Szaktanácsadás - szakértés - tanfelügyelet II.

Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.

Jázmin05

Állandó Tag
Állandó Tag
Korábban közös háztartásban éltek, ott voltak egy mappában a gyerek okmányai, amit anya elmondása alapján az apa magához vett. De az anya már korábban beszkennelte, és ezt kaptam meg kinyomtatva. (Ezt ma tudtam meg anyától)
 

gtszg

Állandó Tag
Állandó Tag
Engem most az zavar, hogy nem ragaszkodtam a gyerek eredeti okmányaihoz, elfogadtam a másolatot, és ez ugye nem szabályos, itt hibáztam. Ezt hogy lehet helyre hozni így utólag?
A Te szempontodból ez a probléma. Én most is azt mondom, beszélj jogásszal. A családi perpatvarhoz "nincs közöd" közvetlenül, de felvettél valakit nem hivatalos papírokkal. Kérdés persze, mit kíván ilyenkor a gyermek érdeke, illetve konkrétan milyen iratokról van szó.
Egyébként minden iratot ki lehet kérni utólag hivatalosan, az hitelesített lesz. Idő és pénz kérdése.
 
  • Tetszik
Reagált: BAJ

Piri58

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedves Óvodavezető kollégák!
Tudom, hogy nem konkrétan ide tartozik a kérdés, de mivel köztünk sok vezető van, hátha tud valaki segíteni.
300 km távolságról érkezett egy kisgyermek az óvodámba. Anyuka itt kapott munkát, és költözött a gyermekkel. Az átvételhez nem voltak nála a gyermek eredeti dokumentumai, másolatot hozott rólunk. A korábbi óvoda kijelentette, én átvettem.
Most a korábbi lakhelyen elő édesapa a fenntartómhoz fordult írásban, hogy mi alapján vettem fel a gyermeket, mivel a gyermek eredeti dokumentumai nála vannak, és ő nem egyezett bele, hogy az anya elhozza.
A fenntartó felszólított a helyzet tisztázására.
Mit tudok tenni ez esetben szerintetek?
Kérjem be az anyától a gyermek iratait, és ha nem tudja bemutatni, szüntessem meg a jogviszonyát az intézményben?

Több mindenre hivatkozhatsz! (Jó lenne tudni, hogy a gyerek HH vagy HHH vagy GYV –e ?)

Az óvodavezető legfontosabb feladata a gyermek érdekeinek figyelembevétele. A gyermekvédelmi jelzőrendszer alapján a lényeg, hogy a gyerek minél hamarabb bent legyen a rendszerben, jelen esetben, az óvodában.

Első hivatkozásod:
Kötelező felvételt/ átvételt biztosító óvoda vagy: (itt most átvétel történt, már hivatalosan benn van a gyerek a KIR - ben, van Oktatási azonosítója, ismert adatokkal vetted át.

A szülő tudta, hogy kötelező beíratnia a gyerekét az oviba, te meg mint kötelező felvételt biztosító óvoda, nem tagadhatod meg a felvételt ( főleg a hátrányos helyzetű gyermeknek, továbbá annak a gyermeknek, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 41.§-a alapján jogosult a gyermek napközbeni ellátásának igénybevételére, ((A gyermekek napközbeni ellátásáról – melynek egyik formája az óvoda – a Gyermekvédelmi törvény rendelkezik: 41. § (1) A gyermekek napközbeni ellátásaként az életkornak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, foglalkoztatást és étkeztetést kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, - (számos felsorolt ok miatt )- napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti egyéb ok miatt a gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermek számára kell biztosítani,
a) akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége,
b) akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel,
c) akinek a szülője, törvényes képviselője szociális helyzete miatt az ellátásáról nem tud gondoskodni.

