Történelem

[Ivan]

Kedves Piroska!
Mátyás -márcsak származása okán is- nagyon kötődött a magyarság történetéhez.
Ő Kun László által szerzett, majd elrejtett arvisurákat megtalálta, elolvasta, megértette.
A legfontosabb -ezt a könyv jobban is hangsúlyozhatná- hogy megismerte a feledésbe merűlt avar birodalmat és ugyanakkor -valószínű- megértette azt az elképzelést mellyet Agaba majd a hunok is vallottak ("Nagyvíztől-Nagyvízig") de láthatóan a törökök és a mongolok is ezt tették.
A leírtak alapján Mátyás szövetséget kötött a keleti rokonokkal, a kintmaradtakkal ill. a Magyarka környékiekkel. Ahogyan ezt a könyv is írja. A szövetség célja egy védelem a nyugatiak ellen, de esetleg más is lehetett még..nem írja a könyv az elképzelést. Udvarában több keleti sámán volt jelen. Összesen 4 fia született és egy vagy két lánya. Őket Beatrix igyekezett eltenni lábalól.
Mindenesetre Mátyás a leírtak alapján foglalja vissza avariát. Sok ellenséget -főpapokat, idegeneket- szerez, és Bearrix bevonásával megmérgezik, nagyjából sikerei csúcsán.. A pápával sem volt jó kapcsolata, ez is ismert. A mérgezés okai a fentiekben kereshetők. Röviden erről van szó. A corvinák a reneszánsz és egyebek is hozzátartoznak Mátyáshoz,de mellékösvényként. Halála kihat a Dózsa féle felkelésre és még Mohácsra is. Szétzavarják a Fekete Seregét stb..és jönnek a törökök, majd a Habsburgok...stb.

 

[Piroska49]

Petőfi Sándor


<table border="0" width="100%"> <tbody> <tr> <td width="100%"> MAGYAR VAGYOK

</td> <td>
</td> <td>
</td> <td>
</td></tr></tbody></table>
Magyar vagyok. Legszebb ország hazám
Az öt világrész nagy területén.
Egy kis világ maga. Nincs annyi szám,
Ahány a szépség gazdag kebelén.
Van rajta bérc, amely tekintetet vét
A Kaszpi-tenger habjain is túl,
És rónasága, mintha a föld végét
Keresné, olyan messze-messze nyúl.

Magyar vagyok. Természetem komoly,
Mint hegedűink első hangjai;
Ajkamra fel-felröppen a mosoly,
De nevetésem ritkán hallani.
Ha az öröm legjobban festi képem:
Magas kedvemben sírva fakadok;
De arcom víg a bánat idejében,
Mert nem akarom, hogy sajnáljatok.

Magyar vagyok. Büszkén tekintek át
A multnak tengerén, ahol szemem
Egekbe nyúló kősziklákat lát,
Nagy tetteidet, bajnok nemzetem.
Európa színpadán mi is játszottunk,
S mienk nem volt a legkisebb szerep;
Ugy rettegé a föld kirántott kardunk,
Mint a villámot éjjel a gyerek.

Magyar vagyok. Mi mostan a magyar?
Holt dicsőség halvány kisértete;
Föl-föltünik s lebúvik nagy hamar
- Ha vert az óra - odva mélyibe.
Hogy hallgatunk! a második szomszédig
Alig hogy küldjük életünk neszét
S saját testvérink, kik reánk készítik
A gyász s gyalázat fekete mezét.

Magyar vagyok. S arcom szégyenben ég,
Szégyenlenem kell, hogy magyar vagyok!
Itt minálunk nem is hajnallik még,
Holott máshol már a nap úgy ragyog.
De semmi kincsért s hírért a világon
El nem hagynám én szülőföldemet,
Mert szeretem, hőn szeretem, imádom
Gyalázatában is nemzetemet!
Pest, 1847. február
<table border="0" width="100%"> <tbody> <tr> <td width="100%">

</td></tr></tbody></table>

 

[Piroska49]

Egy érdekes kigyűjtés, szerintem érdemes elolvasni és biztosan igazak az állitások is.


