H
Reakciók pontszáma
0

Profil üzenetek Friss tevékenységek Hozzászólások Róla

  • - szeretni kell, nem szóval, nem a betükkel.
    Szép szavak tára kifogyóban, hidd el!
    Bármerre mész, rájösz, hiogy szeretni kell.
    Nem nézéssel, nem egyébbel, csak a szíveddel.
    - verejtéke a szorgos napnak, nem felhő;
    hej, de nem a tejút, nem is jégeső.
    Találd ki, hogy mi lehet az, díjazom.
    Cserébe majd a pici szád, csókolom
    Eltéved a hold, kikerüli ablakomat
    amikor kinézek felhők mögött lapulgat
    Tán te is a hold után somfordáltál?
    Alig látom, hogy a neten fennt volnál

    Éle a világnak, nem a szó, nem a hang,
    egy kép körvonala is kemény foganat.
    Pártold a homályos, tompa lelkűt,
    Kinek szeretete, nem terem keserűt.
    Mint a kasza, emlyet vernek, hogy jobb legyen
    Vert engem is a sors, de hiába , úgy érzem;
    Rossznak lát a világ, s azt hiszem, még te is?
    Mint bokorban a madár, riadtan hallgatok máris.
    Hozzon az új év sok örömet és boldogságot,
    Szívünkbe örök békét és rengeteg vidámságot,
    legyen ez az év ami kettőnket szorosan összetart,
    hozzon életünkbe csodás, mindent elsöprő vágyakat.
    Szeretek, mint rózsát a kertész, vagy
    a gombát az erdőben bóklászó alak.
    Szeretlek, mint forrásra bukkanó szomjazó
    Adj innom sokat ez Új esztendőben , hahó!
    Hej,de nem lila a színem, nem is zöld vagy sárga
    Hogyha kitaláltad, borulhatsz vállamra
    de hogyha nem, akkor sem búsulhatsz év végén
    Ráborulok majd a válladra, akkor tehát én.

    Cérna szálon húzza Ó év maga után az újat
    Ne mond soha hogy én melléd ne bujjak,
    Csupáncsak BUÉK-oznék, nem kell tölem félni,
    Vé idő ablakában kettecskén, a végtelenbe nézni.
    Minden Új esztendőnek Ó Év a forrása,
    Minden ölelésnek, bölcs szíved nagysága
    Elindult már az idő medrében egy patak
    Új Évnek vize, melybe mindenek megújulna
    Hej,de nem lila a színem, nem is zöld vagy sárga
    Hogyha kitaláltad, borulhatsz vállamra
    de hogyha nem, akkor sem búsulhatsz év végén
    Ráborulok majd a válladra, akkor tehát én.
    Nem füst az idő, nem ködgomoly, vagy felhő
    amikor új év jö a rég máris elmenendő,
    Nem v agy te sem nékem egy festmény a falon,
    akkor vagy igazán, ha átölel a karom.
    Fényes a hegyen csillogó hósapka, vakító fehér
    Szíveket felfrissítő érzés, annak aki oda felér,
    Aj, de nem vágyom fel, nem én már lent maradok
    Szép szemű lelkedre, halálomig vigyázok.
    Már el sem mondhatom, amit még akartam
    mint a gyertya, az idő lejár lassan;
    Lesz azért mondanivalóm, hogyne...
    de az már nem az amit ma szívem szeretne.
    Már el sem mondhatom, amit még akartam
    mint a gyertya, az idő lejár lassan;
    Lesz azért mondanivalóm, hogyne...
    de az már nem az amit ma szívem szeretne.
    Szeretném a poharamat veled együtt emelni
    arra, hogy milyen nehéz őszintének lenni,
    és milyen könnyű egy éles szóval megbántani.
    Arra, hogy meg kell mondani azt, ha valami fáj,
    arra, hogy mindent elronthat egy összeszorított száj,
    arra, hogy túl rövid az élet, hogy veszekedjünk,
    s, hogy mindig csak jobb sorsot reméljünk.
    Koccintok arra, hogy éljünk szerelemben boldogan,
    s hogy 365 napon át halmozz el mézédes csókoddal.
    Szilveszterkor majd ha éjfélt üt az óra,
    gondolj kérlek rám is csak egy pillanatra.
    Enyhe szellők szárnyán szeretetet viszek,
    békés, boldog új esztendőt kívánok én Neked.
    megszaladt az idő, nagyon elment egy év,
    Nem nézem, hol vannak nyomai, nem én;
    Csak várok egy szép szóra , egy jelre itt,
    hogy szeretve legyek akkor is, megint.
    dübörög a jövő előképe
    egy picike ünnep egy picike béke,
    Aztán minden megy tovább,s meglásd
    szerelemre virradva találod januárt.
    Szorít az idő már, semleges az óra, mégsem áll
    Kergeti szívedet, űzi nagyon, engem pedig dorgál
    jaj kinek van ma még igaza, kinek jó a dolga?
    Hogy engem segítne,. hogy téged megvédne, jó volna!
  • Betöltés…
  • Betöltés…
  • Betöltés…
Oldal tetejére