Legutóbbi tartalom: aggtrabant

A megbocsájtás legegyszerűbb módja a felejtés. (Bár azt tapasztaltam, hogy ez inkább a férfiaknak megy.)

Mért halt meg a szöszi tejivás közben? Mert ráült a tehén.

Gyerekszáj (helyi, megtörtént): -Tudod-e fiam, ki volt Kodály Zoltán?- A srác töri a fejét aztán bevillan neki: "A művelődési ház alapkövét Kodály Zoltán rakta le." -Kőműves, tanár úr kérem!

Ejnye-bejnye! Pedig azt hittem elindítom a lavinát. Hát senki nem akarja megölni Bástya elvtársat?

Azt kívánom, kedves Santane, legyen szerencsénk hozzád (is)! Dunapataj-Szelidi-tó... tovább is van. Mondjam még?

"Mát Isten adta, holnapot nem ígérte!"-mondta megboldogult Édesapám. Én úgy gondolom, sok átvett bölcsességtől többet ér az egyszerű emberek élettapasztalatából fakadó bölcsesség.

Én meg még annál is újabb tag vagyok. Mond-e az a helységnév neked valamit, hogy Dunapataj?

Nem szeretném magamra haragítani deista testvéreimet, de mennyivel hihetetlenebb más civilizásiók létezése, mint Istené? És ha azt is Ő teremtette?

Ha az ember mindent elhinne, amit olvas...! Ilyesmire mondta boldogult Apám: olyan ez, mint az ökör...(vizelés). Olyan cikk-cakkos. A világon már mindenről bebizonyították, hogy vagy rákot okoz, vagy növeli a koleszterintszintet, aztán azt is, hogy mégsem. Csak kapkodd a fejed!

Manapság ez inkább már közlekedési orál.

Azért azt ne felejtsük el, hogy történetileg nem a kutyának volt szüksége az emberre, mint ahogy bizonyos élethelyzetekben vagy foglalkozásokban ez ma is így van!