Második hivatkozásod
Az óvoda – beleértve a kijelölt óvodát* is – köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki e törvény 24. §-ának (3) bekezdése alapján köteles óvodába járni**, ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (kötelező felvételt biztosító óvoda).
Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki életvitelszerűen az óvoda körzetében lakik. [20/2012. EMMI rendelet. (3)] (Az életvitelszerű ott lakásnak minősül, ha a gyermek a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében található ingatlant otthonául használja és az ilyen ingatlan a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában a gyermek lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként az óvodai beiratkozás első határnapját megelőző három hónapnál régebb óta szerepel. Ha ez nem teljesül, vagy ha bármely körülmény miatt az életvitelszerű körzetben lakás tényét nem lehet igazolni, akkor fel kell venni a kapcsolatot helyi védőnővel, hogy védőnői ellátás igénybevételét igazoló nyilatkozatot adjon ki.)
Van bejelentett lakcíme? Ha nem lenne, kérjél a védőnőtől egy igazolást, ez alapján, lakcímkártya hiányában is felvehetünk gyerekeket. ( én pl. így vettem fel ide költöző gyereket, HHH volt, a szülő elhagyta az iratait, és ideiglenes tartózkodási hellyel sem rendelkezett. A gyerek veszélyeztetett volt, átvettem egy másik oviból, - a lényeg az volt, hogy a jelzőrendszer alapján védjük a gyerek érdekeit, így azonnal behoztam az oviba.)
 

Jázmin05

Állandó Tag
Állandó Tag
Több mindenre hivatkozhatsz! (Jó lenne tudni, hogy a gyerek HH vagy HHH vagy GYV –e ?)

Az óvodavezető legfontosabb feladata a gyermek érdekeinek figyelembevétele. A gyermekvédelmi jelzőrendszer alapján a lényeg, hogy a gyerek minél hamarabb bent legyen a rendszerben, jelen esetben, az óvodában.

Első hivatkozásod:
Kötelező felvételt/ átvételt biztosító óvoda vagy: (itt most átvétel történt, már hivatalosan benn van a gyerek a KIR - ben, van Oktatási azonosítója, ismert adatokkal vetted át.

A szülő tudta, hogy kötelező beíratnia a gyerekét az oviba, te meg mint kötelező felvételt biztosító óvoda, nem tagadhatod meg a felvételt ( főleg a hátrányos helyzetű gyermeknek, továbbá annak a gyermeknek, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 41.§-a alapján jogosult a gyermek napközbeni ellátásának igénybevételére, ((A gyermekek napközbeni ellátásáról – melynek egyik formája az óvoda – a Gyermekvédelmi törvény rendelkezik: 41. § (1) A gyermekek napközbeni ellátásaként az életkornak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, foglalkoztatást és étkeztetést kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, - (számos felsorolt ok miatt )- napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti egyéb ok miatt a gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermek számára kell biztosítani,
a) akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége,
b) akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel,
c) akinek a szülője, törvényes képviselője szociális helyzete miatt az ellátásáról nem tud gondoskodni.

Második hivatkozásod
Az óvoda – beleértve a kijelölt óvodát* is – köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki e törvény 24. §-ának (3) bekezdése alapján köteles óvodába járni**, ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (kötelező felvételt biztosító óvoda).
Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki életvitelszerűen az óvoda körzetében lakik. [20/2012. EMMI rendelet. (3)] (Az életvitelszerű ott lakásnak minősül, ha a gyermek a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében található ingatlant otthonául használja és az ilyen ingatlan a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában a gyermek lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként az óvodai beiratkozás első határnapját megelőző három hónapnál régebb óta szerepel. Ha ez nem teljesül, vagy ha bármely körülmény miatt az életvitelszerű körzetben lakás tényét nem lehet igazolni, akkor fel kell venni a kapcsolatot helyi védőnővel, hogy védőnői ellátás igénybevételét igazoló nyilatkozatot adjon ki.)
Van bejelentett lakcíme? Ha nem lenne, kérjél a védőnőtől egy igazolást, ez alapján, lakcímkártya hiányában is felvehetünk gyerekeket. ( én pl. így vettem fel ide költöző gyereket, HHH volt, a szülő elhagyta az iratait, és ideiglenes tartózkodási hellyel sem rendelkezett. A gyerek veszélyeztetett volt, átvettem egy másik oviból, - a lényeg az volt, hogy a jelzőrendszer alapján védjük a gyerek érdekeit, így azonnal behoztam az oviba.)
Itt sajnos nem ez a helyzet. A gyermek nem HH-s, RGYKs, diplomás család gyermeke. (Tudom, a diploma nem minden).
Nem az én településemen élek, ideiglenesen sem, tehát nem vagyok kötelező felvételt biztosító óvoda.
A gondom továbbra is az, hogy tudom apuka támadását kivédeni, nevezetesen, hogy "az eredeti okmányok nélkül mi jogon vettem fel a gyereket?" Ezt a kérdést már jogi képviselő tanácsolta neki.
Én jelen ismerteim, és tanácsaitok alapján "visszacsinálnám" az egészet, megszüntetném nálunk a gyermek jogviszonyát. Megtehetem?
 

