A megemlékezés napja

Augusztus végén Lázár György cikkét olvasva eszembe jutott, hogy a két világháborúban harcoló katonák témája már engem is megérintett néhány évvel ezelőtt, és le is írtam hasonló gondolataimat, mégpedig november 11-e kapcsán.

Az említett cikkben Lázár György tiltakozik a Torontói Magyar Ház falán elhelyezett, a két világháború magyar hőseire emlékező tábla ellen. Amikor “Horthy katonái jónéhány kanadait is megöltek…”, talán nem illene éppen itt ellenséget ünnepelni. Akkor elhatároztam, hogy ebben az évben előveszem a jegyzeteimet, és formába öntöm akkori írásomat.

Fura érzés magyarként ünnepelni az első és második világháborús hősöket. Amikor a legkisebbik fiam büszkén kijelentette, hogy a Megemlékezés napja az ő névnapjára esik és kérdezgetni kezdett a magyar háborús hősökről, no meg arról, hogy a családunkat hogyan érintették a háborúk, akkor megzakkantam egy pillanatra.

Először persze büszkén elmondtam neki, hogy a nevét a nagyapám után és édesapám legidősebb bátyja után kapta. Úgy alakult, hogy mindkét Márton részt vett háborúban, az idősebb az elsőben, a fia a másodikban. De amíg a fiam dédapja hazatért a háborúból és hét gyermeket nevelt fel, addig a nagybácsink, bár hazaért a fogságból, 1948-ban belehalt a sebesüléseibe.

De ami a hősiességet illeti…

A kanadaiak méltán büszkék arra, hogy önkénteseik 1914 óta folyamatosan és odaadóan harcolnak azért, hogy visszaállítsák a békét, megvédjék a demokráciát, az emberi jogokat és nemzeteket szabadítsanak fel. A mai nagyobb háborúktól mentes világ és a viszonylagos egyensúly fenntartása nekik és előljáróiknak is köszönhető. A kanadaiak az elmúlt száz évben harcoltak például Franciaországban, Spanyolországban, Németországban, Vietnámban, Kuwaitban, Irakban, Afganisztánban és Boszniában is.

De kik is azok a kanadaiak? Bevándorlók a világ minden országából, akik büszkén vallják magukat kanadainak. Ők azok, akiknek szülőföldjein ezek a veteránok harcoltak valamikor. Lehet, hogy az ő oldalukon, lehet, hogy éppen ellenük, de mindenképp rengeteg katonai és civil sebesülttel és áldozattal.

Példának okáért a két világháborúban közel száz millióan estek áldozatul, akiknek több, mint a fele civil volt.

A második világháborúban a több, mint 24 millió katonai áldozat között 300 000 magyar volt és 45 300 kanadai. Az utóbbiak elhivatott önkéntesek voltak.

A magyar katonák azonban nem maguktól mentek a háborúba. Őket kérlelhetetlenül besorozták, de nem azért, mert meg kellett védeni a hazát, vagy a szabadságot, s a demokráciához sem volt semmi köze. Őket más országokba hajtották harcolni. El kellett hagyniuk családjukat, otthonukat, városukat és még az országukat is. S ott sem szabadságért, jogokért vagy emberekért harcoltak. Nem. Őket mint a birkákat terelték, hajtották, idomították, feláldozták és hagyták, hogy lemészárolják őket.

A katona nem azért van, hogy gondolkodjon. A katona parancsot követ és végrehajtja azt.
Ezek a férfiak olyan országban születtek, ahol a vezetők a rossz oldalt választották, csak a saját érdekeikre gondolva. Így a közkatonák már nem állhattak a jó oldalra többé. Név, arc, család és célok nélküli ellenséggé váltak, akiket a jó oldal hőseinek le kellett győznie, meg kellett ölnie ahhoz, hogy a csatát megnyerjék és a háborút befejezzék.

A nagybátyám volt a család legidősebb gyermeke. A legfiatalabb már alig ismerhette őt, mert amikor bevonult 25 évesen, nagynéném csak öt éves lehetett. S mire visszaért, már alig volt benne élet. Pedig ő volt a legmagasabb és legjóképűbb a családban. Menyasszonya megígérte neki, hogy megvárja őt.
Az édesapám vele dolgozott a nyugdíjig, tehát mindannyian ismertük őt. Megtartotta az ígéretét: várt. Soha nem házasodott meg, nem szülte meg a megálmodott gyermekeit. Olyan volt, mintha a családhoz tartozott volna. Egy soha-meg-nem-valósult, széttört családhoz, ahol soha nem játszhattam a soha meg nem született unokatestvéreimmel. Az apám soha nem kérhette ki bátyja tanácsát. Azt mesélte, hogy Marci bácsi hasonlított leginkább a nagyapámra: hallgatag volt, bölcs és jóképű.

