Legutóbbi tartalom: Dodoo15

Amíg az ember kicsi, az apját halhatatlannak hiszi, de eljön a nap, amikor rájön, hogy ez nem így van. Az élet nem viccel, még a legerősebbnek is megtalálja a gyönge pontját!

Ha az ártatlanság glóriaként is jelenne meg a fejed fölött, te magad nem lennél ettől újra ártatlanná. Mert ha az ártatlanságot egyszer elveszítetted, soha többé nem kapod vissza.

Elhiszem, hogy mindent tudni akarsz, csakhogy a tudáshoz tettek kellenek. (...) Először is döntened kell... ki kell találnod azt, hogy melyik irányban haladsz tovább. Mész tovább az ismeretlen úton, vagy megállsz ezen a ponton. Ha maradsz, ahol vagy, mostantól azt fogod látni, amit látni...

Tudom, hogy neked rosszul esik. Ne haragudj! Pont úgy vagyok vele, ahogy te velem, de most tényleg. Ő egyszerűen nem szeret engem, így meg hiába akarnék bármit is. (...) Ez olyan egyszer volt, talán igaz sem volt dolog. De egy rövid ideig legalább remélhettem, hogy megszeret, hogy odaül...

- Na, ezt add össze. Gyűlölsz valakit, miközben rengeteg közös emléketek van, hazudsz neki, miközben szereted, míg végül az utolsó csepp szereteted is eltűnik. - Ahhoz, hogy minden szeretetet kiölj magadból, az emlékeidről is le kell mondanod. - És ha nem tudok? - Hogyha nem tudsz, akkor...

Amikor egy barátság olyan mélyre nyúlik, hogy már nem is barátnak, hanem egynek érezzük magunkat a másikkal, akkor azt a köteléket nagyon nehéz elszakítani. Így amikor rajtunk múlik, melyik társunkat áldozzuk fel egy másikért, kit mentsünk meg annak kárára, azt nem könnyű eldönteni.

Az igazságtalanság, ami ért, téged is igazságtalanná tett. De te nem tudod nem szeretni ezt a nőt, még hogyha el is árult. Tönkre akarod tenni azt, aki tönkretett, de félő, hogy amikor ezt eléred, téged sokkal jobban megvisel majd ez a fájdalmas siker.

Amit az életben keresel, az nem a könyvekben van. Amit keresel, azt nem olvasva fogod megtalálni. Az élet hiányzó elemeit magadban sosem fogod összerakni, amit keresel, azt a világban keresd, amit keresel, a szíveddel fogod megtalálni. A világ összes létező könyve nem más, mint egy logikai...

Ne várd a végét, de tudd, hogy elkezdődött, úgysem tehetsz mást, mint elfogadod a magány kezdetét, mígnem a válasz, amit a legnagyobb mélységből hívsz elő, egyszer csak a felszínre kerül, és a világ önként, szabadon a kezedre adja magát, mert neki sincs más választása, ha meg akar szabadulni...

Annyi ideig féltem attól, hogy bármikor történhet veled valami. És hiába gyógyultál meg, nem tudtam ettől az érzéstől elszakadni. Mostanáig. Muszáj. El kell fogadnom, hogy teljes életet élhetsz! (...) Ne szeressél! Nem úgy értem... persze, hogy szeress, csak ne tőlem függj! Nézd, én...

Amikor megszólal a lelkiismeret és ráébredünk az igazságra, miként dönthetjük el, melyik oldalon állunk? Mert bizonyosan el kell döntenünk, és olyankor már szorít az idő, középen pedig nem maradhatunk!

A mesék hazudnak. Azt mondják, szerelemtől nem lesz arannyá a vadállat szíve. A szerelmes ember feledékeny, elfelejti, kicsoda - egy időre. A mesék hazudnak. Amikor eljön a hajnal, a hercegnők visszatérnek első szerelmükhöz, a vadállatok pedig önmagukhoz.

Ha halat akarsz fogni, meg kell értened, hogyan gondolkodnak; ha te hal lennél, mikor harapnál rá a csalira. Aztán oda dobd a horgot, ahol leginkább sejted a halat!

Azt hinnéd, kedves, önzetlen, hogy ő csak jót akar mindenkinek, de aztán megérint. Szerelemmel érint meg, ami éget, mint a tűz, azt mondod, milyen forró, mennyire szép, el vagy varázsolva, de az nem varázs, méreg!

El kéne engedned azt, ami a múltban volt, mert már nem számít. Az egyetlen, ami számít, hogy most mit választasz.