"Akkor megpróbálom érthetően leírni.Ami ma már tény:A régi Buda Budakalásznál volt.
Arvisura: "Árpád ács, és kőfaragó hadifoglyokat küldött Budára, hogy építsék fel a Várhegy északi oldalán, Etil-város fölött Kurtán-várát."
"A korábbi megegyezés szerint a Várhegy másik oldalán jelölték ki a magyariak szálláshelyét, de err&odblac;l Árpád semmit sem tudott. Ugyanis Bakócék, ragaszkodva Avarbástyához, mint avar &odblac;slakosok, nem adták meg a kegyhely-elfoglalási engedélyt. A Megyer törzset a hegy alatti síkságra telepítette a Duna mindkét oldalán."
Később Őrsúr költözött Kurtán várába.---(1524. II. Lajos
király, Határjárási okirat :hegyről lefelé vezető; út, ami Őrs földjei felől halad lefelé az albai Szent Szűz Egyháza felé.---Azt is tudjuk, hogy Fejéregyháza Buda mellett volt. Az Arvisura szerint Kurtán-vár is. Őrs lakott később Kurtán-várában, tehát minden Budakalászon egymáshoz közel volt. Ez még eddig nem nagy felfedezés, a lényeg most jön: Arvisura:-3. százéves szerződés- :"A harmadik példányt a szarmata-jászok VÁC(!!!) vepsze településre vitték, és ott újból 5 példányban lemásolták...Vác volt a Veszprémből menekülők gyűjtőhelye..." Arvisura:-A pusztaszeri vérszerződés 895-ben-: "A vérszerződést Vác-Kurszánvárban is elhelyezték. Az eredeti rovások Kurszánvárban voltak, de
a váci nádornál is volt egy példány."
Arvisura:- "Gát és Turi rovása- :"Endre György, aki mellékágon Gilgames-jelű egyházfi volt, akit még I. Endre király utazó püspökké nevezett ki Kurszánvárában..."
"Magyarkán László herceg állította fel a magyar érdekeltségű római katolikus püspökséget, amelyet Kurszánvárából helyeztek át..."
"Az István király korában megalapított váci (!!!) püspökséget, amelyet először az Árpádházi Benedek püspök töltött be, Kurszán-várából (!!!) végleg Vácra költöztették, mivel a királyi ház, és a Kurszánház eggyé olvadt össze, s így a kurszánvári püspökség, Attila városa csupán az Árpádház nyári egyházközsége lett.
Nos, ennyi az idézgetés, és amit találtam Budakalászon, az egy KLISOVAC nevű utca, amelyen ha elindulunk, az AJMANICA nevű rommezőre érünk, előtte a Barát-patak, amin a malmok voltak, amik a birtokperekben, határjárási okiratokban szerepelnek. A patak bal oldalán van Buda, Fehéregyháza, Attila városa, jobb oldalán van Őrs földje, Kurszánvár, ez most tulajdonképpen üdülőterület, és mögötte Pomáz. KLISOVAC- egy régebbi térképen egy terület, még KISOVAC-nak írják. K I S -Ó- V Á C !!!!
Akkor tehát megvannak az Arvisurában leírt legfontosabb helyeink! Kis Ó-Vácon volt régen még István idejében a püspökség, és itt volt Kurszánvár is.
Mi a véleményed"

Őrző

 

[gabi bácsi]

Kíváncsi volnék, hogy szegény Ivan mivel húzta ki a gyufát valakinél???

 

[cathy222]

Kíváncsi volnék, hogy szegény Ivan mivel húzta ki a gyufát valakinél???

Kihúzta? Hát van tippem!

 

[Melitta]

Kíváncsi volnék, hogy szegény Ivan mivel húzta ki a gyufát valakinél???