gtszg

Állandó Tag
Állandó Tag
Itt sajnos nem ez a helyzet. A gyermek nem HH-s, RGYKs, diplomás család gyermeke. (Tudom, a diploma nem minden).
Nem az én településemen élek, ideiglenesen sem, tehát nem vagyok kötelező felvételt biztosító óvoda.
A gondom továbbra is az, hogy tudom apuka támadását kivédeni, nevezetesen, hogy "az eredeti okmányok nélkül mi jogon vettem fel a gyereket?" Ezt a kérdést már jogi képviselő tanácsolta neki.
Én jelen ismerteim, és tanácsaitok alapján "visszacsinálnám" az egészet, megszüntetném nálunk a gyermek jogviszonyát. Megtehetem?
Ebben a helyzetben a jogviszony megszüntetése legalább olyan veszélyes, mint a felvétele. Belecsöppentél egy családi adok-kapokba, ügyvédi trükközésbe.
Mindenképpen kérjél jogi tanácsot, illetve próbálj meg egyeztetni a fenntartóval.
 

Jázmin05

Állandó Tag
Állandó Tag
Ebben a helyzetben a jogviszony megszüntetése legalább olyan veszélyes, mint a felvétele. Belecsöppentél egy családi adok-kapokba, ügyvédi trükközésbe.
Mindenképpen kérjél jogi tanácsot, illetve próbálj meg egyeztetni a fenntartóval.
A fenntartó nem akar "ügyet" belőle.
 

BAJ

Állandó Tag
Állandó Tag
A fenntartó nem akar "ügyet" belőle.
És az mit jelent? Te sem akarsz ügyet belőle, de ettől még megoldást kell találni egy problémára. Attól még, hogy nem akar ügyet, gondolkodhatna és segíthetne. Másképp megközelítve: Szerintük miből lesz ügy? Abból, ha megpróbálod visszacsinálni, vagy abból, ha nem csináltok semmit, és majd meglátjátok, mi történik? Vagy egyszerűen struccot játszanak, és nem is akarnak róla tudni?
 

pappneandi65

Állandó Tag
Állandó Tag
A fenntartó nem akar "ügyet" belőle.
Nem lehet az apával esetleg normálisan beszélni telefonon? Kihangsúlyozva a jóhiszeműséget, segítőszándékot, a gyermek érdekét. Hiszen elkezdte az új helyen a gyermek az óvodát, szeret már járni. Természetesen ezek után jobban oda kell figyelni a papírokra, de ha az eredeti papírt hozza, honnan derül ki, hogy külön élnek? Itt az a baj, hogy másolt a gyermek okmánya. Tényleg nem lehet akkor azt kikérni az anyának? Nagyon sajnálom, drukkolok, hogy megoldódjon, ne legyen belőle probléma. Nálunk év elején volt hasonló, de szerencsére megoldotta az idő.
 
  • Tetszik
Reagált: BAJ

Piri58

Állandó Tag
Állandó Tag
Itt sajnos nem ez a helyzet. A gyermek nem HH-s, RGYKs, diplomás család gyermeke. (Tudom, a diploma nem minden).
Nem az én településemen élek, ideiglenesen sem, tehát nem vagyok kötelező felvételt biztosító óvoda.
A gondom továbbra is az, hogy tudom apuka támadását kivédeni, nevezetesen, hogy "az eredeti okmányok nélkül mi jogon vettem fel a gyereket?" Ezt a kérdést már jogi képviselő tanácsolta neki.
Én jelen ismerteim, és tanácsaitok alapján "visszacsinálnám" az egészet, megszüntetném nálunk a gyermek jogviszonyát. Megtehetem?

Az első hozzászólásodban azt írod ”Kérjem be az anyától a gyermek iratait, és ha nem tudja bemutatni, szüntessem meg a jogviszonyát az intézményben?” Ezt semmi képen ne tedd. Olyan lenne, mintha azt mondaná az orvos a beteg gyerek láttán, kérem a TB kártyát, - nincs, akkor menjenek máshová, és nem látná el a gyereket.

