Legutóbbi tartalom: rizzo76

Mi a csapattal a mai napig játszunk hetente, kéthetente, több mint 13 éve. Hol D&D3.5-öt, hol Shadowrun 3-at, de sok más is volt már. Középsuli elején kezdtem, és ma, immár közelebb a negyvenhez mint a harminchoz ugyanúgy élvezem, mint 10 éve. Aki nem játszott még asztali RPG-t, az nem tudhatja...

Bevetetlen ágyon gyűrött párna feszít, S a vízcső a falban megreped egy picit...

Reggel van, reggel van, ideges mindenki, Az asszony is elment, nincs már otthon senki.

A reggel számára eléri a csúcsát, Cipőjében megleli elveszett slusszkulcsát.

Az utcáról szalad vissza a ház ura, Lábán cipő helyett megszokott papucsa.

Le is önti nyomban frissen mosott blúzát, S kabátján vastagon megkent kiflit húz át.

A nagyleánynak immár fél keze kabátban, A másikba pöttyös kakaós pohár van.

Az asszony begörcsölt kezekkel mosogat, Férj jeges vízben sziszegve mos fogat.

Mire a rádió mondja a hét tízet, Elromlik a bojler, nem ad több meleg vizet.

Ajtó előtt jár a család furcsa táncot, Szemük szikrákat szór, arcuk sok-sok ráncot.

WC-be zárkózik a legkisebbik gyermek, Most írja a leckét - na még csak ez kellett.

Min vigyorog mama? - kérdezi a veje, Csupa borotvahab összevagdalt feje.

Konyha melegében jó pirítós mellett, Nagymama mosolyog, ahogy tőle telhet.

Hosszú perceken át pingálja a szemét, Testvéröccse kiállt: Gyere ki te szemét!

Mintha szélből volna a nagylánynak lába, Sebesen bevonul a fürdőszobába.