Az utóbbi időben az lett a mániája, hogy túlságosan ráncosodik, lógnak a mellei. Minden áron plasztikai sebészhez akar fordulni. Ha rám hallgattok, soha ne legyen szuka kutyátok, rettenetesen hiúak. Nem is hiszitek, mennyi drága kozmetikumot használ. Csak a szőrtelenítője tízezer forint havonta. És akkor még a parfümökről nem is beszéltem. Az arcpakolása napi tíz rongy. Naponta szamártejben fürdik, ezért kellett vennem egy szamárfarmot. De végét vetek én ennek, azt hiszem. Eltűntetem az összes tükröt a lakásból, ne nézegesse folyton magát, akkor nem látja a ráncait. Nektek bevallom, tényleg ráncos egy kicsit. De csak egészen kicsit.
Holnap este megyünk a kaszinóba. A kártyában általában nyer, mert emlékszik a már kiment lapokra. Egyik-másik kaszinóból már ki is tiltották emiatt. De most nyílt egy új. Kicsit egyenesbe kell hoznom a költségvetést, mert most azt találta ki, hogy teherbe akar esni, de csak egy Nobel-díjas tudós spermájával lenne elégedett. Ehhez azonban sok pénz kell.
Ha ez az igénye, nyerje meg a rávalót.
Na, pá, megyek, mert fel kell hívnom, hogy estére vasalja ki a fehér ingemet. Remélem, nem pisili össze a szőnyeget, ha meghallja a hangom. Ugyanis most voltam egy gégeműtéten, hogy kicsit mélyítsenek rajta.
 

Amigo

Állandó Tag
Állandó Tag
Gratulalok Rinka!

Neha nem figyelunk egymasra....
Egy dolgozo no monologja

Tegnap olvastam Rinka irasat a Torontoi Menora ujsagban.Nagyon tetszett,gratulalok Rinka.Nemsokara kapsz egy levelet Torontobol.Nem E-mail-t.Igazi nagy boritekot.:D
 

FiFike

Állandó Tag
Állandó Tag
Azert megnezem , hogy hol talalok Malev jegyet $ 610.- can.-ert ;-) . Honnan-hova fognak vinni ????:)
 
Oldal tetejére