Te helyesen jártál el. A szülő a településen dolgozik, így elsőbbséget élvezhet a felvétel során, az előtted jogviszonyt nyújtó óvoda, a gyermek minden adatát hivatalosan bevitte a rendszerbe, hivatalosan leleveleztétek az átvételt, így létrejöhetett az új jogviszony. A szülő által bemutatott másolaton lévő adatok, egyeznek a KIR-ben lévő adatokkal, tehát ugyanarról a gyerekről van szó.

Az óvodai beiratkozáshoz a szülőknek nem kell a gyerek „személyi igazolványát” bemutatni. Az óvodai felvétel szabályait rögzítő miniszteri rendelet úgy fogalmaz, hogy beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá a szülő személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványát. A lakcímkártya hátoldalán található a személyi azonosító szám, ezért kell azt bemutatni (ezt az anyakönyvi kivonatról írják rá). (Jelen esetben ezt láthatod az anyakönyv-másolaton is)

Egyszerűen menjen el a szülő az okmányirodába és kérjen egy ideiglenes hiteles igazolást a gyerek adatairól, vagy igényeljen új okmányokat. A személyi okmány (személyi azonosító szám) igényelhető bármely járási hivatal okmányirodájában, 14 éven aluli gyermek esetén lehet kérni az önkormányzatok jegyzőjénél is (ahol most lakik az anya). Ezt kérje és mutassa be neked.

A szülő menjen be a Gyermekjóléti szolgálathoz, kérje, segítsenek hivatalosan igazolni a gyerek adatait az óvodába járás miatt. Te is hívd fel őket, hivatkozz a gyermekvédelmi kötelezettségedre.

A különélő szülőkről az alábbiakban rendelkezik a törvény, de ez nem a te dolgod.

A gyermekétől különélő szülő jogai és kötelezettségei 4:173. § [A szülők együttműködési kötelezettsége]

A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek és a gyermekétől különélő szülőnek a gyermek kiegyensúlyozott fejlődése érdekében - egymás családi életét, nyugalmát tiszteletben tartva együtt kell működniük.

4:174. § [A gyermekkel együtt élő szülő tájékoztatási kötelezettsége]

A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek a gyermek fejlődéséről, egészségi állapotáról, tanulmányairól a különélő szülőt megfelelő időközönként tájékoztatnia kell, és a különélő szülő érdeklődése esetén a gyermekkel kapcsolatos felvilágosítást meg kell adnia.

4:175. § [Közösen gyakorolt szülői felügyeleti jogok](1)

A különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben közösen gyakorolják jogaikat akkor is, ha a szülői felügyeletet a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapján az egyik szülő gyakorolja, kivéve, ha a gyermekétől különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság e tekintetben korlátozta vagy megvonta.

(2) A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek tekintendő a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása.

(3) Ha a különélő szülők egyes, a (2) bekezdésben meghatározott, közösen gyakorolt felügyeleti jogosítványok tekintetében nem tudnak megegyezni, erről a gyámhatóság dönt.

4:176. § [A különélő szülő tájékoztatási kötelezettsége] Ha a bíróság a gyermekétől különélő szülőt feljogosítja a gyermek gondozásával, nevelésével összefüggő egyes feladatok ellátására, a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet gyakorlására, a szülői felügyeletet e tekintetben a különélő szülő gyakorolja. A különélő szülő tevékenységéről a szülői felügyeletet egyébként gyakorló szülőt tájékoztatni köteles.

4:177. § [Közvetítés a gyámhatósági eljárásban]

A gyámhatóság, kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból, a szülői felügyeletet gyakorló szülő és a gyermekétől különélő szülő közötti megfelelő együttműködés kialakítása,

a különélő szülő jogainak biztosítása - ideértve a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartást - érdekében a szülők számára közvetítői eljárás igénybevételét rendeli el.
 

kros

Állandó Tag
Állandó Tag
Általános iskola, pedagógus, év közben öregségi nyugdíjba ment.
Nálunk ez másképpen működik. Úgy van köztudatban, hogy tanév közben nem lehet öregségi nyugdíjba menni. A 8 hónap felmentési időben ő kapja a pénzt, nincs miből fizetni azt, aki helyettesítené.
Ez utóbbi "szabályról" (szerintem a Werbőczy-féle Hármaskönyv mára alkalmazóinak agyszüleményéről) sohasem hallottam.
Az tény, hogy most mozgó nyugdíjszabály van.
Ha az adott kolléga vállalja, persze ráhúzhat valamennyit, de ennek saját, szuverén döntésének
kéne lennie.
Ennyire, úgy gondolom, mindenkinek ki kell tudnia állni saját magáért.
Az, hogy "nincs miből fizetni" (bár más fórumon is olvastam hasonlót, s tudom, hogy nem a bejegyzést tevő találta ki) bármilyen fenntartó esetén nettó baromság, bár nem kétséges, hogy az intézményvezetőnek sokkal egyszerűbb ezt kommunikálnia, mint embert meg rá forrást kérni, szerezni, találni.
 