Azt azonban soha nem mondta senki, hogy hős lett volna. Nem. Ő is és az apja is áldozatok voltak, mint a családjuk is, a hatalom áldozatai. Még ahhoz sem volt joguk, hogy eldöntsék, feláldozzák-e az életüket. A hatalom döntött.

S azok a családok, akik ebben az értelmetlen csatározásban elvesztették kedveseiket, azoknak teljesen mindegy volt, hogy ki melyik oldalon állt és mit képviselt, ki lesz hős és ki lesz a vesztes.
Azonban azok az idők véget értek, és senki sem akart többé emlékezni a bombázásokra és az éhezésre, arra, amikor kukoricát ettek kukoricával.

De voltak utóhatásai is a világháborúknak. Én még emlékszem a hatvanas években a légó gyakorlatokra.

Felhangzottak a szirénák és a hangosbemondón keresztül felszólítottak, hogy készüljünk fel a támadásra. A rollót leengedtük, a férfiak beöltöztek katonai ruhájukba és elmentek gyakorlatozni.

Akkor nem vettem ezt komolyan. Később is szovjet tankokat is csak akkor láttam, amikor Esztergom felé utaztam. Nekem soha nem kellett félelemben élnem, tartanom attól, hogy az életemre törnek.
Ennek ellenére akkor, amikor ezt először megírtam, néhány helikopter alacsonyan repült fel és alá, hatalmas zajjal. Itt történt, Ottawában. Az ablakok beleremegtek, s én hirtelen megdermedtem, és jelenleg a világban folyó értelmetlen harcokra gondoltam, a szomszédaimra, akik a mostani konfliktusok elől menekültek.

Én 1984 augusztusában Kanadát választottam, a gyermekeimet is ide hoztam vissza. Leginkább azért, hogy a három fiamat senki ne kényszeríthesse arra, hogy háborúban szolgáljanak.

A veteránok napja, Márton nap, november 11-e. Az én három Mártonom közül az első kettő részt kellett, hogy vegyen az első két világháborúban. Most itt van az én harmadik Mártonom. Mindannyiunk felelőssége, hogy őt és társait ne érintse meg a háború szele sem, és ebben az értelemben ne legyen ő a harmadik a harmadikban…

Ezzel a gondolattal mostmár én is büszkén kitűzöm a piros pipacsot a kabátomra.

Petényi Judit

rememberday.jpg
 
Kedves Judit , irásod nagyon szép és engem nagyon megrázott , de valahogyan némely dologgal nemtudok egyettérteni , mert mint ma már 100%-al bizonyitott sem a vietnámi , sem az irki , de az afganisztáni háború sem a "demokrácia" megvédésére szolgált ! Nemtudom mikor harcoltak Magyar egységek mondjuk a Francia fronton ahol esetleg Kanadából való hasonló harcoló egységekkel álltak volna szemben . Ez sem az I., de a II. világháborúban nemtörtént meg tudomásom szerint . Amugy magam éltem ugyan ugy a 60-70-es években Magyarországon , de én nememlékszem hivatalos Légó gyakorlatokra ugy amint leirtad , még a hangosbemondokra sem tudok visszaemlékezni , azt útazásaim során a Cseheknél láttam úton-útfélen .
Amugy felénk most November 19-én van a hasonló ünnep a világ összes elesetjeiért és mint mindig ma Márton napján kezdödik az "5.évszak" a Karnevál .
 
Amugy magam éltem ugyan ugy a 60-70-es években Magyarországon , de én nememlékszem hivatalos Légó gyakorlatokra ugy amint leirtad , még a hangosbemondokra sem tudok visszaemlékezni ,
Pedig volt. Oktatásra is jártam, gyakorlatok is voltak, sőt felszerelést is ellenőriztünk földalatti légoltalmi kórházban. Nem a fővárosban, hanem a Mátrában, a Bükk hegységben.
 
