Most látom ez a topic még létezik
Ez itt óvodás kori emlékem
Volt egy házépítés az alap kiásva
Jött a csorda én meg ijedtemben be a gödörbe
A tehenek meg tudták hol kell befordulni az utcába.
Még a házhoz is haza találtak
Nyitva volt a nagykapu a tehenes gazdánál
Simán bement a tehén.
Láttam
[
/QUOTE]
*
Hasonló "élményben" nekem is volt részem... Piros ruhában voltam, nyaraltam vidéken a dédimnél. Valahová szomszédolni, játszani voltam, haza tartottam. A tehéncsorda szép lassan, komótosan ballagott minden tehén a saját gazdájához, borjához. Az egyik tehén kivált a csordából és sietősre vette az "ügetését", biztosan feszítette a tőgyét a tej, biztosan várta otthon a borja. Én pedig előtte lépkedtem. No ezt észre is vettem, úgy, de úgy futásnak eredtem, mint még soha. A szívem a torkomban dobogott, no gondoltam, ez most megöl, mert biztosan "bika", mert hogy piros ruhában vagyok. Eszembe sem jutott, hogy meggyőződjek arról, hogy nem bika, hanem tehén. Futottam, futottam, s egyszerre nagy csend lett mögöttem, a tehén valóban befordult az egyik ház nyitva hagyott kapuján. Jómagam percekig nem kaptam levegőt, úgy kifulladtam. Amikor erről dédimnek beszámoltam, ő csapkodta a tenyerét, úgy, de úgy nevetett. Kinevetett és jogosan... Még, hogy tehéntől félni? Aztán elmagyarázta, mi a testi különbség a bika és a tehén között. Ráadásul azt is elmondta, amit válaszom elején megírtam. Oka volt a sietésre, mert feszítette a tej a tőgyét. No én balga pesti dédunoka...