Utoljára módosítva:

Kiss Rudolf

Állandó Tag
Állandó Tag
Ez utóbbi "szabályról" (szerintem a Werbőczy-féle Hármaskönyv mára alkalmazóinak agyszüleményéről) sohasem hallottam.
Az tény, hogy most mozgó nyugdíjszabály van.
Ha az adott kolléga vállalja, persze ráhúzhat valamennyit, de ennek saját, szuverén döntésének
kéne lennie.
Ennyire, úgy gondolom, mindenkinek ki kell tudnia állni saját magáért.
Az, hogy "nincs miből fizetni" (bár más fórumon is olvastam hasonlót, s tudom, hogy nem a bejegyzést tevő találta ki) bármilyen fenntartó esetén nettó baromság, bár nem kétséges, hogy az intézményvezetőnek sokkal egyszerűbb ezt kommunikálnia, mint embert meg rá forrást kérni, szerezni, találni.
Hát ezt megerősíthetem, hogy nincs miből fizetni! Nálunk is ez a helyzet: a kolléganő január óta nem dolgozik: szabadság, felmentés.... Azóta én helyettesitem, csak úgy! Helyettesítése díj nélkül! Ja, és én vagyok a vezető! Szóval a kötelező órám tripláját töltöm a gyerekek közt!
 

csakkerdezem

Állandó Tag
Állandó Tag
Ez utóbbi "szabályról" (szerintem a Werbőczy-féle Hármaskönyv mára alkalmazóinak agyszüleményéről) sohasem hallottam.
Az tény, hogy most mozgó nyugdíjszabály van.
Ha az adott kolléga vállalja, persze ráhúzhat valamennyit, de ennek saját, szuverén döntésének
kéne lennie.
Ennyire, úgy gondolom, mindenkinek ki kell tudnia állni saját magáért.
Az, hogy "nincs miből fizetni" (bár más fórumon is olvastam hasonlót, s tudom, hogy nem a bejegyzést tevő találta ki) bármilyen fenntartó esetén nettó baromság, bár nem kétséges, hogy az intézményvezetőnek sokkal egyszerűbb ezt kommunikálnia, mint embert meg rá forrást kérni, szerezni, találni.
 

csakkerdezem

Állandó Tag
Állandó Tag
Ez utóbbi "szabályról" (szerintem a Werbőczy-féle Hármaskönyv mára alkalmazóinak agyszüleményéről) sohasem hallottam.
Az tény, hogy most mozgó nyugdíjszabály van.
Ha az adott kolléga vállalja, persze ráhúzhat valamennyit, de ennek saját, szuverén döntésének
kéne lennie.
Ennyire, úgy gondolom, mindenkinek ki kell tudnia állni saját magáért.
Az, hogy "nincs miből fizetni" (bár más fórumon is olvastam hasonlót, s tudom, hogy nem a bejegyzést tevő találta ki) bármilyen fenntartó esetén nettó baromság, bár nem kétséges, hogy az intézményvezetőnek sokkal egyszerűbb ezt kommunikálnia, mint embert meg rá forrást kérni, szerezni, találni.

Mit is jelent ez, mozgó nyugdíjszabály... ? Az öregségi kor betöltését követően kis trükkel a nők végig vihetik a tanévet - erre gondolsz ? Kérik a 40 évvel való távozást, kiadják a felmentési idejüket -ledolgoznak 4 hónapot, ott az év vége... Azt a 4-et lehet, nem is kellene munkában tölteni talán ? Lehet, hogy a kor betöltött közalkalmazott a betöltés napjától kapná még 8 hónapig a felmentési idejére a fizetést -átlagbért, ugye , - az neki mennyivel rosszabb, mint ha még 4 hónapot gályázik a 8-ból.......?
 