Pedig volt. Oktatásra is jártam, gyakorlatok is voltak, sőt felszerelést is ellenőriztünk földalatti légoltalmi kórházban. Nem a fővárosban, hanem a Mátrában, a Bükk hegységben.
Beka , nemkétlem a Légó oktatást , ami hanem tévedek majd a "katasztrofa védelemmel" egyesült vagy nevezték át , de katonaruha tudomásom szerint majd csak a tartalékosoknak lett kiadva és azok is néha-néha lettek behiva , de ott sem mindenki , lehet , hogy én azt az idöt átaludtam mint Csipkerózsika ! Még a lövész oktatásra sem volt kötelezö elmenni amit a legtöbbször nekünk Pétervásárán tartottak a hatástanin vagy hogy a fenébe is hivták akkoriban , csak az ment akit ez érdekelt .
 
Beka , nemkétlem a Légó oktatást , ami hanem tévedek majd a "katasztrofa védelemmel" egyesült vagy nevezték át , de katonaruha tudomásom szerint majd csak a tartalékosoknak lett kiadva és azok is néha-néha lettek behiva , de ott sem mindenki , lehet , hogy én azt az idöt átaludtam mint Csipkerózsika ! Még a lövész oktatásra sem volt kötelezö elmenni amit a legtöbbször nekünk Pétervásárán tartottak a hatástanin vagy hogy a fenébe is hivták akkoriban , csak az ment akit ez érdekelt .
Passz, fogalmam sincs kinek mi járt, és mi módon. Asszisztens voltam egy kórház belgyógyászatán, senki nem kérdezte akarok-e menni, vagy sem. Kötelező volt a részvétel!
 
Egyébként az alaphírrel kapcsolatban:
Hadüzenetet küldtünk az Egyesült Államoknak, az úgynevezett szövetségesek ellen harcoltunk, tényleg nem vall jó ízlésre egy Kanadában elhelyezett emléktábla a magyar hősökre hivatkozva!
 
Egyébként az alaphírrel kapcsolatban:
Hadüzenetet küldtünk az Egyesült Államoknak, az úgynevezett szövetségesek ellen harcoltunk, tényleg nem vall jó ízlésre egy Kanadában elhelyezett emléktábla a magyar hősökre hivatkozva!
Beka , Vietnám , Irak , de Afganisztán sem küldött hadüzenetett Kanadának , tudomásom szerint ?! Ez is benne van a hirben !
 
Beka , Vietnám , Irak , de Afganisztán sem küldött hadüzenetett Kanadának , tudomásom szerint ?! Ez is benne van a hirben !
És? Elmennek tán emléktáblákat avatni? Neked ez bacca a csőrödet?
Ne akard elhitetni velem, hogy számodra természetes, hogy Kanadában II. világháborús hősként kell ünnepelni azokat akik ellen harcoltak?
 
Ugy tunik, mi magyarok nem tudunk normalisan gondolkodni.
Amikor hosokre emlekezunk, nem azzal kellene foglalkozni, hogy ki ellen, hanem hogy kiert, vagy miert!
Amerika pl ugy tunik most kezdi "kinoni" ezt a normalis gondolkodast, mert most jonnek azok a szerintem primitiv csak onmagukra gondolni tudo emberek, akik pont ugy gondolkodnak mint annak idejen a szovejet partvezetes. Nem erdekli oket senki es semmi, csak a zomeben hazug elveik.
Ennek ertelmeben aztan elkezdik lerombolni az amerikai polgarhaboru deli hoseinek allitott emlekeket.
Ugy tunik, sokan kovetesre meltonak tartjak ezt az elvet.
 
Ne akard elhitetni velem, hogy számodra természetes, hogy Kanadában II. világháborús hősként kell ünnepelni azokat akik ellen harcoltak?
Pedig ennek természetesnek kellene lenni.
Mutathatnék emlékműveket amit az ANZAC emelt törökországban.
Ott közösen emlékeznek a ˝nagy ˝háború áldozatairól.
 
Ennek ertelmeben aztan elkezdik lerombolni az amerikai polgarhaboru deli hoseinek allitott emlekeket.
Semmi gond saját múltjukat tüntetik el, pedig mennyire fel voltak háborodva amikor a tálibok és egyéb iszlám vallású harcosok elpusztították az ókori emlékeket....
 