Nalam, huzta ki a gyufat.
Nem erzi jol magat a tarsasagunkban.

 

[gabi bácsi]

Aha! már sokkal okosabb lettem....
Ivan !Így távolról is minden jót kívánok Neked és családod minden tagjának!
Jó volt ,,benézni'' topikodba,és irkálgatni érdekes dolgokat!
Kívánom,hogy választott utadon sok sikert érj el,és az idő Téged igazoljon.
Üdvözlettel:
Gabi Bácsi
Ui:a tuvai halomsírokról akartam irkálgatni,de azt hiszem ez a topik nélküled -hogy is írjam- sótlan lesz...

 

[Piroska49]

Kedves Iván!
Sajnálom ami történt, remélem valahol még találkozunk.
Minden jót.
Piroska

 

[szameghuba99]

Érdemes elolvasni,szerintem nagyon izgalmas:
Új eredmények az Atlantisz utáni kutatásban

A Geológia című szaklap legfrissebb számában egy európai geológus Atlantisz egyik lehetséges helyszínével, a Gibraltári-szorostól nyugatra elsüllyedt Spartel szigettel kapcsolatos kutatási eredményeit ismerteti.

„Földrengés rázta meg a térséget, és félelmetes szökőár keletkezett. Egy nap és egy éjjel lefolyása alatt Atlantisz lesüllyedt a tenger mélyére.” Platón görög filozófus 2300 éve így számolt be a mesésen gazdag város pusztulásáról. Leírásai azóta is tudósok garmadát tartják izgalomba. De létezett-e valóban Atlantisz? És ha igen, hol helyezkedett el, mikor tűnt el?

A Geológia (Geology) című szaklap legfrissebb számában Marc-Andre Gutscher, a plouzané-i Tengeri Kutatások Európai Intézetének szakértője közöl részleteket Atlantisz egy lehetséges helyszínéről, a Gibraltári-szorostól nyugatra elsüllyedt Spartel szigetről.

A Cadizi-öbölben található sziget csúcsa körülbelül hatvan méterre fekszik a tengerszint alatt. A szigetet a legutóbbi jégkorszak óta borítja víz, amikor is a gleccserek olvadása jelentős vízszintemelkedést okozott.

A geológiai bizonyítékok szerint a szigetet 12 ezer évvel nagy földrengés és szökőár sújtotta. Mivel Platón úgy fogalmaz, hogy Atlantisz Héraklész oszlopain (azaz a Gibraltári-szoroson) túl terült el, Gutscher hanglokátorokkal kezdte vizsgálni a potenciális helyszínt. Kutatásai a kincsvadászok számára vegyes eredményt hoztak.

Egyrészt csalódást kelthet, hogy a vizsgálatok szerint abban az időpontban, amit Platón megadott a város pusztulására, a sziget partvonala már jócskán víz alatt volt. A geológus vízmélységre vonatkozó mérései szerint a platóni időpontban a sziget már csak 500 méter átmérőjű „szigetecske” lehetett, ami egy fejlett civilizációjú városállam kialakításához szűknek tűnik.

Másrészt viszont a geológus kutatásai szerint Atlantisz elsüllyedése óta a térséget nyolc nagy földrengés rázta meg, amelyek mindegyike következtében a tengerfenék több métert is süllyedhetett. Így 12 ezer éve Spartel az eddigi elképzeléseknél akár 40 méterrel magasabban is fekhetett, és akkor már kiterjedése elérhette az ötször két kilométert is.

„Ez persze még nem jelenti, hogy a sziget lakott is volt” – hangsúlyozta Gutscher egy, a közelmúltban Görögországban tartott konferencián. A kutató nem tartja valószínűnek, hogy fejlett bronzkori kultúra bontakozott ki a szigeten, egyszerűbb halászó közösségek létezését azonban nem zárja ki.