kros

Állandó Tag
Állandó Tag
Mit is jelent ez, mozgó nyugdíjszabály... ? Az öregségi kor betöltését követően kis trükkel a nők végig vihetik a tanévet - erre gondolsz ? Kérik a 40 évvel való távozást, kiadják a felmentési idejüket -ledolgoznak 4 hónapot, ott az év vége... Azt a 4-et lehet, nem is kellene munkában tölteni talán ? Lehet, hogy a kor betöltött közalkalmazott a betöltés napjától kapná még 8 hónapig a felmentési idejére a fizetést -átlagbért, ugye , - az neki mennyivel rosszabb, mint ha még 4 hónapot gályázik a 8-ból.......?
Mozgó nyugdíjszabály: az 1954-ben születetteknek 63 év +183 nap [most az 1954. második félévben születettek vannak soron] az 55-ösöknek 64 év, az 56-osoknak 64 év +183 nap, majd az 1957-esek 65 éves kor betöltésekor mehetnek nyugdíjba.
A 40 éves (kizárólag nőkre vonatkozó) lehetőség többségében nem esik egybe az általános (fenti) szabállyal.
 

fecsike

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedves Óvodavezető kollégák!
Tudom, hogy nem konkrétan ide tartozik a kérdés, de mivel köztünk sok vezető van, hátha tud valaki segíteni.
300 km távolságról érkezett egy kisgyermek az óvodámba. Anyuka itt kapott munkát, és költözött a gyermekkel. Az átvételhez nem voltak nála a gyermek eredeti dokumentumai, másolatot hozott rólunk. A korábbi óvoda kijelentette, én átvettem.
Most a korábbi lakhelyen elő édesapa a fenntartómhoz fordult írásban, hogy mi alapján vettem fel a gyermeket, mivel a gyermek eredeti dokumentumai nála vannak, és ő nem egyezett bele, hogy az anya elhozza.
A fenntartó felszólított a helyzet tisztázására.
Mit tudok tenni ez esetben szerintetek?
Kérjem be az anyától a gyermek iratait, és ha nem tudja bemutatni, szüntessem meg a jogviszonyát az intézményben?
Kedves Jázmin05!
Két, hasonló esetem volt az elmúlt hónapokban. Az igazi szabály, amit feltétlenül be kell tartanunk: A felvételi kérelmet (jelentkezési lapot) mindkét szülőnek alá kell írnia, ha közös a szülői felügyeleti jog. Ha nincs ott valamelyik szülő aláírása, akkor a jelentkező szülőt nyilatkoztatni kell "bűntetőjogi felelőssége tudatában", hogy jogosult a döntés meghozatalára. Ezzel az óvodavezető megtette, amit megtehetett.
Az egyik esetben az anya valahogy elérte ;), hogy az apa beleegyezzen az óvodaváltoztatásba.
A másik esetben az egyik szülő "betartott". A Gyermekjóléti Szolgálathoz fordult a gondozó szülő, akik segítették, hogy kérvényezze a gyámügyi (kormányhivatali) döntést. Először elutasították az óvodaváltoztatási kérést, de fellebbezés után mégis jóváhagyták.
Javaslom, hogy ne szüntesd meg a gyermek jogviszonyát - hiszen akkor mi lesz vele? Viszont feltétlenül érd el, hogy keressék fel a helyi Gyermekvédelmi (Humán) Szolgálatot, és kérjenek segítséget. Óvodavezetőként Te is kérhetsz tanácsot tőlük, jogász is segíti munkájukat.
 

Piri58

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedves Jázmin05!
Két, hasonló esetem volt az elmúlt hónapokban. Az igazi szabály, amit feltétlenül be kell tartanunk: A felvételi kérelmet (jelentkezési lapot) mindkét szülőnek alá kell írnia, ha közös a szülői felügyeleti jog. Ha nincs ott valamelyik szülő aláírása, akkor a jelentkező szülőt nyilatkoztatni kell "bűntetőjogi felelőssége tudatában", hogy jogosult a döntés meghozatalára. Ezzel az óvodavezető megtette, amit megtehetett.
Az egyik esetben az anya valahogy elérte ;), hogy az apa beleegyezzen az óvodaváltoztatásba.
A másik esetben az egyik szülő "betartott". A Gyermekjóléti Szolgálathoz fordult a gondozó szülő, akik segítették, hogy kérvényezze a gyámügyi (kormányhivatali) döntést. Először elutasították az óvodaváltoztatási kérést, de fellebbezés után mégis jóváhagyták.
Javaslom, hogy ne szüntesd meg a gyermek jogviszonyát - hiszen akkor mi lesz vele? Viszont feltétlenül érd el, hogy keressék fel a helyi Gyermekvédelmi (Humán) Szolgálatot, és kérjenek segítséget. Óvodavezetőként Te is kérhetsz tanácsot tőlük, jogász is segíti munkájukat.
https://canadahun.com/tagok/jázmin05.474042/
Kedves Jázmin05, ha nem haragszol itt válaszolok, nem privátban, hátha másokat is érint az eset.
Ha a szülő nem tudja bemutatni a gyerek lakcímkártyát, az gyakran megesik, vagy nincs is, vagy elveszett, a lényeg, hogy az anyáé megvolt, és a gyerek kártyájának másolata alapján beazonosítható a személyi szám, a gyermek pedig a KIR alapján.

