Legutóbbi tartalom: mesi77

Tóth Kriszta Futrinka utca Harmincnyolc év, futó fonál. Az ember rojtokat talál<dir> – hanyag anyag – </dir> e földi, pöttyös kis ruhán mit hord és igazgat sután, <dir> <dir> kinek, minek, </dir> </dir> ha egyszer úgyis visszabont, feslik simából fordított, <dir> <dir> a Kéz, ha...

Jónás Tamás Félve-ocsúdva I. Egy héttel ezelőtt a fulladt parkban, emlékszel, biztosan. Dadogtam, és te fáztál, én meg csak magyarázkodtam, egyszer, hogy: túl sok, másszor: túl kevés vagy énnekem, mert sok vagy önmagadnak, vagy gyáva vagy, bár inkább túl merész, s...

"A homokdűnék a széllel változnak, de a sivatag ugyanaz marad. Így lesz a mi szerelmünkkel is. Maktub /meg van írva/ - mondta. Ha a Történeted része kell, hogy legyek, akkor egy napon visszatérsz." /coelho/

Emlékezem. Azaz múltam morzsáit rágom. Próbálom tetten érni sosemvolt bátorságom. Neked semmit sem hoztam. Kezemben semmi sincsen. De arcom ráncaiba véste, neved kezdőbetűit az Isten. S ha elalszanak bennem a Dalok... Eljön majd értem Apám, és kézen fog a Halott. S ha az Úr kérdezi,-Fiam...

Ladányi Mihály: Nyolc sor Igaz-e, hogy érezlek most is, Amikor messzire vagy tõlem? Mért hagytál el, hogyha kívánsz, Ha bennem lehetsz csak ünneplõben. Mért nem csókolsz, ha úgy esik jól? Mért fáradnak el a rohanók? Mért rág szú-módra szét a tenger...

Ahogy a kezéhez ért, elöntötte a forróság. Innentől kezdve nem tudta levenni a szemét a lányról. Valósággal megbabonázta

CSUKÁS ISTVÁN: SZERELMES VERS Ülj ide mellém s nézzük együtt az utat, mely hozzád vezetett. Ne törődj most a kitérőkkel, én is úgy jöttem, ahogy lehetett. Hol van már, aki kérdezett, és hol van már az a felelet, leolvasztotta a Nap a hátamra fagyott teleket. Zötyögtette a...

Füst Milán Zsoltár Ó Uram, engem bántanak - Csendes vagyok, félek, kis helyre, sarokba meghuzódom És utánam jönnek, üszkösbottal szurkálnak szörnyű módon, Fázékony testemmel jeges vízbe rántanak - Ó Uram, én mozogni nem kivánok - Én pici helyen dideregve ülni akarok, én komplikációktól...

Pilinszky: Apokrif Mert elhagyatnak akkor mindenek. Külön kerül az egeké, s örökre a világvégi esett földeké, s megint külön a kutyaólak csöndje. A levegőben menekvő madárhad. És látni fogjuk a kelő napot, mint tébolyult pupilla néma és mint figyelő vadállat, oly nyugodt. De virrasztván a...

Alig húnyta le a szemét, megszólalt egy hang. kivől vagy belül, nem tudta...

A férfi annyira meglepődött, hogy nem mert ellentmondani...

Fodor Ákos: Jazz tt van az ősz itt van ujjé <table class="sor" width="100%" border="0" cellpadding="0"><tbody><tr><td style="" width="100%">s szép mint mindig énekem</td></tr></tbody></table> <table class="sor" width="100%" border="0" cellpadding="0"><tbody><tr><td style="" width="100%">isten...

A lány közben kinyitotta a szemét... szó se lehet róla! - nyögte