Százötven évvel ezelőtt dőlt el Alaszka sorsa

Megvásárolták Alaszkát - Százötven éve, 1867. március 30-án írta alá az Egyesült Államok kormánya azt a szerződést, amelynek értelmében Alaszkát 7,2 millió dollárért megvásárolta Oroszországtól.

A hajósok évszázadokon át keresték az úgynevezett északkeleti átjárót, amely Szibéria északi partvidéke mentén az Atlanti-óceánról a Csendes- óceánra vezet. Hosszú ideig még azt sem tudták, van-e szárazföldi összeköttetés Ázsia és Amerika között. 1728-ban az orosz szolgálatban álló Vitus Bering dán tengerész egyértelműen megállapította, hogy a két kontinens között nincs szárazföldi kapcsolat (a két földrészt elválasztó szoros ma az ő nevét viseli).

Bering egy újabb expedíció során 1741-ben partra szállt egy alaszkai öbölben, s ezzel megkezdődött a terület orosz birtokba vétele. Alaszka az északamerikai kontinens északnyugati részén fekszik, területe 1,7 millió négyzetkilométer.

Az első emberek mintegy 12 ezer éve jelentek meg itt, feltételezhetően az akkor még létező földhídon vándoroltak át Ázsiából. Innen indult meg az amerikai kontinens benépesülése.

A cár fennhatósága alá került területen 1781-ben létesült az első állandó orosz település. Az orosz kormányzat azonban a vereséggel végződött krími háború (1853–1856) után mind komolyabban fontolgatta, hogy feladja a ráfizetéses kolóniát. Az itt élők ellátása egyre nagyobb összegekbe került, a túlvadászat miatt a prémek minősége romlott, a hatalmas területet értéktelennek, stratégiai szempontból védhetetlennek tartották.

Az oroszok washingtoni nagykövetüket, Eduard de Stoeckl bárót bízták meg a tárgyalásokkal. A szerződést hónapokig tartó egyezkedés után, 1867-ben megkötötték: a 7,2 millió dolláros ár körülbelül 5 centet jelentett hektáronként. Az amerikai közvélemény kedvezően fogadta Alaszka megvételét, de a takarékos kongresszus meggyőzése az akkoriban csillagászatinak számító összeg megszavazásáról nem ment könnyen.

Alaszka néhány évtizedig csak kiadást jelentett az Egyesült Államoknak is, de 1896-ban a Klondike folyó mentén aranyat találtak. Új aranyláz kezdődött, odaözönlöttek a kalandorok és szerencsevadászok. Alaszka 1912-ben lett territórium (közigazgatási egység), majd népszavazás eredményeként 1959. január 3-tól az Egyesült Államok 49. szövetségi állama.

alaszka.png
 
Én nagyon örülök neki hogy Alaszka az USA tulajdona, de azt nem értem, mire kellett népszavazás ahhoz, hogy tagállam legyen. Ha egyszer az USA vásárolta meg, hogy is merülhetett fel annak akár az elvi lehetősége is, hogy ne tartozzon az USA-hoz? Vagy ahhoz kellett csak népszavazás, hogy tagállami státust kapjon? Vagy...?
 
Én nagyon örülök neki hogy Alaszka az USA tulajdona, de azt nem értem, mire kellett népszavazás ahhoz, hogy tagállam legyen. Ha egyszer az USA vásárolta meg, hogy is merülhetett fel annak akár az elvi lehetősége is, hogy ne tartozzon az USA-hoz? Vagy ahhoz kellett csak népszavazás, hogy tagállami státust kapjon? Vagy...?

Floridát a spanyoloktól vették, az sem volt azonnal állam. Nem lettek azonnal államok, mert újonnan vásárolták őket, nem volt amerikai lakosság és az ország illetve az államhatárok képlékenyek voltak akkoriban. Ma is van 16 olyan terület, ami közigazgatásilag önálló illetve lakatlan, de az USÁ-hoz tartozik, államstátusz nélkül. A lakott területek még a kongresszusba is delegálnak tagot, bár szavazati jog nélkül.

Puerto Rico, Guam, Északi Mariana-szigetek (utóbbi kettőt a japánoktól foglalták el a második VH-ban), Amerikai Virgin-szigetek (Dániától vették) és Amerikai Szamoa (a németekkel osztoztak Szamoán, egy része lett amerikai terület, ahol amúgy is volt katonai bázis). És a lakatlanok: Palmyra Atoll, Baker Island, Howland Island, Jarvis Island, Johnston Atoll, Kingman Reef, és a Midway-szigetek . Ezen kívül van négy, ami jelenleg is nemzetközi vita tárgyát képezi más országokkal.
 
Megvásárolták Alaszkát - Százötven éve, 1867. március 30-án írta alá az Egyesült Államok kormánya azt a szerződést, amelynek értelmében Alaszkát 7,2 millió dollárért megvásárolta Oroszországtól.

