Legutóbbi tartalom: peterfy tamas

Degesz

Abszint ott ült egy üvegben az ablakpárkányon és hátradöntötte zöld színbe öntött, folyékony felső testét miközben mosolygott. - Dr. Harris vagyok Sam. Sam, hall engem? - az orvos megérintette a beteg jobb felkarját. Sam képtelen volt a reagálásra, visszahanyatlott a sötétségbe. - Hozzák inkább...

Sam kinyitotta a szemét. Visszatért az a néhány emlékkép, amíg Sharonnak érezte magát. Pontosabban Sharon vágyálmait látta meg egy röpke időre. Vagy mégis a saját ábrándjai voltak a következő címszó alatt: milyen jó lenne ha visszatérnénk az origóba? De sajnos nem volt nappali, nem volt újabb...

A kapcsoló tehát elfordult, de a megkönnyebbülés helyett Sam-et bekebelezte az elrontott pillanatok könyvének egy újabb fejezete. Az elhamarkodott mozdulatot nem lehetett meg nem történtté tenni. Rossz irányba tekerte az átjáró kapujának gombját. A sötétségbe zuhanva, vagy inkább egy sáros és...

Sam nem lépett, vetődött. Maga sem értette, de repült (minden az ellenkező irányba fordult). A kutya megdermedt és nem értette, hogy mi megy végbe az emberszagú szobában. Felnyüszített és mielőtt Sam szemfogai elérték volna hátra vetette magát.

Szuper vagy M! :)

Gondoltam, megkérdezem hogy vagy?

Kedves Melitta, Mint rögzött meg olvasó kérlek, hogy ajándékozz meg az állandó tagsággal. Előre köszönettel: Tamás :)

Irgalmas

Ó ! Hát csak ennyien vagytok? Úgyis mardosott az éhség! Ne féljetek, csak egy pillanatig fog tartani !

Rontás.

Apafej! Mondtam, hogy ne hagyd kint a madárijesztőt ! t !

A beszélgetés

Csak eltalálom egyszer! Michael Gibbs ill

Kis drágaszá g .