Amit fecsike ír a jelentkezési lap aláírásáról az a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 37. §-ában foglaltak szerint a középfokú iskolákba történő jelentkezés rendje és a felvételi eljárás szabályaira vonatkozik, az óvodai felvételi rendben ilyenre nem hivatkozik, - de igaza van fecsikének, mert megoldás a gondodra.



Átolvasva a rendeletet, megtaláljuk a megoldást

„...(5) A kiskorú felvételi lapjait mind a két szülő, ha a kiskorú gyámság alatt áll, a gyám, továbbá - ha a jelentkező a tizennegyedik életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen - a jelentkező írja alá. A felvételi lapokat az (1) bekezdésben meghatározott esetben az általános iskolának akkor is továbbítania kell, ha azt a jelentkező nem írja alá. Nem szükséges a szülő aláírása, ha a szülői felügyeletet a bíróság megszüntette, korlátozta, vagy ha a szülői felügyelet azért szünetel, mert a szülő cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, továbbá akkor sem, ha a szülő ismeretlen helyen tartózkodik, vagy jogai gyakorlásában ténylegesen akadályozott. A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek kell igazolnia, hogy a másik szülő aláírására nincs szükség. A nagykorú, cselekvőképes személy felvételi lapjait a jelentkező írja alá.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az általános iskola a tanuló felvételi lapjait, ha azt a külön élő szülő nem írta alá, abban az esetben is továbbítja, ha a gyermek továbbtanulásra való jelentkezéséről a bíróság döntött, vagy a szülők a bírósági eljárást nem indították meg. Ez utóbbi esetben az iskola értesíti mind a két szülőt, hogy a köztük lévő vita eldöntése a gyámhatóság vagy a bíróság hatáskörébe tartozik."

A felvételi dokumentumok szülői aláírására vonatkozóan főszabályként a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4.175. § [Közösen gyakorolt szülői felügyeleti jogok] (1) - (3) bekezdései alkalmazandók az alábbiak szerint:

„(1) A különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben közösen gyakorolják jogaikat akkor is, ha a szülői felügyeletet a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapján az egyik szülő gyakorolja, kivéve, ha a gyermekétől különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság e tekintetben korlátozta vagy megvonta.

(2) A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek tekintendő a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása.

(3) Ha a különélő szülők egyes, a (2) bekezdésben meghatározott, közösen gyakorolt felügyeleti jogosítványok tekintetében nem tudnak megegyezni, erről a gyámhatóság dönt."

Ha a különélő szülő is jogosult a szülői felügyeleti jog gyakorlására (azaz a szülők közösen gyakorolják a szülői felügyeleti jogot), akkor – szakmai véleményünk szerint – a főszabály lép életbe (hiszen mindkét szülő szülői felügyeleti joga fennáll). A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben (pl. az iskola megválasztása) a különélő szülő a gyermeket nevelő szülővel együttesen gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, ezért neki mint a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének a felvételi lapokat – a gyermeket nevelő szülő mellett – szintén alá kell írnia a rendelet 37. § (5) bekezdése értelmében. A szülői felügyeleti jog gyakorlására jogosult másik szülő ezzel nyilvánítja ki ugyanis tudomását és egyetértését a gyermek iskoláztatását illetően.

Amennyiben a másik szülő nem írja alá a felvételi jelentkezési lapot, akkor az R. 37. § (6) bekezdése alkalmazandó, azaz az általános iskola továbbíthatja a jelentkezési lapot, de vagy a bíróság döntése pótolja a szülők közös döntését, vagy bírósági eljárás hiányában az általános iskolának kötelessége arról értesíteni mindkét szülőt, hogy a vita eldöntése a gyámhatóság hatáskörébe tartozik (ld. Ptk. 4:175. § [Közösen gyakorolt szülői felügyeleti jogok] (3) bekezdés).