A történészek a bronzkor kezdetét körülbelül 5000 évvel ezelőttre teszik. Gutscher a konferencián elmondta, hogy hanglokátoros vizsgálatai nem fedtek fel olyan szokatlan geometrikus struktúrákat, amelyek eltűnt civilizációra utalnának. A kutató azonban elképzelhetőnek tartja, hogy az egyiptomiak, akiktől Platón az Atlantisz-történetet hallhatta, más definíciót használtak az évre, így lehet hogy a rejtélyes civilizáció elsüllyedése az eddig hittnél később következett be.

 

[Piroska49]

Atlantisz.
Riga lett fősámán legidősebb fia, Tuliás ie. 1685.-ben végezte el a sámánképzőt Ordoszban a legjobb eredménnyel. Az ordoszi vezetők egy nyugati irányú kalandozás ill. felderítőút szükségességét határozták el ebben az időben. Csaba még a harmadik utjáról ekkor nem érkezett meg Kuszkó földjéről, így Tuliásra esett a válsztás ebben a dologban.
Tuliás előtt az a feledat állt, hogy az Indus érintésével jusson el a sumérokhoz, majd Egyiptomba és végűl szemlélje meg, hogy létezik-e még az Atlantisz és az útját a letteknél, Rigában fejezze be. Őt a letteknél az apja, Ríga fősámán fogja minden bizonnyal fogadni. Megkellett állnia egy évre Nippurban, ahol az öntözéses földművelés tanulmányozása volt a feladata. Egyiptomban Gandás babilóniai király egyik fiát, Őrsúrt is felkellett keresnie, aki nemrégen győztes csatát vívott itt és egy terűlet ura lett. Az út érintette a mai Tajvant, felvettek itt egy sámánt, majd a Fülöp szig. felé továbbhajózva kellett az Indushoz befutni, ahol egy beavatottat vettek a hajójukra aki már várta őket.
Tauliás 48 evezős-vitorlás hajóval és 2400 emberrel indult a hosszú útra. Ők az Indus és a sumér, egyiptomi kitérők után megkerűlték Afrikát és Rabatig hajóztak. Közben 6 hajójuk levállt a csapatról és a leválók Haboshonban (Jemen) maradtak.
Szerencsésen elhajóztak a Nagyfognál (Afrika déli pontja) de Rabat előtt még Nyugat-afrikában kikötöttek, a Nagy folyónál, ahol bő termést takarítottak be. Ekkor már nyolc éve voltak úton. Egy Suruppakból(suméria) hozott vázlat alapján tudták, hogy az Atlantisz már a közelben lehet. A viharos Nagyvízen sikerűlt is Atlantisz déli partjait megpillantani, de ekkor két hajójuk a vihar áldozata lett.
A tizedik évben hajóztak be Rabatba, ahonnan Vizkája sámán elindult 5 hajóval (a többit javították) és megtalálta, körűlhajózta az Atlantiszt.
Atlantisz területe a folyamatos süllyedés és a tengerszint emelkedés miatt ekkor már kb a harmadára csökkent. Az Atlantisz északi részén, a hegyek előtt lakó szőke nép ekkor már kiűzte otthonából a velük rokon káldorokat (keltákat) a déli feketehajúak jórésze pedig a Rabati alatti síkságra özönlött, közülük a legerőszakosabbak a digók voltak..A sziget déli részén élők állandó harcban álltak egymással és a legyőzöttek agyvelejét kiszívták, megették. A sziget középső részén igencsak harcias nők éltek és egy törpe nép is létezett. A törpék alkották itt a cselédséget. A nők közeléből a férfiaik elvándoroltak.
Tuliás az Atlantiszról készűlt vázlatot is eljuttatta Ordoszba. A hosszú - 12 évig tartó- út végén Tuliás találkozott az apjával Ríga fősámánnal, akit már hordszéken hoztak ki a Rígai kikötőbe. Itt bemutatta az apjának a hosszú út alatt született 5 gyermekét.
Atlantiszt tehát ilyen állapotban találták ie. 1675.-ben, ahonnan már ekkor javában tartott a menekülés, Afrikába és Európába. Amikor bekövetkezett a nagy földrengés, vulkánosság -1490 körűl- akkor pedig újabb népek indultak el a veszélyesnek látszó területről, a Földközi tenger partjairól, közöttük Etúr népe, az etruszkok is..Arnó vezetésével a rkésőbb róla elnevezett folyóhoz. Ekkor süllyedt el végleg az Atlantisz. (valószínű helye a vulkanikus Kanári szigetek..)
A népek (szlávok, germánok, latinok, görögök, arabok, zsidók..) pedig új hazát kerestek, rengeteg vesződséggel, harcokkal és sokáig.

