Legutóbbi tartalom: ferenc-z

Ha kiiktattuk az egonkat mihez kezdjünk, vagy ha azon vagyunk, hogy elfogadjuk az egot, akkor mit kell tenni? Miként éljünk, miket tegyünk nap mint nap? Hogy helyes élni, az egot elfogadva?

Igen, eldobni nem lehet teljesen, hiszen akkor már megvilágosodottak lennénk. A fárasztásos módszer folyamat alatt. De ha csak nem akarok egot úgy is szenvedés a vége. Mindig akkor jobb nekem, amikor nem reagálom túl az egészet! :) Persze azóta is naponta legalább 1 óra Tollet hallgatok...

És amint kihagynák pár napot, visszatérne minden? :S

Ez tényleg a világ legnehezebb / legkönyebb dolga is egyben!? Tényleg a világ a baj. Mindig visszahúznak a körülmények és mások, és így nehézkes megtartani a pozitív gondolkodást. És ebben a nehéz elkülöníteni mások váleményét, külső körülményeket a benső önmagadtól...

Köszönöm Shaw61 a könyvet és Progressor a feltöltést. Talán ezt is hallgattam már régebben... Domjántól is sokat, meg a Titok meditációt is, Jobb jövőért, meg Tükörkép, Sziget meditáció...stb. Agykonrollokat is csináltam régen, de ott pedig "megijedtem" ahogy mondta, hogy nem érzed a lábad...

Nekem amennyire szinte teljesen tudatos voltam, most megint az ellenkezője már egy jó pár napja. Mitől van ez a sok kihullámzás. Egyszerűen nem olyan könnyű az ego ellen tenni, illetve engedni neki, hogy csak legyen... Nem tudom huzamosabb ideig fenntartani. A világ miatt!? Persze, önmagam...

Nekem most eszembe jutott az a rész amikor a csengőt használja... Mostanában meg érztem ezt a "megfoghatatlant" érzem, hogy közel van és mintha körülöttem keringene ez az egész. Szó szerint így érzem. Nagyon érdekes és egyben nagyon jó érzésem van már napok óta. És ezután még hallgatom még, és...

Igazából már én sem hallgatom. De amíg rendszeresen hallgattam éreztem valamit kibontakozni. Tolle hangoskönyvnél nekem nincs jobb. Előtte is azt hallgattam...

Elég szemét módon visszajön az egó, de ha kedvem sincs nézem a Tolle videókat és visszatér az érzés. Gondolkodtam már ilyen dolgokon, hogyan tudnám hatásosan, akár egy nap elején vissza-zökkenteni magam. Próbáltam már hatásosabb Tolle mondatokat összegyűjteni is. De tényleg el kell mélyedni...

Ezeket is csak halottuk, vagy tapasztaltuk egy kis időre. Nyílván (sajnos) mi sem vagyunk megvilágosodottak így az egonk beszél. Túl öszetett az egónak, egyszerű a megvilágosodottnak.

Én értem, csak tényleg vannak helyzetek amikor mindig kizökkenünk eme igazságokból. De küzdünk az egoval, nem adjuk fel, legalábbis nem adjuk át a 100% írányítást!

Az, hogy nekem, neked vagy bárki másnak akármiről vagy akárkiről mi a véleménye iszonyat relatív és rettentő komlex dolog. A válaszra válaszolva igen úgy tűnik mintha a környezeti hatások változnának, ezt persze az ego hitetti el velem/másokkal, de én ennek a tudatában vagyok és ezért írtam...

Én most ott tartok, hogy magamnak legbelül, de mégsem eltűnve hagyni tartom meg ezt a belső mély érzést és közben élek a világban. Megértve a másik tudatlanságát néha én is bele menve a játékba. Ez is Tolle egyik fejezete, az élet színjátéka, vagy hasolnó néven. Érdekes mindig valamelyik...

Csak megnéztem az aláírásotokba írt idézeteket és máris nincs kérdésem. :) És a legfontosabb, hogy ezzel nem vagy önző, vagy olyan aki rózsaszínben látja a világot, hanem ezzel valóban túllépünk ezen. És ezt megtartjuk a fizikai halálig, amikor még több szabadul fel bennünk. Visszatekintve...

De ez olyan érdekes... Néha elgondolkodom azon (főleg amikor a "Belső Test" témát hallgatom Tolle hangoskönyvében), hogy hol van ez az egész BENNÜNK? Ez a megvilágosodás-szikra, a felismerés. Az agyunk része? Vagy, hogy kapcsolódik ez be, amikor kezdünk belemélyedni az érzésbe? Az összes sejt...