A hajósok évszázadokon át keresték az úgynevezett északkeleti átjárót, amely Szibéria északi partvidéke mentén az Atlanti-óceánról a Csendes- óceánra vezet. Hosszú ideig még azt sem tudták, van-e szárazföldi összeköttetés Ázsia és Amerika között. 1728-ban az orosz szolgálatban álló Vitus Bering dán tengerész egyértelműen megállapította, hogy a két kontinens között nincs szárazföldi kapcsolat (a két földrészt elválasztó szoros ma az ő nevét viseli).

Bering egy újabb expedíció során 1741-ben partra szállt egy alaszkai öbölben, s ezzel megkezdődött a terület orosz birtokba vétele. Alaszka az északamerikai kontinens északnyugati részén fekszik, területe 1,7 millió négyzetkilométer.

Az első emberek mintegy 12 ezer éve jelentek meg itt, feltételezhetően az akkor még létező földhídon vándoroltak át Ázsiából. Innen indult meg az amerikai kontinens benépesülése.

A cár fennhatósága alá került területen 1781-ben létesült az első állandó orosz település. Az orosz kormányzat azonban a vereséggel végződött krími háború (1853–1856) után mind komolyabban fontolgatta, hogy feladja a ráfizetéses kolóniát. Az itt élők ellátása egyre nagyobb összegekbe került, a túlvadászat miatt a prémek minősége romlott, a hatalmas területet értéktelennek, stratégiai szempontból védhetetlennek tartották.

Az oroszok washingtoni nagykövetüket, Eduard de Stoeckl bárót bízták meg a tárgyalásokkal. A szerződést hónapokig tartó egyezkedés után, 1867-ben megkötötték: a 7,2 millió dolláros ár körülbelül 5 centet jelentett hektáronként. Az amerikai közvélemény kedvezően fogadta Alaszka megvételét, de a takarékos kongresszus meggyőzése az akkoriban csillagászatinak számító összeg megszavazásáról nem ment könnyen.

Alaszka néhány évtizedig csak kiadást jelentett az Egyesült Államoknak is, de 1896-ban a Klondike folyó mentén aranyat találtak. Új aranyláz kezdődött, odaözönlöttek a kalandorok és szerencsevadászok. Alaszka 1912-ben lett territórium (közigazgatási egység), majd népszavazás eredményeként 1959. január 3-tól az Egyesült Államok 49. szövetségi állama.

Csatolás megtekintése 1540969
*
Az ott élő emberek, de még a medvék is örömködhetnek, hogy kivásárolták őket. :dr_24: köszönhetik szerencséjüknek.
 
Floridát a spanyoloktól vették, az sem volt azonnal állam. Nem lettek azonnal államok, mert újonnan vásárolták őket, nem volt amerikai lakosság és az ország illetve az államhatárok képlékenyek voltak akkoriban. Ma is van 16 olyan terület, ami közigazgatásilag önálló illetve lakatlan, de az USÁ-hoz tartozik, államstátusz nélkül. A lakott területek még a kongresszusba is delegálnak tagot, bár szavazati jog nélkül.

Puerto Rico, Guam, Északi Mariana-szigetek (utóbbi kettőt a japánoktól foglalták el a második VH-ban), Amerikai Virgin-szigetek (Dániától vették) és Amerikai Szamoa (a németekkel osztoztak Szamoán, egy része lett amerikai terület, ahol amúgy is volt katonai bázis). És a lakatlanok: Palmyra Atoll, Baker Island, Howland Island, Jarvis Island, Johnston Atoll, Kingman Reef, és a Midway-szigetek . Ezen kívül van négy, ami jelenleg is nemzetközi vita tárgyát képezi más országokkal.
Köszönöm szépen a választ!
 
Én nagyon örülök neki hogy Alaszka az USA tulajdona, de azt nem értem, mire kellett népszavazás ahhoz, hogy tagállam legyen. Ha egyszer az USA vásárolta meg, hogy is merülhetett fel annak akár az elvi lehetősége is, hogy ne tartozzon az USA-hoz? Vagy ahhoz kellett csak népszavazás, hogy tagállami státust kapjon? Vagy...?

Szerintem első körben (katonai, határvédelmi) stratégiai vásárás volt.
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

petrucy wrote on sizsu's profile.
Megtisztelve érzem magam a követés bejelölése miatt.-))
vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönömszépen a legújjab fordítást !
A "friss üzenetek + napok óta nem jelennek meg,hibát jelez
vorosmart wrote on DeeYoo's profile.
Köszönöm szépen a fordítást.

Statisztikák

Témák
38,094
Üzenet
4,794,798
Tagok
615,336
Legújabb tagunk
Pántlik László
Oldal tetejére