Csicseri Edina
Alkony
Puszta rónákon fut a nap,
ködfelhők alól előre kap.
Egyszer csak megáll, zuhanni kezd,
Életem újabb alkonya ez.
Süvít a szél, messzire fut,
tengerek habjain zivatar dúl.
Lelke láncait zúzza a rab,
Elesik, felkel, erőre kap.
Messze egy kis láng pislogni kezd,
Kigyúl...