Legutóbbi tartalom: neubandi

  1. N

    Jelenléti iv

    a nyerő: 21
  2. N

    Jelenléti iv

    Hegyeket nézek és erdőket látok Emberek jönnek felém, és mind jó barátok Határon túlról és szívektől innen Szavak sem kellenek, rendben lesz minden
  3. N

    Jelenléti iv

    A zászló színében s a lerakott fegyverben, Leszegett fejekben, a nem múló szégyenben, Megtartott esküben és abban a szóban, hogy "nem", Ott van tebenned és itt lapul énbennem
  4. N

    Jelenléti iv

    A tanító vérében az utca porában, Cipők talpán és gyilkosok szavában, Minden ellenségben s anyák sikolyában, Nagyapák emlékében s a kézszorításban
  5. N

    Jelenléti iv

    Kutyák hűségében, madarak röptében, Fecskéknek fészkében, gólyák szerelmében, Márai eszében, Petőfi dühében, Pilinszky lelkében és Wass Albert szívében
  6. N

    Jelenléti iv

    A vadak békéjében, erdők magányában, A béke vadságában, börtönök falában, Szerető ölelésében, feleség csókjában, A gyermek sírásában és minden mosolyában
  7. N

    Jelenléti iv

    A hazát ott találod lovaknak szemében, Felszántott föld szagában, gyümölcsök ízében, A himnusz bánatában, temetők csendjében, Apám minden szavában s nagyanyám hitében
  8. N

    Jelenléti iv

    Hisz' éppen úgy oktalanság Hogy ki szeret, ne érdekeljen Mint hazug törvényt hozni A jogos gyűlölet ellen.
  9. N

    Jelenléti iv

    A bajban sem ismerjük egymást Nem nyújtunk segítő kezet De ha nem hiszi magyar a magyart Az út már a pokolba vezet
  10. N

    Jelenléti iv

    S bár ugyanaz ismétlődik Száz meg száz éve régen Mi ébresztő kiáltás helyett Suttogunk csak a szélben Megmondom én, hogyan lehet Hogy magyarként éljük a jövőt: Ameddig azok döntik Mi ültetjük addig a fenyőt
  11. N

    Jelenléti iv

    A nénik is inkább csak sírnak Nincsen sem család, sem gyerek -Idegen országba mentek Hogy jöttmentként élhessenek
  12. N

    Jelenléti iv

    Nézem az idős bácsikat Kik az életben láttak már mindent Vakuló szemükkel keresik De nem találják az Istent
  13. N

    Jelenléti iv

    Ahogy az erdeinket pusztítják Úgy pusztul vele a népünk S mikor az utolsó fát kidöntik Akkor lesz nekünk is végünk
  14. N

    Jelenléti iv

    Dermesztő, hideg reggelen A hajnali ködöt rágva Szomorú szívvel gondolok Az erdélyi fenyőfákra
  15. N

    Jelenléti iv

    a hetedik te magad légy
Oldal tetejére