Legutóbbi tartalom: bajackmag

A bárót ugyanis bosszantotta, hogy a bélai kupec egy csapásra ilyen pozíciót szerzett magának a szepesi nemességnél. ***** Mikszáth K. Fekete város

Ezt a kappanhangot legott lehurrogták volna, ha nem lett volna a fiatal Palocsayé, s ha a fiatal Palocsay nem lett volna báró.

Csupán egyetlen hang ellenkezett. - Hebehurgya beszéd! Majd mi visszük el a megyeházunkat. Azért sem. Ők vigyék el onnan a városukat, ha nem tetszik nekik.

De iszen nem volt már ez nevetséges alak többé. Nagy dolog az ékesszólás, de a pénz se bolondság, annak is megvan a maga kisugárzása (kivált ha jóra használják), mint a hatalomnak vagy a lángésznek, mely glóriát fon a homlok körül. Hatan is odaugrottak Quendelhez, fölkapták, vállaikra emelték...

Én Quendel Gáspár de Paszta et Alsókend (és itt a mellére ütött paraszt gőggel) fölépítek saját pénzemen itt Görgőn egy megyeházat, amelyik úgy fogja hasonlítani lőcseihez, mint a másik tojás az egyikhez, amit tojta egy tyúk és odaprezentelem azt örök időkre a téns vármegyének. Dixi, punctum.

Itt fexik a kutya. Hát én elvágok disputát egy ajánlattal, hogy a tekintetes alispán úr maradja és hogy hamarább mehessünk ebédelni.

Én kigondolom valami jót és elmondok rosszul, magok kigondolják valami rosszat és elmondanak jól.

- No, no, ne tessék rajtam nevetni. Én nem vagyok régi orátor, vagyok csak új nemes, új seprő, aki jól sepri.

A megütődés és a megbotránkozás moraja kezdett jelentkezni, de ez csak annyiban hozta zavarba Quendel uramat, hogy elvesztette az előre kieszelt és kicsiszolt mondatait és beletévedt a hétköznapi, lengyelből és németből fordított kifejezéseibe.

- Meguntam már a sok beszédet, tekintetes nemes atyámfiai, amihez hozzájárul az is, hogy nálam már delet harangoztak, azaz, hogy szeretnék már az ebédhez hozzájutni…

Mire fürgén felugrott, megsimogatta kis kecskeszakállát és a kezében szorongó báránybőr sapkájával gesztikulálva, mintha legyeket kergetne el magától, ígyen szólt:

E kínos csöndben, míg a koponyákban ez főtt, egyszerre csak fölállt hátul a negyedik padban a kis Quendel. De bizony nem lehetett volna meglátni a sok széles hátú úr mögött, hát oldalba lökte a szomszédja, gradeci Lánczy Ferenc uram, hogy álljon fel a padra, ha valami mondani*valója lehet még.

De ez már túlságosan szép volt. Ezt már el se tudta képzelni. ********** Örkény I. Gondolatok a pincében

Sõt - mert ilyen telhetetlenek vagyunk! - mindjárt továbbszõtte ábrándjait. Hát még ha falábú házmester-kislánynak születik?

Most jutott eszébe elõször, hogy milyen más lett volna minden, ha történetesen cicának születik.