Mindezt Iván tette fel pár napja

 

[estfen]

Velem Iván már szóba sem akart állni,de ha reálisan nézem a dolgot akkor nekem is hiányzik.Szeretettel Estfen!

 

[gabi bácsi]

Estefen!
írásaid alapján,szerintem ezt a topikot esetleg vihetnéd tovább,Piroskával.szegény Ivan,egy orweli világkép áldozata lett. és szerintem kár lenne veszni hagyni ezt a topikot.én mint amatőr erre alkalmatlan vagyok.
szép napot mindenkinek!

 

[himoroszlán]

Estefen!
írásaid alapján,szerintem ezt a topikot esetleg vihetnéd tovább,Piroskával.szegény Ivan,egy orweli világkép áldozata lett. és szerintem kár lenne veszni hagyni ezt a topikot.én mint amatőr erre alkalmatlan vagyok.
szép napot mindenkinek!

Egyetértek.

 

[estfen]

Kedves gabibácsi,hímororszlán!Nagyon megtisztelo,hogy rám gondoltatok,de én is csak amator vagyok,az Arvisúrában meg nagyon kezdo.Bármilyen témában hajlandó vagyok megosztani veletek a gondolataimat, amihez hozzájutok,át tudom tanulmányozni és kialakítok saját véleményt.Természetesen erre idot is kell találnom.A torténelem topikot kozosen is lehet szerkeszteni,aki meg akar vitatni valamilyen témát felteszi és hozzászólunk ha tudunk.Az Arvisúra megvitatásánál természetesen,Piroska véleményezése a legmegbízhatóbb,mivel O tanulmányozza jelenleg legrészletesebben.Én is szívesen kevergetem szavainkat ,hogy értelmet kapjanak,ennek fényében ,meg amit Piroska leírt a KISOVAC-ra a KIS -Ó-VÁC az tokéletes megfejtés.Gabi bácsi mit is akartál írni a tuvai halomsírokról,meg valamiért feltetted a sumér ékjelek fejtegetését.Próbáljuk meg valahogy folytatni! Elnézést kérek mindenkitol,hogy így írtam, de ma nem volt hajlandó az oldal átkapcsolni a magyar nyelv betuire.Szép napot mindenkinek. Estfen

 

[himoroszlán]