Amennyiben a szülői felügyeleti jog gyakorlására jogosult szülők egyike a felvételi lap aláírásában akadályoztatva van, az általa adott, közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás birtokában a másik szülő a felvételi lapot helyette aláírhatja. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 325. § (1) bekezdése szerint teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha az alábbi feltételek valamelyikének eleget tesz

a) a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta, (és itt jön fecsike igaza:Ezzel az óvodavezető megtette, amit megtehetett.”

b) két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója a részben vagy egészben nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; igazolásként az okiratot mindkét tanú aláírja, továbbá az okiraton a tanúk nevét és lakóhelyét - ennek hiányában tartózkodási helyét - olvashatóan is fel kell tüntetni,
c) az okirat aláírójának aláírását vagy kézjegyét az okiraton bíró vagy közjegyző hitelesíti

d) az okiratot a jogi személy képviseletére jogosult személy a rá vonatkozó szabályok szerint megfelelően aláírja,

e) ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy az okirat aláírója a más által írt okiratot előtte írta alá vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el,

f) az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el, és - amennyiben jogszabály úgy rendelkezik - azon időbélyegzőt helyez el,

g) az elektronikus okiratot az aláíró a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesíti, vagy

h) olyan, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adattal együtt vagy az alapján hitelesen igazolja; továbbá a szolgáltató az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt az okirattal együtt legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és legalább fokozott biztonságú időbélyegzővel látja el.


A szülői felügyeletre vonatkozó dokumentumok csatolása nem szükséges sem a jelentkezési lap(ok)hoz sem pedig a tanulói adatlaphoz.


És itt van egy eset kapcsán, az Oktatási Jogok Biztosának állásfoglalása.

Vita esetén bármelyik szülő kérelmére a gyermek lakhelye szerint illetékes bíróság nemperes eljárásban soron kívül határoz. Ezzel összhangban egészítették ki a 2001/2002. tanév rendjéről szóló 15/2001. (V. 25.) OM rendeletben a jelentkezés fentebb ismertetett, már a korábbi rendeletben is szereplő szabályait azzal, hogy az iskola értesíti mindkét szülőt, hogy a köztük lévő vita eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik. A jogszabályok azonban nem rendezik a beíratás szabályait. Mivel bírósági eljárás megindítása híján a jelentkezésnél elegendő az egyik szülő aláírása, megítélésünk szerint ugyanez alkalmazandó a beíratásnál is. Amennyiben a másik szülő nem ért egyet a választott iskolával, a vita eldöntésére bírósághoz fordulhat, de az eljárás megindításán kívül mást nem tehet. Ennek megfelelően a tanulók beiratkozhatnak az általuk választott iskolába az egyik szülő beleegyezése nélkül is, ha a szülők a bírósági eljárást nem indították meg. A visszás helyzet kialakulása összefüggésben van az oktatási intézményekbe történő beíratás, valamint az onnan történő kiíratás eljárásának szabályozásával.


Végül - Petróczi Gábor is megerősíti, hogy nem is kell tudnod a különélésről

„Következtetés: A külön élő szülők együttesen gyakorolják jogaikat a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben, ilyen iskolájának, valamint életpályájának megváltozása. A szülők együttesen gyakorolják a szülői felügyeletet akkor is, ha nem élnek együtt, tehát a gyermekről a szülő számára kiadható információkat a külön élő szülőnek is ki kell adni. Persze ez időnként konfliktusok veszélyét rejti magában.

Nem várható el azonban az iskolától, hogy minden ügyben mindkét szülő álláspontját beszerezze, hiszen az iskola – adott esetben – nem is tud a szülők különéléséről. A Csjt 72/B §-a – álláspontom szerint – nem is az iskolára vonatkozóan állapít meg kötelezettséget, hanem a külön élő szülőkre, akik tehát kötelezettek a lényeges kérdésekben együttműködni


http://www.petroczigabor.hu/cikkek/tanugyigazgatas/Adatkozles_tanulorol_kulonelo_szulo_reszere.html
https://canadahun.com/tagok/jázmin05.474042/
 
Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.
Oldal tetejére