Nemtudom mikor harcoltak Magyar egységek mondjuk a Francia fronton ahol esetleg Kanadából való hasonló harcoló egységekkel álltak volna szemben . Ez sem az I., de a II. világháborúban nemtörtént meg tudomásom szerint .
Nem tudom hogy harcoltak kanadai katonákkal de, ott voltak a magyarok is a verduni pokolban.
Érdekesség, hogy a későbbi hungarista politikus Szálasi Ferenc 1918-ban Verduntől északra rohamzászlóaljat vezetett főhadnagyi rendfokozatban.[63]
 
A hősök sírjain nincs kereszt sehol,
Nem sírnak rajtuk özvegyek,
De naponta friss a virágcsokor,
És égnek az örökmécsesek.

Itt ellenállt a föld a háborúban,
Most pedig gránittáblák vannak,
Mindenki egyenlő ebben a sorban,
A külön sorsok egybefolynak.

A mécseslángban az égő tankot látod,
A sok orosz kunyhót, ahogy ég,
Az égő Szmolenszket, az égő Reichstagot,
S a katonák lángoló szívét.

A hősök sírjain nem sírnak özvegyek,
Az ő szemükben nincsenek már könnyek,
A hősök sírjain sehol sincs kereszt,
Ám ettől nem lesz senkinek se könnyebb.

Egy Viszockij dal magyarv forditasa. Hobo eloadasaban:
 
Szóval, ha jól értem a szerzőt, akkor a kanadai önkéntesek (az USA béli társaikkal egyetemben) csak a is világbékéért, az emberi jogokért, az embertársaik iránt érzett szeretetből mentek át más kontinensekre, a több ezer (akár tízezer) kilométerre lévő Koreába, Irakba, Szomáliába, Jugoszláviába, Líbiába, Szíria, de előtte a világháborúban is a szembe jövő embereket gyilkolászni, öldökölni. Ezek szerint ők a becsület bajnokai, és a megtestesült szent lélek.
Bezzeg ezek a bűnös, gonosz magyarok, akikben maga az antikrisztus testesült, és folyamatosan testesül meg, akik a rosszak közül is legrosszabbak megérdemlik, hogy legyőzzék őket a jók közül is a legjobbak, a távoli Ámerikából.
 
És? Elmennek tán emléktáblákat avatni? Neked ez bacca a csőrödet?
Ne akard elhitetni velem, hogy számodra természetes, hogy Kanadában II. világháborús hősként kell ünnepelni azokat akik ellen harcoltak?
Beka, a Spanyol polgárháborús emlékmű is olyan, hogy válogatás nélkül vannak oda temetve a harcokban meghalt emberek. Függetlenül attól, hogy melyik oldalon harcoltak. Az emlékmű mindegyiknek emléket állít. A megemlékezéseknél mindegyikre tisztelettel emlékeznek.
 
Beka , már megbocsájts , de egy katona , ha van vér és tiszteség a pucájában akkor igen is tiszteleg az elesett ellenfele elött !! Ahogyan a hires "vörös báró" temetésén az Angol piloták "Missing Mann Formation"-t repültek és katonai parádéval temették el , majd a Német állasok fölött elrepülve informáciot dobtak le , hogy hol és mikor temették el a légi csatában hösi halált lelt Mannfred von Richtofen-t. De ezt embere válogatja !!
 
A magyar katonák azonban nem maguktól mentek a háborúba. Őket kérlelhetetlenül besorozták, de nem azért, mert meg kellett védeni a hazát, vagy a szabadságot, s a demokráciához sem volt semmi köze. Őket más országokba hajtották harcolni. El kellett hagyniuk családjukat, otthonukat, városukat és még az országukat is. S ott sem szabadságért, jogokért vagy emberekért harcoltak. Nem. Őket mint a birkákat terelték, hajtották, idomították, feláldozták és hagyták, hogy lemészárolják őket.

Óóó, tényleg csak a magyar katonák? Javaslom megtekinteni a filmtörténelem egyik legjobban könnyfakasztó befejezését:

 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

petrucy wrote on sizsu's profile.
Megtisztelve érzem magam a követés bejelölése miatt.-))
vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönömszépen a legújjab fordítást !
A "friss üzenetek + napok óta nem jelennek meg,hibát jelez
vorosmart wrote on DeeYoo's profile.
Köszönöm szépen a fordítást.

Statisztikák

Témák
38,094
Üzenet
4,794,714
Tagok
615,330
Legújabb tagunk
AYN123
Oldal tetejére