Feltárták a 7000 éves törzsfőnök sírját <O</O

Egyedülálló leletekre bukkantak a Tolna megyei Bátaszék mellett lévő őskori lelőhelyen a régészek a közelmúltban feltárt, mintegy hétezer éves törzsfőnöki sírban - mondta el Zalai-Gaál István professzor. A feltárás vezetője szerint az időszámítás előtti V. évezredben a neolitikus (újkőkori) települést az úgynevezett lengyeli kultúra népe lakta. A népcsoportra utaló első lelőhelyet a XIX. században a tolnai Lengyel község mellett fedezték fel, e település lett a kultúra névadója.
Az M6-os autópálya építését megelőző munkálatok alkalmával már eddig is olyan egyedülálló leletek, objektumok kerültek elő, melyek igazolják azokat a feltevéseket, hogy egész Európa legnagyobb ismert és kutatott őskori lelőhelyéről, temetőjéről van szó - tette hozzá a szakember.
Hangsúlyozta, hogy a napokban feltárt törzsfőnöki sír a temetkezés "eszköz- és ékszerleleteinek gazdagságával talán az egész európai őskor eddigi legkiemelkedőbb sírja".
<O</O
A 2 méterszer 2 méteres sír cölöpszerkezetű, a törzsfőnök nyughelye fölött valószínűleg egy építmény magasodott. Ezt a sír 4 sarkába leásott hatalmas cölöp tartotta. A cölöpök mellé helyezték el az edényeket, amelyekben a halottnak a túlvilági létre szánt ételt és italt helyezték el.
A sír feltárása a gazdag leletanyag miatt 3 napot vett igénybe - emelte ki a szakember. Zalai-Gaál István rámutatott arra: a sír tartalma az elhunyt társadalmi szerepére utal. A leletek között hatalmas csiszolt kőbaltára, kőékre, az ebből az időszakból eddig legnagyobb méretű kőkésre, őstulok szarvra, márvány buzogányfejre, valamint egy csiszolt, formájában már kora rézkori fejszéket utánzó kő harci eszközre bukkantak.
"Alakja arra utal, hogy már ismerték a fémfejszéket, de még nem volt fémük és kőből utánozták" - hangsúlyozta Zalai-Gaál István. Mint elmondta, a halott nyakán több száz rézgyöngyből és kagylóból készült ékszert találtak. Kagylóból faragott gyöngysor, korona ékesíti az edényeket is. A kagylók Földközi-tengeri eredetűek, az őskori cserekereskedelem útján kerültek ide. Ilyen ékszereket csak a leggazdagabbak vagy a vezetők engedhettek meg maguknak - hangsúlyozta Zalai-Gaál István.
Tavaly 14 ezer négyzetméternyi területet tártak fel Bátaszék térségében, és több mint egymillió tétel került elő a cserepekkel, táplálékmaradványokkal, elsősorban állati csontokkal együtt. Szeptember végéig pedig további 24 ezer négyzetméteren végeznek ásatásokat. <O</O

 

[estfen]

Érhetnek még bennünket meglepetések,mert a Kárpátmedence már nagyon régen lakott,de ezt a tényt nem nagyon hirdetik!

Az Istállós-kői-barlang
A Szilvásvárad határában lévő Szalajka-völgy felső szakaszán nyílik, az ország leglátogatottabb ősemberbarlangja. Az első ásatást Hillebrand Jenő ősrégész végezte benne 1912-ben, majd Saád Andor, Megay Géza, Kadić Ottokár, Győrffyné Mottl Mária és Vértes László folytatta. A legalsó rétegből előkerült néhány barlangi medvecsont, amelyek az agyagban lévő mangánoxidtól fémesen fekete színűek voltak. Régészeti anyagot a felette lévő ún. "alsó kultúrréteg" adott, melyből több tűzhelyréteg is előkerült. Az itt talált 46 kova és 114 csonteszköz között voltak azok az apró csonthegyek, melyek tulajdonképpen a világ legrégebbi nyílhegyei, tehát az íj használatának a legősibb bizonyítékai. A megismert leletanyag az Aurignaci-kultúrkörbe tartozik.
Az Istállós-kői-barlangból előkerült leletek között volt egy hármas tagolású, kifúrt függő, és egy ugyancsak lyukkal ellátott, nyújtott hatszög alakú, mamutcsont lemez, melyek a világ legrégebbi ékszerei között szerepelnek. Ebből a rétegből ismerünk még egy bőrfejtő csontkést, 8 csont árt és egy átfúrt ujjpercből készült sípot. Az őslénytani anyag között rénszarvas, kőszáli kecske, zerge, bölény, mamut, őstulok, barlangi medve, farkas, barlangi oroszlán, barlangi hiéna és havasi nyúl is volt. A feldolgozás szerint a rétegből előkerült csontok 95%-a származott vadászott állatoktól, amiből összesen 24 209 kg húst nyerhettek.
Vörös István a csoport létszámát szintenként 15-20 főre becsülte. A kultúrréteg kora a szénizotóp-vizsgálatok alapján 44 300±1900 év. A "felső kultúrréteg" 109 kova és 30 csonteszközt tartalmazott. A réteg érdekességei: egy farkasbordából készült függő, egy keresztben rovátkolt csonttű töredék, egy foka felöli végén törött, hegyes csonttű, 4 db ujjpercből készült síp és a fiatal barlangi medve combcsontjából készült fuvola, mely utóbbi a világon a legrégebbi ilyen hangszer, és amelyen 6 hangot sikerült megszólaltatni. Ebben a rétegben találtak még a barlang leghátsó részében, három egymásra rakott barlangi medvekoponyát. A legtöbb kutató szerint ez a barlanglakók medveimádó hiedelemvilágára utal. A réteg kora 28 000 - 31 000 év közé helyezhető. Ebben a rétegben tárta fel Vértes László azt a tűzhelyet, mely ma a Magyar Nemzeti Múzeumban látható. A hatodik rétegben az ember jelenlétét csak néhány lelet jelzi. Ekkor (12 ezer évvel ezelőtt), csak néha fordultak meg a barlangban és akkor is csak rövid időt töltöttek itt. A pleisztocén rétegek fölött, többrétegű holocén rétegsor helyezkedett el, melyek valószínűleg a barlangban tartott állatok miatt nagyon össze voltak keverve. A sok cseréptöredék mellett, a legkülönlegesebb lelet, a barlang elején talált neolit kori tüzelőgödör, melyből a Bükki-kultúra cseréptöredékei, tengeri kagylóból készült ékszerek és megpörkölt emberi csontok kerültek elő. A 27 gyerektől származó csont, a rituális kannibalizmus páratlan bizonyítéka. Az Istállós-kői-barlang jelentőségét növeli, hogy a jégkori rétegekből előkerült 66 fajból álló fauna a leggazdagabb az európai aurignaci korú feltárások között, és a mikrofaunából 3 új emlős, és 20 (!) új madár alakot írtak le. Ha ezt elolvassuk akkor felmerül pár kérdés.Mi van ha a tűn rovásjelek vannak?Hat hangon a pentaton zenét le lehet játszani,tudtak zenélni,vagy netalán daloltak?Arvisúra/rovásírás/ kapcsolat,medve kultusz-medvetoros évek,no meg az Anyahita által annyira tiltott emberevésről is van szó. Van min gondolkodni!

 

[Piroska49]

HÚSVÉT

A termékenység pogánykori szimbóluma a tavaszi megújulást jelképezi a hímes tojások hagyománya.

A tojások festése ókori hagyomány, amit a 13. századtól írásos emlékek is megörökítenek. A húsvéti tojás első írásos említése 1615-ból Strasbourgból származik. Nyugat-Európában a leginkább kedvelt tojásfesték a piros, míg Kelet-Európában az arany volt.
A többszínű tojások a 17. századtól terjedtek el
.

 

[hajlando]

http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b1002/ch01.html

 

[hajlando]

 

[shumeria]

Kívánok Mindenkinek Békés további Ünepeket-
Kosárkámban festett tojás helyett ajándékot rejtegetek.
<O</O
1. IVAN – nem tévesztendő össze IVAV1, IVAN2 stb. -, aki , mint hozzászóló, megkért arra, hogy tegyem közzé elérhetőségét azok számára, akik érdemben szeretnék vele az őstörténetkutatást az ARVISURA szellemében folytatni. Tehát a címe [email protected]
<O

<O
IVAN ezzel a nemes munkájával búcsúzik MINDENKItől a CanadaHUN fórumon.
<O
szeretettel
Ági